Az Országos Választási Bizottság
115/2009. határozata
115/2009. határozata
Az Országos Választási Bizottság – 2009. április 9-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdésének b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva a dr. E. Cs., Sz. Zs. és Sz. B. magánszemélyek által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314; fax: 06-1-441-1729).
Indokolás
I.
A beadványozók 2009. április 1-jén aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtották be az Országos Választási Bizottsághoz hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés az 1978. évi IV. törvényt akként módosítsa, hogy ne legyen büntethető az a személy (illetőleg cselekmény büntethetőséget kizáró ok legyen), aki saját, illetőleg mások személyét, lakását, tulajdonát, testi épségét, életét fenyegető, veszélyeztető jogtalan támadást úgy hárít el vagy előz meg, hogy a megelőzéshez, elhárításhoz szükséges mértéket bármilyen arányban, bármilyen eszközzel túllépi, még akkor sem, ha a támadás megelőzése, megakadályozása, elhárítása közben és annak következtében a támadó súlyosan megsérül vagy életét veszti?”
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés nem felel meg az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 13. § (1) bekezdésében foglaltaknak, amely szerint a népszavazásra feltett konkrét kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény a jogos védelem körében az arányosság (a jogtalan támadás elhárításához szükséges cselekmény) túllépését a 29. § (2) bekezdésében említi, amely szerint nem büntethető az, aki az elhárítás szükséges mértékét azért lépi túl, mert azt ijedtségből vagy menthető felindulásból képtelen felismerni. Nem állapítható meg, hogy a sikeres népszavazás a büntethetőséget kizáró okot milyen mértékben terjesztené ki, azaz milyen cselekmények elhárítása esetén zárható ki a büntetés. Különösen igaz ez a nagyon általános „megelőzéshez” kitétel esetén, amikor a jelen kezdeményezés értelmezhető úgy is, hogy a meg sem kezdett, sőt csak a védelmi helyzetben lévő személy által vélelmezett elkövetési szándék is megalapoz életveszélyt vagy halált okozó „előzetes elhárítást”. Nem értelmezhető továbbá pontosan a „bármilyen arányban”, „bármilyen eszközzel” megfogalmazás sem.
További egyértelműségi probléma a kérdéssel kapcsolatban, hogy megtéveszti a választópolgárokat, mert a kérdés önmagán túlmutató jelentőséggel bír, ugyanis tárgya nem illeszthető a büntetőjog jelenlegi rendszerébe, így annak lényeges átalakítását tenné szükségessé.
Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint a kezdeményezés megfogalmazása olyan szélsőséges értelmezést is megenged, amelynek alapján a jogos védelem intézményének tartalma ellentétbe kerülne a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 54. §-ában megfogalmazott élethez és emberi méltósághoz való joggal.
A fent leírtak alapján az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését.
II.
A határozat az Alkotmány 54. §-án, az Nsztv. 2. §-án és 10. §-ának b) és c) pontjain, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
Dr. Szigeti Péter
az Országos Választási Bizottság
elnöke
az Országos Választási Bizottság
elnöke