114/2022. NVB határozat - a Hajnal Miklós országgyűlési képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

114/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Hajnal Miklós (a továbbiakban: Beadványozó) országgyűlési képviselőjelölt által benyújtott fellebbezés tárgyában – 4 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 10/2022. (II. 22.) Bp. 03. OEVB határozatát helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 3-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma és az első fokon eljárt választási bizottság döntése]

1. Beadványozó, 2022. február 21-én 14 óra 35 perckor kifogást nyújtott be a Budapest 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), melyben kérte az OEVB-t, hogy állapítsa meg a jogszabálysértés tényét abban, hogy dr. Fürjes Balázs (a továbbiakban: Jelölt) a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt (a továbbiakban együttesen: Jelölő Szervezetek) jelöltje, illetve a Jelölő Szervezetek megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt a választás tisztaságának megóvására, a jelöltek és a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőségre, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveket. Beadványozó kérte, hogy az OEVB tiltsa el a jogsértőket a további jogszabálysértéstől és a választási kampány szabályainak megsértése miatt velük szemben szabjon ki bírságot.
2. Beadványozó kifogásában előadta, hogy a kifogás benyújtásának napján észlelte, hogy Budapest 2. kerületében a Margit körút 65. szám előtt található hirdetőoszlopon a bizonyítékként csatolt fotódokumentáció szerinti plakátot helyezték el (a továbbiakban: Plakát). A Plakáton világoskék háttér előtt a Jelölt arcképe szerepel. Alatta világos mezőben a Jelölőszervezetek logója mellett fekete betűkkel „ELŐRE MENJÜNK, NE HÁTRA!” felirat található. A Jelölő Szervezetek logója felett világos betűkkel – véleménye szerint alig láthatóan – „Budapest 3. választókerület” felirat szerepel. Mindezek alatt narancssárga mezőben fehér felirattal „Fürjes Balázs” felirat található. Ugyanilyen plakát került elhelyezésre számos helyen, többek között a Böszörményi út 2., Böszörményi út 28. és Alkotás u. 44. előtt, melyekre bizonyítékként szintén csatolt fotódokumentációt.
3. Beadványozó előadta, hogy mindezekkel lényegében azonos időszakban Magyarország Kormányának megbízásából terjesztett és közzétett plakátokon és egyéb hirdetési eszközökön a „Magyarország előre megy, nem hátra” szlogen található/hallható, melyekről szintén csatolt fotódokumentációt és egy videóról internetes elérhetőséget (linket).
4. Beadványozó ezután ismertette a Ve. VIII. „Választási kampány” fejezetének vonatkozó rendelkezéseit, és rögzítette, hogy álláspontja szerint a Plakát sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt alapelveket.
5. Kifogásában előadta, hogy a Magyarország Kormánya megbízásából a „Magyarország előre megy, nem hátra” felirattal elláttatott és országszerte elhelyezett plakátokra tekintettel laikus választóban az a vélekedés alakulhat ki, hogy az „Előre menjünk, ne hátra!” szlogennel ellátott Plakát szintén a kormányzati kommunikáció részét képezi, így a Plakát azt a téves látszatot kelti, hogy a Jelölt mellett Magyarország Kormánya is kampánytevékenységet folytat, hiszen az „Előre menjünk, ne hátra!” és a „Magyarország előre megy, nem hátra” tartalmát tekintve lényegében azonos üzenetet hordoz, hiszen mindkét esetben a hátrálással szemben előrehaladásra vonatkozó tény, illetőleg felhívás szerepel.
6. Álláspontja szerint a kormányzati kommunikáció és a Jelölt, illetve a Jelölő szervezet kommunikációjának ilyen fokú egyezősége sérti a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget. E körben utalt a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú, a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelvet értelmező határozatára.
7. Beadványozó álláspontja szerint a Plakát objektíve sérti a választás tisztaságát és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét is, mert a kampányeszközök alkalmazása során laikus választó számára nem csak annak kell nyilvánvalónak lennie, hogy a kérdéses kampányeszköz kinek a támogatására hív fel, hanem a tartalomból annak is ki kell tűnnie, hogy ki a kampányeszköz tényleges alkalmazója. Álláspontja szerint, tekintettel arra, hogy ebben az esetben sem az impresszumból, sem a Plakát szöveges üzenetéből nem állapítható meg kétségkívül, hogy az a Jelölt vagy a mellette kampánytevékenységet kifejtő Jelölő Szervezetek vagy esetleg a Kormány üzenetét hordozza, így a választás fent hivatkozott alapelveinek sérelme következett be.
8. Beadványozó utalt arra is, hogy önmagában a Jelölő Szervezetek logójának feltüntetéséből még egyértelműen nem következik, hogy a Plakát ténylegesen e szervezetek megrendelése alapján készült, ugyanis – utalva a szöveges üzenet lényegi egyezőségére – az akár kormányzati kommunikáció részét is képezheti.
9. Az OEVB a kifogást a 10/2022. (II. 22.) BP. 03. OEVB határozatában elutasította. Az OEVB határozatának indokolásában kifejtette, hogy Beadványozó által a kifogásban tett állítások és a kifogáshoz csatolt bizonyítékok vizsgálata alapján Beadványozó a jogsérelmet Magyarország Kormánya által használt szlogennek a Jelölt és a Jelölő Szervezetek általi átvételében látja.
10. Az OEVB határozatában rögzítette, hogy a kifogásban előadott állásponttal ellentétben – amely szerint „sem az impresszumból, sem a Plakát szöveges üzenetéből nem állapítható meg kétségkívül, hogy az a Jelölt vagy a mellette kampánytevékenységet kifejtő Jelölő szervezetek vagy esetleg a Kormány üzenetét hordozza” – az OEVB szerint egyértelműen megállapítható volt, hogy a plakátokon szereplő Jelölt a FIDESZ - KDNP közös jelöltje. A bizonyítékként értékelt plakátokon jól látható és könnyen beazonosítható mind a Jelölt, mind a Jelölő Szervezetek (logóik által), mind az érintett Budapest 3. választókerület. Az OEVB szerint a plakátról objektíven megállapítható, hogy kinek a támogatására buzdít, és ki a plakát tényleges alkalmazója.
11. Az OEVB rögzítette azt is, hogy a kifogásban hivatkozott kormányzati plakáton egyértelműen, jól beazonosítható módon látható volt, hogy ki a megrendelő és kinek az érdekében tartalmazza a hirdetést, illetve üzenetet (Magyarország Kormánya).
12. Az OEVB határozatában kifejtette, hogy az egyéni jelöltet népszerűsítő plakátról objektíven megállapítható, hogy mely jelölő szervezet mely jelöltjének támogatására hív fel, hiszen mind a jelölő szervezetek, mind a jelölt neve szerepelnek a plakáton. A jelölt plakátjai, illetve a Kormányzat plakátja teljesen eltérő színeket, hátteret is használ, így „laikusok” számára is egyértelműen megállapítható, hogy a Jelölt plakátja kinek a támogatását ösztönzi.
13. Az OEVB álláspontja szerint az egymáshoz hasonló üzenetek által a választási eljárás Beadványozó által megjelölt alapelvei nem sérültek. Rögzítette, hogy a Kúria Beadványozó által felhívott Kvk.IV.37.359/2014/2. számú határozata a helyi közhatalom egyik jelölt melletti fellépésére vonatkozik, mint amely az esélyegyenlőséget sérti. Tárgyi ügyben azonban nem arról van szó, hogy bármelyik megjelölt plakátot a helyi közhatalom, azaz a Budapest Főváros XII. kerület Hegyvidéki Önkormányzat adta ki vagy lép fel a jelölt támogatása mellett. Az OEVB határozata szerint az országos közhatalomról sem mondható el ez. Az OEVB álláspontja szerint ebben az esetben sem sérültek a választási eljárás alapelvei.
14. Az OEVB a Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria gyakorlatára hivatkozva rögzítette, hogy az nem a jelölt és jelölő szervezetek kampánytevékenységét tiltja meg, hanem a Kormány és alá tartozó állami szervek tevékenységét szorítják korlátok közé, különös figyelmet fordítva a Ve. 142. §-ára, amely a választási kampányidőszakban folytatott egyes kormányzati tevékenységeket kiemel a Ve. hatálya alól (kormányzati szervek hatáskörgyakorlása).
15. Az OEVB rögzítette, hogy a bizonyítékként becsatolt képen látható, Magyarország Kormánya által közzétett plakát egyidejű közzétételét Beadványozó nem állította, kizárólag arra utalt, hogy a Jelölt és a Jelölő Szervezetek plakátja azonos időszakban volt megtekinthető Magyarország Kormánya által közzétett plakátokkal és más tartalmakkal. Beadványozó ezért arra a következtetésre jutott, hogy a Jelölt és a Jelölő Szervezetek – a választási kampányidőszak nyújtotta keretek között – próbálják kampányukat összemosni a kormányzati plakátkampánnyal (kormányzati tájékoztatóval). Magyarország Kormányának plakátjai azonban semmilyen összefüggésben nem állnak a választási kampánnyal, és azt nem tiltja sem a Ve., sem más jogszabály, hogy a jelölő szervezetek a kormányzati állásponttal, kormányzati jelmondattal egyetértsenek, azokat adott esetben kampánytevékenységük során megjelenítsék.
16. Az OEVB alapvető jogi jelentőséget tulajdonított annak a ténynek, hogy nem a Kormány jeleníti meg a Jelölt és a Jelölő Szervezetek kampányszlogenjét, hanem éppen a Jelölt és a Jelölő Szervezetek kampányolnak a Kormány által a kampányidőszakot megelőzően közzétett üzenetekhez hasonló szlogennel. Ennek azért van jelentősége, mert az esetben a Kúria gyakorlatára figyelemmel – Kvk.III.37.421/2018/8. számú végzés – kizárt az esélyegyenlőség sérelme.
17. Az OEVB megállapította, hogy a Jelölt és a Jelölő Szervezetek tehát nemcsak jogosultak kampánytevékenység folytatására, de nem tiltott e körben a kormányzattal való egyetértés sem, azonban az OEVB értékelése szerint a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Jelölt és a Jelölő Szervezetek plakátja nem Magyarország Kormányával való egyetértés kifejezésére irányul. A két szlogen valóban hasonló üzenetet tartalmaz, de jelentős mértékben különbözik a vizuális megjelenítés, vagyis az összkép is egyértelművé teszi, hogy eltérő célok mentén történt a kormányzati tartalmak közzététele, valamint a Jelölt és a Jelölő Szervezetek plakátjának kihelyezése.
18. Az OEVB megállapítása szerint a választás tisztaságának alapelve sem sérült, mert bár Beadványozó a jogsértésre vonatkozóan nem adott elő részletes érvelést, tartalmilag a Kúria joggyakorlatára hivatkozott, amely szerint a választás tisztaságára, a jóhiszemű és a rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó alapelveknek kizárólag az olyan plakát (kampányeszköz) felel meg, „amelyből magából, egyértelműen és nyilvánvalóan megállapítható, hogy kinek a támogatására ösztönöz” (Kvk.V.37.941/2016/3. számú végzés). Ezekben az esetekben azonban a támogató jelölő szervezet feltüntetésének hiánya vezetett arra, hogy a választópolgárok megtévesztően abban a hiszemben voltak, hogy a jelölt – a valóságtól eltérően – független jelölt, volt, ami megvalósította a választás tisztasága alapelvének sérelmét.
19. Az OEVB álláspontja szerint éppen az ütközött volna a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti alapelvbe, ha a Jelölt és a Jelölő Szervezetek plakátján a Jelölt a Jelölő Szervezetek nélkül tűnt volna fel. Az OEVB szerint a plakát kialakítása, vizuális összképe, illetve a Jelölő Szervezetek emblémáinak feltüntetése teszi egyértelművé, hogy a kifogás állítása nem foghat helyt.
20. Az OEVB a Ve. 2.§ (1) bekezdés e) pontja kapcsán, figyelemmel a 18/2008.(III.12.) AB határozatra és a Kúria következetes gyakorlatára, rögzítette, hogy a kifogással érintett tényállásban nincs olyan többletelem, amely azt bizonyítaná, hogy a választási eljárásban a Jelölt és a Jelölő Szervezetek magatartása az őket a kampány idején megillető jogok gyakorlásakor e jogok eltérő célú kihasználására irányult volna. A Jelölt és a Jelölő Szervezetek nem vették át Magyarország Kormányának jelszavát, a Jelölt és a Jelölő Szervezetek plakátja – összképe alapján – egyértelműen nem kelt olyan látszatot, amely arra utalna, hogy a kormányzati plakátokkal való összemosódás szándéka állna fenn.
21. Az OEVB határozatában idézte az Alkotmánybíróság 3130/2018. (IV. 19.) AB határozatát, amely választási kampány idején a véleménynyilvánításhoz való alapjog tartalmával és korlátozhatóságának kereteivel kapcsolatos jogértelmezést tartalmaz.

II.

[A fellebbezés tartalma]

1. Beadványozó az OEVB határozata ellen 2022. február 25-én 13 óra 37 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be, mert álláspontja szerint az OEVB jogsértés megállapítását mellőző határozatával megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontban foglalt alapelveket.
2.  Érintettsége körében előadta, hogy az OEVB által jogerősen nyilvántartásba vett jelölt. A támadott határozat a kormányzat és Beadványozó versenytársának összehangolt magatartásával kapcsolatban tagadta meg a jogsértés megállapítását, ami Beadványozó jogaira közvetlenül kihat.
3. Fellebbezésében előadta, hogy az OEVB döntésében jelentőséget tulajdonított annak, hogy „Magyarország Kormánya által közzétett plakátok egyidejű közzétételét maga a kifogástevő sem állította”. Beadványozó álláspontja szerint ez irreleváns, ugyanis nem vitatottan a Kormányzat és Fürjes Balázs plakátjai egy időben, kampányidőszakban láthatóak voltak, azokat a választópolgárok olvashatták, azaz a választói akarat befolyásolására és egymás hatásainak erősítésére a plakátok alkalmasak voltak.
4. Álláspontja szerint az, hogy a kormányzati plakátok már korábban, kampányidőszakon kívül is láthatóak voltak, azaz olyan időszakban, amikor a Jelölt ellenfelei, így Beadványozó politikai plakátot még nem helyezhetett el, erősítik azt az egyenlőtlen pozíciót, amibe a kommunikáció összehangolása a kormánypárti képviselőjelöltet hozza. Beadványozó szerint abszurd az OEVB határozatból levezethető azon érvelés, hogy mivel a kormányzati plakátok már korábban is láthatóak voltak, az következik, hogy a jelöltek közötti esélyegyenlőség nem sérülhetett.
5. Beadványozó álláspontja szerint abból, hogy az OEVB hatásköre nem terjed ki a kampányidőszakot megelőző időszakra, az is következik, hogy a megelőző helyzetet (tehát, hogy a kormányzati plakátokat már előbb kitették, és azok továbbra is fent vannak a hirdetőberendezéseken) az OEVB jogsértően értékelte Beadványozó hátrányára.
6. A fellebbezés szerint nem helytálló az OEVB azon megállapítása sem, hogy „Magyarország kormányának plakátjai azonban semmilyen összefüggésben nem állnak a választási kampánnyal”. Beadványozó érvelése szerint semmilyen érdemi információt, kormányzattal kapcsolatos tudnivalót a „Magyarország előre megy, nem hátra” közlés nem tartalmaz. Ebből kifolyólag a Kormány plakátja tartalma szerint nem is tekinthető a kormányzat működésével kapcsolatos valódi tájékoztató plakátnak, annak kizárólagos funkciója egy politikai üzenet, szlogen népszerűsítése. Beadványozó vitatja az OEVB azon megállapítását is, hogy Fürjes Balázs jelölt plakátján a Kormánnyal való egyetértését fejezi ki.
7. Beadványozó fellebbezésében hosszan idézte a Kúria Kvk.III.37.421/2018/8. számú végzését, amelyben megállapította, hogy a Kormány 2018. március 26. napjától közzétett STOP feliratú plakátjaival a FIDESZ-MPSZ és KDNP jelölőszervezetek választási kampányát erősítette.
8. Beadványozó álláspontja szerint a Kúria hivatkozott döntésében vizsgált üggyel érdemben azonos a jelen jogvita is. Rögzíti, hogy a „Magyarország előre megy, nem hátra” jelmondatnak nincs aktuális tartalma és információt sem hordoz, ugyanakkor azzal, hogy a Kormány a választási kampány időszakára is kiterjedően e szlogenekkel ellátott plakátokkal árasztotta el az országot, a Kormányzat olyan helyzetet teremtett, amely alkalmas volt a kormánypártok választási üzenetének felerősítésére, és ekként a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvének megsértésére.
9. Beadványozó vitatja az OEVB azon érvelését is, hogy „alapvető jogi jelentősége” lenne annak, hogy a Kormánynak a kampányidőszakra is kiterjedően kifizetett plakáthelyein már korábban is megjelentek ezek a szlogenek, és a kormánypárti jelölt csak később tette ki e plakátokat. A fellebbezés állítása szerint a kormánypárt, a kormánypárti képviselőjelölt és a Kormány a választási kampány ideje alatt egyidőben kampányol azonos üzenetekkel. Beadványozó hangsúlyozta, hogy nem a Jelölt Kormánnyal való egyetértését tekinti jogsértőnek, hanem azt a jelenséget, amikor összehangolt szlogenekkel a Kormányzat erőfölényét kihasználva az inkumbens jelölt üzeneteivel összehangolva folytat fizetett plakátkampányt.
10. Beadványozó kifogásolta, hogy az OEVB határozata nem tárgyalja érdemben azt, hogy a kifogással érintett plakátokról hiányzik az impresszum. Beadványozó fellebbezésében idézte a Ve. 144. § (2) bekezdését, amely a plakáton a kiadó és a kiadásért felelős adatai feltüntetésének kötelezettségét írja elő, és megállapítja, hogy e követelménynek nem tesz eleget az, hogy a Jelölt plakátjának narancssárga színe van, és azon megjelenik a kormánypártok logója.
11. Fellebbező egyebekben fenntartotta a kifogásában írtakat. Kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság Ve. 231. § (5) bekezdése alapján a támadott határozatot úgy változtassa meg, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint a jogsértés tényét állapítsa meg; b) pontja szerint a jogsértőt tiltsa el további jogsértéstől; valamint d) pontja szerint a jogsértés elkövetőjére szabjon ki bírságot.

III.

[A 2022. február 27-én megküldött észrevétel tartalma]

1. A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség (a továbbiakban: FIDESZ) mint az országgyűlési képviselők 2022 évi általános választásán nyilvántartásba vett jelölő szervezet 2022. február 27-én 15 óra 29 perckor elektronikus úton, a Ve. 43. § (2) bekezdése alapján a Nemzeti Választási Bizottsághoz észrevételt nyújtott be Beadványozó fellebbezéséhez.
2. A FIDESZ észrevételében hangsúlyozta, hogy amint a választási bizottság eljárása nem minősül kontradiktórius eljárásnak, észrevételében kizárólag a tudomására jutott tények alapján kívánja az ügy megítélésével kapcsolatos jogi álláspontját, valamint a rendelkezésére álló adatokat, információkat az NVB elé tárni.
3. Az észrevétel rögzíti, hogy Beadványozó nem hivatkozta a Ve. 144. § (2) bekezdését és nem állította kifogásában sem azt, hogy dr. Fürjes Balázs (Jelölt) plakátjairól hiányozna az impresszum. Beadványozó kifogásában úgy fogalmazott, hogy az impresszum alapján nem állapítható meg az, hogy a Jelölt vagy a Kormány által közzétett plakátról van-e szó.
4. Az észrevétel szerint a kifogáshoz becsatolt képek bizonyító ereje megkérdőjelezhető, mert nem igazolt azok készítésének napja, ekként a Ve. 209. §-a szerinti háromnapos határidő megtartottsága. A kifogás azon állításával kapcsolatban, amely szerint Beadványozó egy időpontban észlelte a plakátokat, az észrevétel rögzíti, hogy ezt Beadványozó nem igazolta, ahogy azt sem, hogy ezzel egyidejűleg a Kormány által közzétett plakátok lettek volna elérhetők. Egyetlen, a Kormány által közzétett plakátról közzétett képet csatolt, amelynek a készítési időpontja nem ismert.
5. Az észrevétel rögzíti, hogy bár bizonyítékkal nem alátámasztható (mert a nemlétezés nem bizonyítható), de a Kormány plakátjai már legalább 10-12 napja nem láthatók közterületeken. Ennél fogva megítélése szerint okszerű az OEVB határozat azon állítása, amely legalább a plakátok egyidejű közzétételének igazolását várta el, ha nem is azok egyidejű fennállásának állítását és igazolását. Ebben ugyanis megjelenik az a kétség, hogy a hónapokkal korábban közzétett, és hetekkel ezelőtt eltávolított kormányzati plakátok nem lehettek egyidejűleg jelen a kifogásolt plakátokkal, ekként a kampány során nem is befolyásolhatták a választópolgárokat.
6. A FIDESZ rögzíti, hogy a kifogás nem támadta a kormányzati plakátokat, annak alapvető állítása, hogy a Jelölt, illetve a Jelöltet állító jelölő szervezetek követtek el jogsértést a Kormány által korábban alkalmazotthoz hasonló szlogen használatával. A kifogás azonban rögzíti a jogorvoslattal érintett kérdések körét abból a szempontból, hogy csak a beadványban állított jogsértés vizsgálható. A kifogás három alapelv megsértését állította, de az észrevétel szerint azok sérelmét nem támasztotta alá megfelelően, és csak a fellebbezésben hivatkozott a Ve. tételes rendelkezésére. Az észrevétel ezt követően idézte a Kúria és a Bizottság joggyakorlatát a tekintetben, hogy mikor megalapozott a Ve. alapelveire alapított kifogás.
7. Végezetül az észrevétel arra is kitért, hogy a kifogás nem tartalmazott koherens érvelést azzal kapcsolatban, hogy miben merült ki a választás tisztasága alapelv sérelme. Idézi az alapelv értelmezésének a joggyakorlatban kimunkált tartalmát és rögzíti, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjának sérelme a kifogás érvelése esetén sem lenne megállapítható a jelen tényállás mellett, mert ahhoz, azt kellett volna bizonyítani, hogy a Jelölt és a Jelölő Szervezetek magatartása jelentős mértékben hatott a választópolgári akarat elhajlítására.
8. Ezt követően az észrevétel kitér arra, hogy amennyiben a leírtak ellenére az NVB a kifogást alaposnak találná, úgy rámutat arra, hogy az irányadó gyakorlat szerint a bírság kiszabása még egy erre irányuló kérelem esetén is csak lehetőség [1001/2018. (VII. 13.) NVB határozat].

IV.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

1. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával, a fellebbezés keretei között.
2. A Bizottság elfogadta Beadványozónak az érintettsége igazolására vonatkozó érvelését.
3. A Bizottság befogadta a FIDESZ által benyújtott, a kifogáshoz fűzött észrevételt is, tekintettel arra, hogy az a fellebbezés elbírálása előtt került megküldésre, továbbá azért, mert az az ügyben érintett, a kifogás által elmarasztalni kért egyik jelölő szervezettől származik.
4. A Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt rögzíti, hogy az OEVB határozatában megfelelően állapította meg a tényállást és abból a Ve. és az irányadó joggyakorlat részletes és kimerítő elemzése útján helyes jogkövetkeztetést vont le. Ennél fogva az OEVB határozatában ténybeli és jogi értelemben is alapos döntést hozott, annak teljeskörű és precíz indokolása a kifogás minden elemére adekvát jogi választ adott, amellyel a Bizottság teljes mértékben egyetért.
5. A másodfokú eljárás során nem hagyható figyelmen kívül az észrevételnek az az állítása, hogy a kifogásban említett és bizonyítékként is hivatkozott kormányzati plakátok már legalább 10-12 napja nem láthatók közterületeken. A Bizottság megvizsgálta e körben a kifogásban foglalt állítást, az annak alátámasztására becsatolt bizonyítékot és a fellebbezés ugyanezen témakörben előadott érvelését.
6. A kifogás, ahogyan azt az OEVB határozata is rögzíti, azt tartalmazza, hogy a Jelölt és Jelölő Szervezetek kifogásolt plakátjait a kifogás benyújtásának időpontjában, azaz 2022. február 21-én észlelte. Majd úgy fogalmaz, hogy „[m]indezekkel lényegében azonos időszakban Magyarország Kormányának megbízásából terjesztett és közzétett plakátokon (..)”. Vagyis a kifogás állítása az, hogy Jelölt és a Jelölő szervezetek és a Kormány plakátjai egy időben voltak láthatók, és a szlogen hasonlósága és ez okozza a kifogásban állított alapelvek sérelmét. A kifogás K/2. szerinti bizonyítéka egy kormányzati plakát és egy videó fájl linkje, amely a kifogás állítását hivatott igazolni. A Bizottság rögzíti, hogy a fellebbezés elbírálásának időpontjában a videófájl a megjelölt linken már nem érhető el.
7. A fellebbezés állítása a kifogásban is hivatkozott kormányzati plakátokkal kapcsolatban, hogy a kormány a választási kampány időszakára is kiterjedően a „Magyarország előre megy, nem hátra” szlogenekkel ellátott plakátokkal árasztotta el az országot. A kormánypárti képviselőjelölt és a Kormány a választási kampány ideje alatt egyidőben kampányol azonos üzenetekkel.
8. A Ve. 225. §-a szerint a fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A Bizottság rögzíti, hogy a fellebbezés nem tartalmaz arra vonatkozó bizonyítékot, hogy a kormányzati plakátok a kifogás benyújtásakor – azaz 2022. február 21-én – is láthatók voltak közterületen, és e tekintetben jelentősége van annak is, hogy a kifogás erre vonatkozó bizonyítéka, a hivatkozott videófájl a fellebbezés elbírálásának időpontjában már nem elérhető. Ennél fogva az észrevételben foglalt ellenbizonyítás alapján megdőlt a kifogásban és a fellebbezésben hivatkozott állítás, hogy a kifogás benyújtásának időpontjában a Kormány „Magyarország előre megy, nem hátra” szlogenekkel ellátott plakátja és a Jelölt plakátja közterületen egyidejűleg volt látható.
9. Mindez pedig tovább erősíti az OEVB határozatában foglalt azon megállapítást, hogy a jogsértés hiánya okán a kifogást elutasította, mivel a kifogás alapvető állítása volt, hogy a szlogen hasonlósága okán a Kormány plakátjai és a Jelölt plakátjainak egyidejű közzététele okozta a Beadványozó által állított alapelvi jogsértést eredményező helyzetet.
10. A fellebbezés további vizsgálata kapcsán megállapítható, hogy a kifogáshoz képest az két többletelemet is tartalmaz.
11. A fellebbezés a Kormány „Magyarország előre megy, nem hátra” szlogent tartalmazó plakátjának tartalmi elemzését követően azt a megállapítását teszi, hogy az információtartalom hiánya és azoknak a választási kampányidőszakban való országos terjesztése alkalmas volt „a kormánypártok választási üzenetének felerősítésére, és ekként a jelölőszervezetek közötti esélyegyenlőség Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alapelvének megsértésére.” Mindebből pedig levonható az a következtetés, hogy míg a kifogás szerint az alapelvi jogsértést a Jelölt és a Jelölő Szervezetek tevékenysége okozta és ennél fogva jogsértőként a Jelöltet és a Jelölő Szervezeteket nevezte meg, velük kapcsolatban kérte a jogkövetkezmények megállapítását, addig a fellebbezés már a Kormány tevékenysége okán is állítja a jogsértés megvalósulását. Ezt támasztja alá a fellebbezés azon megfogalmazása, miszerint: „a kormányzat olyan helyzetet teremtett, amely alkalmas volt”.
12. A fellebbezés második többleteleme a Ve. 144. § (2) bekezdésére való hivatkozás és azon állítás, hogy Jelölt plakátjáról hiányzik az impresszum. Ezzel szemben a kifogás szövegezése éppen azt tartalmazza, hogy van impresszum, de abból nem állapítható meg, hogy az kinek a támogatására ösztönöz.
13. A Kúria és a Nemzeti Választási Bizottság következetes joggyakorlata szerint –, amelyet előbbinek a honlapján közzétett választási és népszavazási kúriai joggyakorlat elemző csoport összefoglaló véleménye (28. oldal) is részletesen tartalmaz, – a fellebbviteli választási szervek és a Kúria számára eljárási kötöttséget jelent az, hogy a fellebbezés és a felülvizsgálati eljárás csak olyan kérdésben folytatható le, amelyben kifogást előterjesztettek, amelyre nézve fennáll a választási hatóság döntési kötelezettsége. A Ve. lehetővé teszi, hogy más-más kérelmezők adják be a kifogást, majd a Ve. 221. § (1) és a 222. § (1) bekezdés keretei között a fellebbezést, illetve a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet, de azt már nem, hogy a korábbi eljárásban nem szereplő újabb jogszabálysértést jelöljenek meg. A választási bizottság, illetve a bíróság eljárását a kifogás, illetve a fellebbezés keretei határozzák meg, a későbbi jogorvoslat során attól nem lehet eltérni. [Kvk.II.37.606/2019/4., Kvk.I.37.497/2018/3., Kvk.II.37.394/2015/2. számú végzések]
14.  Erre tekintettel vizsgálta a Bizottság, hogy a fellebbezésben állított jogsértések a kifogásban előterjesztésre kerültek-e, mert kizárólag, elsőként a fellebbezésben hivatkozott jogsértés nem bírálható el. A kifogáshoz képest a fellebbezés a Kormány tekintetében állította a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának és a Jelölt által a Ve. 144. (2) bekezdésének megsértését. A Bizottság azonban az előzőekben részletesen kifejtett, következetesen alkalmazott joggyakorlat alapján nem vizsgálhatta, hogy megalapozott-e vagy sem a fellebbezés ezen két új eleme, így ezen okokból sem volt megállapítható az OEVB határozatának jogsértő jellege.
15. A fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján az OEVB határozatát annak helyes indokaira tekintettel helybenhagyta.

V.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

1. A határozat a Ve. 221. § (1) bekezdésén, 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2022. február 28.

 

 

                                                                                              Dr. Bozsóki Éva

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                              elnökhelyettese