Az Országos Választási Bizottság
119/2009. határozata
119/2009. határozata
Az Országos Választási Bizottság – 2009. április 9-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a H. Sz. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).
Indokolás
I.
A beadványozó 2009. április 2-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
„Egyetért-e azzal, hogy a Bűntető Törvénykönyvben a határozott ideig tartó szabadságvesztés általános és az egyes bűncselekményeknél tételesen meghatározott legrövidebb és leghosszabb tartama, valamint halmazati és összbüntetésbe foglalt maximuma egységesen a jelenlegi kétszeresére emelkedjen?”
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. Nem tekinthető egyértelműnek az a kezdeményezés, amely több kérdést tartalmaz, amelyekről így a választópolgárnak nincs módja külön-külön véleményt nyilvánítani. A jelen eljárásban vizsgált kérdésben több kérdésnek tekinthető a Büntető Törvénykönyv általános részében meghatározott büntetési tételek, valamint az egyes bűncselekményre kiszabható büntetések összevonása. Ez ugyanis a választópolgári egyértelműség kizárása mellett a jogalkotói egyértelműséget sem teszi lehetővé, hiszen az egyes cselekmények egybevonása miatt nem eldönthető, hogy az eredményes népszavazást követően az Országgyűlésnek van-e lehetősége egyes cselekmények dekriminalizálására, vagy valamennyi büntetőjogi tényállást meg kell őrizni a népszavazást követő három évig a megemelt büntetési tételekkel.
Megállapítható továbbá, hogy a büntetési tételek duplájára emelése – amennyiben a ma hatályos büntetési tételek az Alkotmány szerint arányosnak minősülnek – ellentétes az Alkotmány 54. §-ának (2) bekezdésével, amely szerint nem lehet az állampolgárokat aránytalan, ezáltal embertelen büntetésnek kitenni.
II.
A határozat az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény 2. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
Dr. Szigeti Péter
az Országos Választási Bizottság
elnöke
az Országos Választási Bizottság
elnöke