Az Országos Választási Bizottság
113/2013. határozata
Az Országos Választási Bizottság – 2013. július 10-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva dr. L. S. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2.; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó 2013. június 27-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt:
„„Egyetért-e Ön azzal, hogy az egyenlő elbírálás elve alapján minden olyan hivatalos személy ellen (bírók, ügyészek, kormány- és köztisztviselők, országgyűlési képviselők, OVB tagokj,stb.) az elévülési időn belül indítandó büntetőeljárás során, akik hivatalos személyként írásbeli felhívás ellenére megtagadták, a jogvesztő határidő után, nem jogutód szervezetként alakult, a bírósági nyilvántartásba történő bejegyzés elmaradása miatt jogilag soha-semmikor létre nem jött, a mai napig jogellenesen működő ügyvédi kamara tisztségviselői ellen a Be 171.§.(2) bekezdése alapján büntető feljelentést tegyenek és ezzel a hivatali visszaélés bűntettén túl más bűncselekmények törvényi tényállását is megvalósították, szakmai és emberi alkalmatlanság miatt azonnali hatállyal felmentésre kerüljenek, továbbá a teljes vagyonuk elkobzása érdekében minden ingó és ingatlan vagyonukra bűnügyi zárlat kerüljön elrendelésre.”
Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikk (2) bekezdése szerint országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 6. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége, hogy a büntetőeljárásról szóló törvényben megállapított feltételek esetén a büntetőeljárást megindítsa, illetőleg az eljárást lefolytassa.Előzőek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a népszavazásra feltett kérdésben foglalt büntetőeljárás megindítására az Országgyűlés nem rendelkezik döntési jogosultsággal, vagyis a kérdés nem tartozik az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése értelmében országos népszavazás tárgya nem lehet.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek nem felel meg. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint az aláírásgyűjtő íven feltüntetett kérdés rendkívüli hosszúsága és bonyolult megfogalmazása miatt a választópolgárok számára nehezen érthető, továbbá a kezdeményezésben használt fogalmazás többszörösen összetett és olyan szövevényes, amely kizárja, hogy az akár a választópolgárok akár a jogalkotó számára egyértelműen értelmezhető legyen. Nem derül kis a kérdésből továbbá az sem, hogy ki a címzettje a kezdeményezésnek, továbbá a kezdeményezés számos kérdést vet fel, több részkérdés tartalmaz.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezés azért sem egyértelmű, mivel kezdeményezés több kérdést tartalmaz, ugyanis egyszerre a „bírók, ügyészek, kormány- és köztisztviselők, országgyűlési képviselők, OVB tagokj,stb.”vonatkozásában kellene a választópolgároknak véleményt nyilvánítani. A felsorolás egyes elemei tekintetében viszont nincs lehetőségük a választópolgároknak külön-külön döntést hozniuk a kezdeményezésekről.
Fentiek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § a) és c) pontjai alapján, mivel a kérdés nem tartozik az Országgyűlés feladat és hatáskörébe, továbbá a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
II.
A határozat az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésén, Nsztv. 2. §-án, a 10. § a) és c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a Be. 6. § (1) bekezdésén, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. § (1) bekezdés c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Dr. Bordás Vilmos
az Országos Választási Bizottság
elnöke