115/2022. NVB határozat - az A. J. által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

115/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság az A. J. (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 6 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 14. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 7/2022. (II. 23.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]

  1. Beadványozó 2022. február 21-én kifogást nyújtott be a Budapest 14. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB).
  2. Beadványozó kifogásában előadta, hogy a Facebook internetes oldalon Rákosmentéhez köthető, általa a kifogásában megjelölt internetes források a választói akarat befolyásolására alkalmasak.
  3. Előadta, hogy a kifogásában megnevezett oldalak folyamatosan hirdetésekkel népszerűsítik tartalmaikat, azonban a hirdető(k) személyét, pártját vagy szervezetét nem jelenítik meg. Előadta továbbá azt is, hogy a szóban forgó internetes weboldalakat külföldi szervereken regisztrálták, amely alapján álláspontja szerint fennáll annak eshetősége is, hogy a választásba külföldi szervezetek avatkozzanak be.
  4. Mindezeken túl kihangsúlyozta, hogy jelen kifogás tárgyát képező internetes oldalak sértik a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata képviselő-testületének 33/2021. (VIII. 29.) számú önkormányzati rendeletét is, amely a Rákosmente név használatának követelményeit foglalja magába.
  5. Mindezekre tekintettel kérte, hogy az OEVB állapítsa meg, hogy a szóban forgó internetes oldalak vonatkozásában a választói akarat jogszerűtlen és külföldi befolyásolása valósul meg és ezzel egyidejűleg tegyen feljelentést annak érdekében, hogy a kifogásában megnevezett weboldalak tiltásra kerüljenek és az oldalakhoz kapcsolódó hirdetők személyazonossága a nyilvánosság elé kerüljön.
  6. Az OEVB a 7/2022. (II. 23.) számú határozatában a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
  7. Az OEVB határozata indokolásában rögzítette, hogy elsőként azt vonta vizsgálata alá, hogy a kifogás a Ve. 212. §-ban foglalt formai és tartalmi feltételeknek megfeleltethető-e. Ennek vizsgálata során megállapította, hogy Beadványozó kifogásában a választási eljárást sértő jogszabálysértést – sem konkrétan, sem a választási alapelvekre történő hivatkozással – nem jelölte meg, így a kifogás nem teljesítette a Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt feltételeket.
  8. Az OEVB indoklásában továbbá azt is megállapította, hogy a jogszabálysértés vizsgálatára kizárólag a Ve. keretei között van lehetősége, így a Facebookon tartalmat, hirdetést megjelenítő weboldalak esetében a regisztráció, a finanszírozás, a névhasználat jogszerűsége nem tartozik a hatáskörébe.
  9. Mindezek alapján az OEVB a kifogást a Ve. 215. § c) és d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.

II.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó 2022. február 26-án 18 óra 52 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be az OEVB 7/2022. (II.23.) számú határozata ellen, amelyet a Budapest 14. számú Országos Egyéni Választókerületi Választási Iroda vezetője 2022. február 27-én 11 óra 02 perckor felterjesztett a Nemzeti Választási Bizottság részére.
  2. Beadványozó fellebbezésében rögzítette, hogy álláspontja szerint az OEVB-nek az alapelvekkel ellentétes gyakorlatot minden esetben kötelessége megszüntetni és a Ve. 218. §-a értelmében a jogsértőt a további jogszabálysértéstől eltiltani.
  3. Fellebbezésében előadta továbbá, hogy a beadványához bizonyítékként csatolt internetes tartalmak álláspontja szerint alkalmasak a választói akarat befolyásolására és azok olyan neveket, szlogeneket, jelszavakat tartalmaznak, amelyek alkalmasak valamely jelölő szervezet vagy független jelölt lejáratására, ezáltal mások népszerűsítésére, támogatására.
  4. Beadványozó hivatkozott az Európai Parlament 2019. október 10-i állásfoglalására is, amely többek között a választásokba való külföldi beavatkozásokról rendelkezik, ismételten kihangsúlyozva, hogy véleménye szerint a jogorvoslati kérelmében is megjelölt internetes oldalakat titkos regisztrációval, külföldi szervereken keresztül regisztrálták.
  5. Beadványozó mindezek mellett rögzítette fellebbezésében azt is, hogy a szóban forgó oldalak illetéktelen névhasználata sértik a Budapest Főváros XVII. kerület Rákosmente Önkormányzata képviselő-testületének 33/2021. (VIII. 29.) számú önkormányzati rendeletét.
  6. Mindezekre tekintettel kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy állapítsa meg a választói akarat jogszerűtlen és külföldi befolyásolását és alkalmazza a Ve. 152. §-ában foglaltakat.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
  2. A Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a Nemzeti Választási Bizottság a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja, a fellebbezés keretei között.
  3. A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.
  4. Az Alkotmánybíróság a 3081/2014. (IV.1.) AB számú, a 3082/2014. (IV.1.) AB számú és a 3097/2014. (IV.11.) AB számú végzéseiben az érintettségre vonatkozóan hangsúlyozta: „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal, mely elvi síkon lehet többek között, akár akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv dönti el.”
  5. A Kúria a Kvk.VI.38.250/2019/4. számú határozatában és a Kvk.VI.38.006/2019/2. számú végzésben is rögzített egységes gyakorlatra hivatkozva megállapította, hogy „az ügyben való érintettség akkor áll fenn, ha a választási ügy, illetve a választási bizottság határozata nyilvánvalóan befolyással van a kérelmező saját jogi helyzetére, közvetlen hatással bír jogaira, kötelezettségeire. A választási eljárás jogszerűségéhez, az alapelvek érvényesüléséhez, továbbá a tételes rendelkezések haladéktalan betartásához valamennyi választópolgárnak érdeke fűződik, ezért az erre való általános hivatkozás – konkrét, egyedi jogi kapcsolat hiányában – a kérelmező érintettségét nem alapozza meg. Az érintettségnek kimutathatónak, közvetlennek és nyilvánvalónak kell lennie (...)”.
  6. Kifejezetten a magánszemélyek érintettségének igazolásával kapcsolatban fejtette ki a Kvk.III.37.322/2019/3. számú és a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében, hogy „(…) magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet (…).”
  7. A Bizottság megállapította, hogy Beadványozó fellebbezése az érintettség alátámasztására egyáltalán nem tartalmazott érvelést, holott azt a következetes kúriai gyakorlat szerint a jogorvoslati kérelem benyújtójának kell igazolnia, méghozzá arra vonatkozóan, hogy az állított jogsérelem közvetlenül kihatott saját jogaira és kötelezettségeire {lásd például: Kvk.I.37.640/2019/4. végzés, Indokolás [15]}. Mindebből következően az érintettség vizsgálata során nincs helye hivatalbóli bizonyításnak sem {lásd például: Kvk.I.37.510/2019/2. végzés, Indokolás [9]}, így jelen eljárás tekintetében a Bizottság Beadványozó érintettségének fennállását nem tudta megállapítani.
  8. A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja értelmében érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha azt nem a Ve. 221. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.
  9. A fellebbezés benyújtására vonatkozóan a Ve. 224. § (2) bekezdése akként rendelkezik, hogy a fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított harmadik napon megérkezzen.
  10. A választási eljárásban a határidők számításával kapcsolatban a Ve. 10. §-a tartalmaz rendelkezést. A hivatkozott jogszabályhely az alábbiak szerint szól:

„10. § (1) Az e törvényben meghatározott határidők jogvesztők.

(2) A határidőket naptári napokban kell számítani.

(3) A határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le. A választási bizottság döntésére rendelkezésre álló határidő 24 órakor jár le.

(4) A 16 órát követően teljesített eljárási cselekményt - a választási szerv által végzett eljárási cselekmény kivételével - a következő napon kell teljesítettnek tekinteni.”

  1. A Ve. 10. § (3) bekezdésében és a 224. § (2) bekezdésében foglalt szabály együttes alkalmazásából az következik, hogy a fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az a megtámadott határozat meghozatalától számított harmadik napon 16.00 óráig megérkezzen.
  2. A Bizottsághoz felterjesztett iratokból megállapítható, hogy a Budapest 14. számú OEVB a 7/2022. (II. 23.) számú határozatát 2022. február 23. napján hozta meg, Beadványozó fellebbezését pedig 2022. február 26. napján 18 óra 52 perckor nyújtotta be, amely a Ve. 10. § (4) bekezdése értelmében február 27-ei napon teljesítettnek kell tekinteni, tekintettel arra, hogy az 16.00 után érkezett, így tehát a fellebbezés elkésetten került benyújtásra.
  3. A Bizottság rögzíti, hogy az OEVB megtámadott határozatában közölt jogorvoslati tájékoztató helyesen tartalmazta, hogy a fellebbezést a határozat meghozatalától számított 3 napon belül szükséges benyújtania, de helytelenül került feltüntetésre a határidő dátum szerinti megjelölése, ugyanis a „2022. február 26. 16:00 óra” helyett „2022. február 27. 16:00 óra” került megjelölésre. Utóbbiként említett körülmény azonban a Bizottság álláspontja szerint nem változtat azon a tényen, hogy a választási eljárásban – annak sommás jellegéből adódóan – a határidők számításánál kizárólag a törvényben rögzített, objektív feltételek bírnak relevanciával.
  4. A fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy Beadványozó nem igazolta érintettségét, továbbá fellebbezését elkésetten nyújtotta be, ezért a Bizottság a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja, valamint a 215. § b) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve 10. §-án, 215. § b) pontján, 221. § (1) bekezdésén, 231. § (1) bekezdés a) pontján a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. március 2.

 

 

                                                                                              Dr. Bozsóki Éva

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                              elnökhelyettese