A Nemzeti Választási Bizottság
113/2022. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. H. A. M (a továbbiakban: Kifogástevő) által benyújtott kifogás tárgyában – 4 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást részben érdemi vizsgálat nélkül, részben érdemben elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. március 3-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A kifogás tartalma]
[1] Kifogástevő 2022. február 25-én 22 óra 07 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz arra való hivatkozással, hogy Magyarország Kormánya megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságára, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között és e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, továbbá az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. CXII. törvény 4. § (1) bekezdését.
[2] Kifogástevő előadta, hogy 2022. február 24-én a Kormányzati Tájékoztatási Központ az info@kormany.hu e-mail címről e-mailben, az Oroszországi Föderáció Ukrajna ellen indított inváziójáról való tájékoztatás adásával - álláspontja szerint - a Ve. 140. §-a szerinti kampánytevékenységet végzett, mivel a tájékoztató - többek között - a következőket tartalmazza: „felelőtlennek tartjuk, és nem támogatjuk azt az ellenzéki álláspontot, hogy Magyarország katonákat és fegyvereket küldjön Ukrajna területére. Nem fogunk támogatni olyan javaslatokat sem, amelyek hazánk gázellátását és a rezsicsökkentést veszélyeztetik.”
[3] Kifogástevő ismerteti, hogy a koronavírus elleni védőoltáshoz jutás érdekében a https://vakcinainfo.gov.hu felületen regisztráló állampolgárok hozzájárultak e-mail címük mint személyes adatuk kezeléséhez. Hivatkozott a Kormány hivatalos oldalán elérhető adatkezelési tájékoztatóra, amely értelmében az állampolgárok hozzájárulásukat adták ahhoz, hogy adataikat Magyarország Kormánya „további kapcsolattartás, véleménykérés, tájékoztatás, illetve elektronikus levél küldése céljából kezelje”. Kifogástevő kifogásában a Kormány adatkezelési tájékoztatójára mutató hivatkozást helyezett el.
[4] A kifogásban ismertetésre kerülnek a Nemzeti Választási Bizottság hatáskörére, a kifogástételi jogosultságra, valamint a határidő megtartására vonatkozó szabályok is.
[5] Kifogástevő álláspontja szerint a jogsértés abban áll, hogy Magyarország Kormánya állami erőforrások felhasználásával, az irányadó adatvédelmi előírások megsértésével jelölő szervezetek ellen kampányol, holott a kormánynak a választási eljárás résztvevőitől független szervként kell eljárnia.
[6] Kifogástevő megállapítja, hogy e-mail címét a koronavírus elleni védőoltás regisztrációjához adta meg Magyarország Kormányának mint adatkezelőnek. Az adatkezelési hozzájárulás, miszerint a regisztrációval hozzájárult, hogy személyes adatait Magyarország Kormánya „további kapcsolattartás, véleménykérés, tájékoztatás, illetve elektronikus levél küldése céljából kezelje” az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: GDPR) (32) preambulumbekezdése értelmében nem tekinthető érvényes hozzájárulásnak, mert álláspontja szerint nem kellően határozott célra irányul.
[7] Kifogástevő előadja, hogy feltéve, de meg nem engedve, hogy fenti adatkezelési hozzájárulás érvényes, a kampánytevékenység kategóriába tartozó kommunikációra biztosan nem terjed ki, különösen azért, mert az adatkezelési hozzájárulás megadásakor a választópolgárok nagyrésze része nem számolhatott azzal, hogy az adataikat a Ve. szerinti kampány céljaira használják fel, tekintettel arra, hogy a regisztrációk túlnyomó többsége a Ve. szerinti kampányidőszakon kívül történt. Kifogástevő hivatkozik továbbá arra a köztudomású tényre, hogy a magyarországi oltási kampány és ezzel összefüggésben a koronavírus elleni oltásra regisztráció túlnyomórészt a 2020-as év utolsó napjaiban, illetve 2021-es év első felében, a nyári hónapokig bezárólag zajlott le, amely időszakban az országgyűlési képviselők általános választásának időpontja még nem került kitűzésre.
[8] Kifogástevő álláspontja szerint a koronavírus elleni oltásra való regisztráció, illetve a tárgyi adatkezelési hozzájárulás kapcsán számos aggály merül fel a közvéleményben, egyrészt az adatkezelés nem átlátható célja és terjedelme, másrészt a regisztrációt elvégző polgárok helyzete kapcsán. Mindezek alapján Kifogástevő véleménye szerint különösen visszás és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlást súlyosan sértő magatartás olyan személyes adatok felhasználása, melyek esetében kétség merül fel az önkéntes tájékozott hozzájárulás megléte kapcsán.
[9] Kifogástevő a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerinti alapelvsérelmet abban látja, hogy a Kormány azokat az adatokat, amelyeket a koronavírus elleni védőoltás regisztrációjához adtak meg az állampolgárok, kampánycélokra használja fel. Továbbiakban kifejti, hogy álláspontja szerint a Ve. 208. §-a szerinti jogsérelem megvalósulhat az Infotv. és annak 2. §-a, továbbá a GDPR megsértése útján, tekintettel arra, hogy az – a Ve. 2. § (3) bekezdéséből kiolvashatóan – választásra is irányadó jogszabálynak tekinthetőek.
[10] A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogsérelem Kifogástevő szerint abban merül ki, hogy a Kormány kormányzati kommunikációként, állami erőforrásból kampányüzenetet juttat el az állampolgárokhoz olyan csatornán keresztül, amelyet oltási regisztráció megvalósítása érdekében hoztak létre. Ezen közlésében a Kormány az ellenzéket – Kifogástevő meglátása szerint – negatív színben tünteti fel a választók előtt, következésképp előnyhöz juttatni törekszik a választások során a kormánypártokat. Magyarország Kormánya ezen tevékenységéhez olyan eszközt használ, amelynek alkalmazására a jelölő szervezeknek objektíve nincs lehetősége.
[11] Kifogástevő hangsúlyozza, hogy a Kormány részéről a tárgyi kommunikáció nem sorolható a Ve. 142. §-a alá, tekintettel arra, hogy meglátása szerint az nem feleltethető meg a „más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége” jogszabályi fogalomnak.
[12] Hivatkozik arra, hogy a Kormány tagjai mint politikusok és mint a választási kampány résztvevői minden további nélkül kifejthetik álláspontjukat a kialakult helyzetről. Mindazonáltal a kifogásolt elektronikus levél tárgya „A kormány álláspontja a kialakult helyzetről” címet viseli, és mint ilyen Kifogástevő szerint nem a Kormány mint közjogi testület jogszabályban meghatározott feladata során végzett tevékenysége, mivel a Kormány és a kormánypártok (illetve azok tagjai) kommunikációja elválasztandó.
[13] Kifogástevő hivatkozik a Kúria Kvk.IV.37.359/2014/2. számú határozatára, mely kimondja, hogy az egyenlő esély elve a választási kampány idején akkor érvényesül, ha a jelölőszervezetek és a jelöltek számára azonosak azok az objektív, külső feltételek, amelyek mellett képesek választási üzeneteiket eljuttatni a választókhoz.
[14] Állítása szerint az esélyegyenlőség sérelme nemcsak akkor valósul meg, ha más jelölő szervezetnek vagy más jelölteknek nem teszik lehetővé az adott – kampánynak minősülő – tevékenység folytatását, hanem akkor is, ha valamely jelölt vagy jelölő szervezet jogellenes kampánytevékenységből származó előnyhöz jut.
[15] Kifogástevő utal a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú végzésére, amelyet álláspontja szerint a Kormányra is irányadónak kell tekinteni, azaz a Kormány – mint közhatalommal bíró szervezet – nem vehet részt a pártok mandátumért folytatott küzdelmében sem valamely jelölt, jelölő szervezet mellett, sem ellene.
[16] Összefoglalva Kifogástevő meglátása szerint a Kormány a jelenlegi kormánypártokat jogszerűtlen előnyhöz juttatta, mivel közjogi szerepénél fogva kötelessége tartózkodni attól, hogy a választási eljárásban bármelyik jelöltet vagy jelölő szervezetet támogassa, segítse üzeneteiknek a választópolgárokhoz való eljuttatásában.
[17] Fent kifejtettek alapján Kifogástevő kéri, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint állapítsa meg, hogy Magyarország Kormánya megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontja szerinti alapelveket; továbbá a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja alapján tiltsa el a Kormányt a további jogszabálysértésektől, harmadsorban pedig a Ve. 218. § (2) bekezdés d) pontja szerint szabjon ki bírságot a választási kampány szabályainak megsértése miatt, amely során legyen figyelemmel arra, hogy a jogsértés tömeges, milliós nagyságrendű választópolgárt érint és a jogsértést egy rendeltetésétől eltérően használt adatbázis felhasználásával, az adatvédelmi szabályok megsértésével követték el.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[18] A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a kifogás alapvetően két pilléren nyugszik, egyrészt az adatvédelmi (személyes adat kampánycélú felhasználása) szabályok vélt vagy valós megsértését teszi kifogás tárgyává (továbbiakban: Kifogás I. része), másrészt Magyarország Kormányának tevékenységét kifogásolja (továbbiakban: Kifogás II. része).
[19] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Kifogás I. része érdemi vizsgálatra nem alkalmas, a Kifogás II. része alaptalan.
[20] A Kifogás I. részének elbírálása során az első eldöntendő kérdés, hogy az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2016/679 számú rendelete (továbbiakban: GDPR), valamint az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) minősülhet-e a Ve. 208. §-a szerinti választásra irányadó jogszabálynak.
[21] A Ve. 2. § (3) bekezdése alapján a választás kitűzése és a választás eredményének jogerőre emelkedése közötti időszakban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit a választási szervek azzal az eltéréssel alkalmazzák, hogy a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismerése iránti igénynek haladéktalanul, de legfeljebb 5 munkanapon belül tesznek eleget.
[22] A Ve. 3. § (1) bekezdés 15. pontja szerint választási szerv a választási bizottság és a választási iroda.
[23] A Ve. 1. § e) pontja elvi éllel rögzíti a Ve. alkalmazásának azon kötelező esetkörét, hogy azt abban az eljárásban kell alkalmazni, amelyre a Ve. alkalmazását törvény elrendeli.
[24] A Kúria állandó joggyakorlata szerint a Ve. zárt szabályozási rendszert alkot. Ennek megfelelően a Kvk.III.37.608/2019/4. számú végzésében foglaltakkal összhangban a Bizottság megállapítja, hogy a választásra irányadó jogszabály kérhető számon, más törvény szabályai csak annyiban, amennyiben azokra maga a Ve. utal, vagy az adott külön jogszabály a Ve.-re utal vissza, és ilyen módon azok közvetlen alkalmazását választási eljárásban lehetővé teszi.
[25] A Nemzeti Választási Bizottság rávilágít, hogy az Infotv. a hatálya alá tartozó eljárásokban nem rendeli alkalmazni a Ve-t. A Ve. alapján a választási eljárásban ugyan valóban alkalmazandó az Infotv., de a Ve. kifejezetten és kizárólag a választási szervek tekintetében tartalmaz kötelezést erre. Ugyanez a következtetés vonható le a Ve. – Kifogástevő által felhívott és a fentiekben ismertetett – 2. § (3) bekezdése alapján is. Mindez tehát a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint azt jelenti, hogy a kötelezettség személyi hatályát tekintve korlátozott, hiszen az alkalmazás csak a választási irodák és bizottságok (együttesen választási szervek) vonatkozásában kötelező.
[26] Fentiek alapján Kifogástevő azon érvelése, hogy a GDPR és az Infotv. a Ve. utaló szabálya alapján olyan választásra irányadó jogszabálynak tekintendő, amely általánosan (mindenkitől) számon kérhető a választási szervek által, nem foghat helyt. Mindez irányadó jelen ügyben is, hiszen Magyarország Kormánya nem minősül választási szervnek.
[27] A Bizottság rámutat, hogy a tárgyi jogszabályok fentiektől eltérő értelmezése lényegében azt eredményezné, hogy a választási bizottságok - kvázi hatáskört vindikálva maguknak - eljárhatnának olyan ügyekben, amelyekben a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság rendelkezik hatáskörrel (lásd például a jelen ügyben releváns rendelkezés az Infotv. 52. §), amely a hatáskör elvonás jogelv tilalmába ütközne. Ennélfogva kitágításra kerülne a joggyakorlat által kimunkált „Ve. zárt rendszert alkot” klauzula, hiszen a választási bizottságok nemcsak a Ve. által tételesen rögzített vagy más törvény által a Ve. alkalmazási körébe utalt ügyekben, hatáskörben járhatnának el, hanem a Ve. által fel nem hívott, más hatóság, szerv hatáskörébe tartozó ügyekben is.
[28] Mindezekre figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a személyes adatok kezelésével kapcsolatos jogorvoslat tekintetében – így Kifogástevő által hivatkozott Infotv. 4. § (1) bekezdése kapcsán – sem az Infotv., sem a Ve. nem állapít meg hatáskört egyetlen választási bizottság részére sem, amely ténynél fogva a Kifogás I. részét hatáskör hiányában a Ve. 215. § d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül el kellett utasítani.
[29] A Kifogás II. részének elbírálása során a Bizottság azt tette vizsgálata tárgyává, hogy a kifogásolt cselekményt, nevezetesen, hogy a Kormány „A Kormány álláspontja az ukrán helyzetről” tárgyú elektronikus levelét egy bizonyos érintetti körnek eljuttatta kampánytevékenységnek minősül-e vagy sem. A kérdésre adott igen válasz esetén vizsgálható az, hogy e tevékenység megfelelt-e a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjaiban rögzített eljárási alapelveknek.
[30] A Ve. 142. §-a szerint nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok - mint magánszemélyek - közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége.
[31] Kifogástevő álláspontja szerint a szóban forgó kommunikáció nem sorolható a Ve. 142. §-a által meghatározott „más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége” kategóriába, mivel a közlés az ellenzék állítólagos álláspontját ismerteti.
[32] Mindenekelőtt a Bizottság szükségesnek tartja rögzíteni, hogy annak elbírálása, hogy valamely cselekmény a Ve. 142. §-a szerint minősül-e, egyrészt a közlés tartalma, másrészt a cselekvő személye (szervi, illetve személyi hatály) határozza meg, e két komponens együttes értelmezésével alkalmazható a Ve. 142. §-a szerinti kivételszabály.
[33] A Bizottság megállapítja, hogy a Kifogástevő által becsatolt e-mailen aláíróként a Kormányzati Tájékoztatási Központ szerepel. Erre való tekintettel a Bizottság szükségesnek találta a Kormányzati Tájékoztatási Központ jogállását is vizsgálata tárgyává tenni.
[34] Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi V. törvény 2. § (1) bekezdése alapján a miniszterelnök politikai munkaszervezeteként működik a Miniszterelnöki Kabinetiroda.
[35] A Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Statútumrendelet) 10. §-a alapján a miniszterelnök kabinetfőnöke a kormányzati kommunikáció megvalósítása tekintetében
a) felel az egységes kormányzati kommunikáció kialakításáért,
b) felel a kormányzati honlapok egységes szerkezetének és arculatának kialakításáért, fejlesztéséért, fenntartásáért és a tartalom kialakításáért,
c) koordinálja az egyes nemzeti identitást és patriotizmust erősítő kiemelt kormányzati kezdeményezéseket,
d) koordinálja az egyes közösségépítést erősítő kiemelt kormányzati kezdeményezéseket,
e) közreműködik az egyes kiemelt kormányzati rendezvények koncepciójának kidolgozásában.
[36] A Bizottság megállapítja, hogy a Miniszterelnöki Kabinetiroda (Székhely: 1014 Budapest, Színház utca 1.) önálló jogi személyiséggel rendelkező, olyan költségvetési szerv, amely a Miniszterelnök politikai munkaszerveként működik. A Magyar Államkincstár törzskönyvi nyilvántartásában szerepel, alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szervként az Országgyűlés került feltüntetésre.
[37] A Miniszterelnöki Kabinetiroda Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/2018. (VII. 6.) MK utasítása (a továbbiakban: Szmsz) alapján megállapítható, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ a Kormányzati Tájékoztatási Központ irányításáért felelős helyettes államtitkár irányítása alatt álló szervezeti egység. Az Szmsz 1. melléklétének 2. számú függelékének 4.2.5. pontja alapján a Tartalom-előkészítő Főosztály, a Sajtószervezési Főosztály és a Kormányzati Kommunikáció Koordinációjáért Felelős Főosztály összefoglaló elnevezése Kormányzati Tájékoztatási Központ. Az Szmsz 1. melléklet 39. § f) pontja alapján Kormányzati Tájékoztatási Központ működését a Kormányzati Tájékoztatási Központ irányításáért felelős helyettes államtitkár felügyeli és irányítja.
[38] A Miniszterelnöki Kabinetiroda szervezeti egységeként működő Kormányzati Tájékoztatási Központ, fentiekben bemutatott jogállásának részletes elemzése után a Bizottság rámutat, hogy az megfeleltethető a Ve. 142. § -a szerinti „állami szerv” fogalmának. Ezen érvelést támasztja alá a Kifogástevő által hivatkozott adatkezelési tájékoztató is, amely dokumentum rögzíti, hogy „A kezelt személyes adatok jogszerűségét és célszerűségét a Miniszterelnöki Kabinetiroda (…) mint Magyarország Kormánya nevében eljáró adatkezelő (…) biztosítja”.
[39] A Ve. 142. §-ának az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Mód. tv.) 5. §-ával elfogadott, 2018. december 28-tól hatályos szövege értelmezését végezte el a Kúria a Kvk.III.38.043/2019/2. számú végzésében. A módosított rendelkezés ugyanis a választási szervek mellett az Alkotmánybíróság, a bíróságok, helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályon alapuló tevékenységét vette ki a Ve. hatálya alól. A Kúria e rendelkezéssel összefüggésben a Kormány és tagjai tevékenységét vizsgálta a döntésében. Álláspontja szerint a „[e] szervek, (…) a hatalommegosztás rendszerében természetüknél fogva az Országgyűlés és a Kormány politikáját hajtják végre, ez a funkciójuk, ekként jogszabályban meghatározott feladataik jelentős részben szükségszerűen politikai jellegűek, politikai döntéseken alapulnak, és politikai mérlegelés által meghatározottak. Az így gyakorolt tevékenységek egy része olyan kormányzati tevékenység, amely nem csak jelen Ve. szabályai szerint, de eltérő rendelkezés hiányában mögöttes szabályként alkalmazandó a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (továbbiakban: Kp.) 4. § (4) bekezdés a) pontja szerint közigazgatási per tárgyai sem lehetnek épp azért, mert azok jogi kötöttsége igen csekély vagy egyáltalán nincs, tipikusan csak a feladatköri-hatásköri szabályokban jelenik meg. A kormányzati tevékenység körébe tartozó közigazgatási cselekmények (mint egy miniszter kommunikációja) – fő szabály szerint – szabad belátáson alapulnak, diszkrecionális és döntően politikai döntések, mely törvényességi kontroll tárgyai sem a Kp. általános szabályai, sem a jelenlegi Ve. szabályai – a Ve. 142. §-ának módosítása óta – alapján nem lehetnek.”
[40] A Ve. 142. §-ának rendelkezése tehát csak abban az esetben teszi lehetővé a Kormány vagy a Kormány képviseletében végzett tevékenység vizsgálatát, ha az kívül esik a Kormány feladatkörén.
[41] Ezzel szemben éppen az állapítható meg, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ (Miniszterelnöki Kabinetiroda) a kifogás tárgyát képező e-mail útján megvalósuló tevékenysége során az ismertetett jogszabályokban meghatározott feladatát végezte, így Kifogástevő ezt vitató érvelése nem foghat helyt.
[42] A Nemzeti Választási Bizottság hangsúlyozza továbbá, hogy a Kúria a Kvk.III.38.043/2019/2. számú végzésében megállapította, hogy „(…) a Ve.142.§-ának 2018. évi CXIII törvény 5. §-ával történt, 2018. december 28. napjától hatályos módosítását követően nem tartható fenn a továbbiakban a politikai pártok küzdelmében megkövetelt állam semlegességére vonatkozó kúriai joggyakorlat (Kvk.IV.37360/2014/2, BH 2014/12/397). Helyesen utalt ekként az NVB a már módosított szabályozás hatálya alatt az európai parlamenti választásokkal összefüggésben született Kvk.V. 37637/2019/6 számú kúriai ítéletre (lásd ezen ítélet 40. pontja), amely választáson már nem érvényesült az állami szervek semlegességének doktrínája.” {Indokolás [21]}
[43] A Bizottság megállapítja, hogy a Kúria Kvk.III.38.043/2019/2. számú határozata alapján a Kifogástevő által hivatkozott, a „közhatalom semlegességét” érintő, a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú határozata által (is) kimunkált joggyakorlat meghaladottá vált, ezért ennek figyelembevételét a Bizottság mellőzte.
[44] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja az, hogy a Kormányzati Tájékoztatási Központ kifogás tárgyát képező tevékenysége a Ve. 142. §-a alapján állami szerv által, feladatkörében végzett tevékenységnek minősül, ennélfogva nem a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenység, ezért a Ve. alapelvei, így a kifogásban megjelölt 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontok megsértése sem állapítható meg.
[45] Mindezekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a Ve. 220. §-a alapján elutasítja.
III.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[46] A határozat az Alaptörvény 15. cikk (1)-(2) bekezdésein, a 2018. évi V. törvény 2. § (1) bekezdésén; a Ve. 2 § (3) bekezdésén, a 141-142. §-ain, a 208. §-án, a 215. § d) pontján, a 220. §-án, a Statútumrendelet 10. §-án; a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2022. február 28.
Dr. Bozsóki Éva
a Nemzeti Választási Bizottság
elnökhelyettese