A Nemzeti Választási Bizottság
113/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság dr. H. T. A. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 9 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak helyt ad és megállapítja, hogy Nagy Imre Attila, Győrújfalu polgármestere 2016. szeptember 26-i keltezésű levelével megsértette a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), b) és e) pontjait.
A Nemzeti Választási Bizottság Győrújfalu polgármesterét a további jogszabálysértéstől eltiltja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. október 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó 2016. szeptember 28-án 13 óra 48 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Győrújfalu polgármesterével, illetve Győrújfalu Önkormányzatával szemben. Beadványozó bizonyítékként megjelölte a www.444.hu oldalon 2016. szeptember 27-én megjelent „Győrújfalu polgármestere azt kéri, azért is szavazzanak a kvótanépszavazáson nemmel, hogy jobb esélyeik legyenek a pályázatokon” című cikket. Beadványozó is és a cikk is idézi a levelet, mely szerint: „Kormánytagok illetve/és Államtitkár Urak irányába a jelenleg elbírálás alatt álló, továbbá a meghirdetés előtt álló pályázataink általam történő menedzselését nagyban könnyíti majd, ha a választási eredmények ismeretében ki tudom mutatni számukra, hogy a megyei és az országos átlagot is nagyban meghaladó, »adj Isten« kiugróan magas részvételi arány mellett hozott településünk felelős döntést.”
Beadványozó szerint ezzel az önkormányzat és a polgármester is megsérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választások tisztaságának megóvása, b) pontjában rögzített önkéntes részvétel a választáson, c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, valamint e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét.
Hivatkozott a Kvk.I.37.394/2014/2. számú és a Kúria a Kvk.III.37.359/2014/2. számú határozatára azzal kapcsolatban, hogy a helyi közhatalmat megtestesítő helyi önkormányzatok választási kampánytevékenységet nem folytathatnak. Beadványozó szerint Győrújfalu polgármestere, így Győrújfalu Önkormányzata közpénzből, bármilyen törvényi felhatalmazás hiányában egy nem helyi, hanem országos népszavazásban a Kormány számára kedvező (a helyi önkormányzat semleges pozícióját feladva) kampánytevékenységet végzett olyan módon, hogy a megjelölt választási alapelvekbe és a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 350. § (1) bekezdése e) pontjába is ütközik. Kifogásához bizonyítékként mellékelte a cikkben található fényképfelvételt a polgármesteri levélről.
A fentiek alapján kéri Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a kifogásnak adjon helyt, állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, és Győrújfalu polgármesterét és Győrújfalu Önkormányzatát a további jogszabálysértéstől tiltsa el, valamint szabjon ki bírságot, továbbá a Ve. 44. § (2) bekezdése és a Ve. 208. §-a alapján alkalmazandó Btk. 350. § (1) bekezdése e) pontja alapján büntetőfeljelentést is tegyen.
II.
A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni. Az országos népszavazási kampányra vonatkozó szabályokat az Nsztv. 69-70. §-ai és a Ve. Általános része VIII. Fejezetének szabályai tartalmazzák.
A Nemzeti Választási Bizottság a becsatolt fényképfelvétel alapján megállapítja, hogy a kifogásolt levélen egyértelműen Győrújfalu község polgármesterének fejléce és aláírása található. A becsatolt bizonyíték alkalmas volt annak megállapítására is, hogy az 2016. szeptember 26-i keltezéssel készült. Megállapítható, hogy a levél első oldala a 2016. október 2-ára kitűzött országos népszavazásról szól. Kifogástevő álláspontja szerint Győrújfalu polgármestere a levél választópolgárokhoz való eljuttatásával kampánytevékenységet folytat. Ezzel a magatartásával az önkormányzat feladta semleges pozícióját, ugyanis a választópolgárokat egyértelműen a népszavazáson való részvételre és érvényes szavazásra buzdítja.
Azt, hogy mi tekinthető kampánytevékenységnek, a népszavazási eljárás esetében is a Ve. 141. §-a határozza meg. A jogszabályhely szerint a „kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából”.
A Ve. 2. § (1) bekezdés a), b) és e) pontja szerint „[a] választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő elveket: (…) a választások tisztaságának megóvása, (…) az önkéntes részvétel a választási eljárásban, és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás”.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogásolt levél az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdése szerinti, a szavazásban való részvételi jog gyakorlására történő felhíváson és szavazásról való tájékoztatáson túl tartalmazza azt is, hogy „Az alábbiakban részletezett észrevételeim miatt kérem a Népszavazáson való részvételét és érvényes NEM szavazatát.” A levélben ezen részében a polgármester két pontban kifejti, hogy miért lenne fontos minél nagyobb arányban a választópolgároknak részt vennie a népszavazáson, hanem minél nagyobb arányban a NEM-re szavazni.
A Kúria Kvk.III.37.891/2016/3. számú döntésében kifejtette, hogy megítélése szerint nincs olyan elvi alap, amely alapján a helyi önkormányzatok nem, de a Kormány, civil szervezetek, egyházak, parlamenti és nem parlamenti pártok, az az mindenki más – kivéve a természeténél fogva semleges állami szerveket, mint az igazságszolgáltatás, Magyar Nemzeti Bank, önálló szabályozó szervek, autonóm jogállású államigazgatási szervek, ügyészség stb. - kampánytevékenységet folytathatnak. Sőt a népszavazás intézményének rendeltetésszerű működéséhez – amennyiben azt a Kormány kezdeményezte - szükséges is lehet annak ismerete, hogy helyi önkormányzatok többsége a Kormánnyal egyetért-e, a más véleményekkel versengő kormányzati álláspont a közhatalmat gyakorló állam egységes, vagy éppenséggel nagyon is megosztott álláspontja. A Kúria álláspontja szerint ilyen körülmények között a népszavazás tisztaságát, az esélyegyenlőséget a népszavazási kérdésben állást foglalók között (nem, igen, érvénytelen, szavazat, vagy a népszavazás bojkottja) nem sérthetik meg a helyi önkormányzatok, hiszen a közhatalom önálló szereplői és a közhatalom ebben a véleménybefolyásoló versengésben részt vesz. Ugyanígy a közpénzek felhasználásának ténye, mely a versengésben való részvétel szükségszerű következménye, e közpénzköltést korlátozó tételes jogi szabályozás hiányában, normatív alapok nélkül, önkényes bírói jogértelmezéssel nem korlátozható, ennek rendezése a jogalkotó feladata (Kvk.IV.37.848/2016). Ezért nem sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontja, és ezért nem vezethető le az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdésének – kérelmező által feltételezett - sérelméből valamely népszavazási kampányra vonatkozó szabály megsértése. [Indokolás 21-22]
A Nemzeti Választási Bizottság megvizsgálva a polgármesteri levél tartalmát arra az álláspontra jutott, hogy a levél a választópolgárokat nemcsak az Alaptörvényben deklarált választójog gyakorlására hívja fel és a népszavazáson való részvételre buzdítja, hanem egyértelműen a nem szavazat irányába befolyásolta. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a polgármesteri levél a népszavazás eredményéhez a község számára anyagi előnyök és fejlesztési pályázatokkal kapcsolatos jobb tárgyalási pozíció lehetőségét is felvázolja a választópolgárok számára. A Bizottság a cselekmény jogsértő megítélése kapcsán kiemelt figyelemmel volt arra a körülményre, hogy a polgármester a kifogásolt levélben nem a népszavazás céljával és rendeltetésével összhangban buzdítja a választópolgárokat a népszavazáson való részvételre, hanem a településsel kapcsolatos anyagi megfontolások alapján. A Bizottság álláspontja szerint a polgármester ezzel megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés b) pontjában rögzített a választási eljárásban való önkéntes részvételre vonatkozó alapelvet.
A Nemzeti Választási Bizottság a mindezek alapján megállapítja, hogy Nagy Imre Attila, Győrújfalu polgármestere a kifogásolt levelével megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt választás tisztaságának megóvása, a b) pont szerinti önkéntes részvétel a választási eljárásban és az e) pontban rögzített jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási eljárási alapelvét.
Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.
III.
A határozat az Alaptörvény XXIII., a Ve. 1. §-án, a 2. §-án, a 141. §-án, a 218. §-án, az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. szeptember 30.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke