A Nemzeti Választási Bizottság
1120/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság T. A.-né magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 09. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 60/2014. (V. 30.) számú határozatát a szavazóhelyiségben történő fényképfelvétel készítésére vonatkozóan – jelen határozatban foglalt indokolással kiegészítve – helyben hagyja, míg a papírból készült ún. mobil szavazófülkék használatával kapcsolatban megváltoztatja és a kifogás ezen részét érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. június 7-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A beadványozó 2014. május 28-án, elektronikus úton kifogást nyújtott be a Budapest 09. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz. Kifogásában előadta, hogy a 2014. május 25. napján tartott Európai Parlamenti választások során a szavazatszámláló bizottság megsértette a Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 2. cikk (1) bekezdését és a választási eljárásról 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 167. § (2) bekezdését és 180. § (3) bekezdését, mivel nem biztosították számára a szavazás titkosságát. Sérelmezte, hogy a szavazóhelyiségben papírból készült szavazófülkék voltak elhelyezve, melyek több okból sem alkalmasak a szavazás titkosságának biztosítására, így fennáll annak a lehetősége, hogy a szavazás titkossága sérülhet. Előadta továbbá, hogy a szavazatszámláló bizottság jogszabálysértően járt el akkor is, amikor megtiltotta számára, hogy fia a szavazat urnába helyezése során fényképfelvételt készítsen. Mindezzel a szavazatszámláló bizottság álláspontja szerint megsértette a Ve. 172. § (2) bekezdését és az Alaptörvény 2. cikk (1) bekezdését.
Az OEVB a kifogást elutasította, és határozatában rögzítette, hogy a kifogástevő által sérelmezett úgynevezett mobil szavazófülkéket a Nemzeti Választási Iroda biztosította országosan és egységesen valamennyi szavazókör számára. Az OEVB szerint a szavazás titkossága biztosított volt, tekintettel arra, hogy a kifogásolt szavazókörben a mobil szavazófülkéket egymástól kellő távolságban illetve egymással szemben helyezték el, továbbá indokolás utalt arra is, hogy a kifogástevő nem sérelmezte azt, hogy bármely szavazópolgár megzavarta volna a szavazás során. Az OEVB megállapította továbbá, hogy a szavazatszámláló bizottság nem járt el jogsértő módon és tételesen nem sértett jogszabályt azzal sem, hogy megtiltotta a fényképfelvétel készítését a szavazóhelyiségben.
II.
Beadványozó az OEVB határozata ellen a kifogást tevő – törvényes határidőn belül – fellebbezést nyújtott be. Fellebbezésében előadta, hogy a választási szervek megsértették a választások titkosságát és ezzel az Alaptörvény B) cikk (1) bekezdésében foglalt jogállamiság elvét, a II. cikkben foglalt emberi méltóságból levezetett általános cselekvési szabadságot, sérült továbbá az Alaptörvény IX. cikk (2) és (3) bekezdése és a XV. cikk (1) bekezdése. Fellebbező álláspontja szerint a mobil szavazófülkék a titkos szavazás sérelmének absztrakt veszélyét hordozzák. Mindezek alapján kéri a Nemzeti Választási Bizottságtól a fellebbezésben foglaltakat vizsgálatát és azzal kapcsolatban elvi állásfoglalását.
III.
A Ve. 183. § (3) bekezdése szerint a választópolgár a szavazóhelyiségben kizárólag a választójoga gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhat, mely során a 182. § (1) bekezdése alapján a szavazólapot a borítékba helyezheti és az urnába dobja.
A Ve. 180. § (3) bekezdése kimondja, hogy a választópolgár a szavazóhelyiségben tartózkodásának időtartama alatt semmilyen módon nem akadályozhat más választópolgárt a titkos szavazásra vonatkozó joga gyakorlásában.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a szavazás egyes mozzanatairól,a szavazóhelyiségben való fényképfelvételek készítése eredményezhet olyan helyzetet, mely során a választópolgár a választójog gyakorlásához szükséges mértéket túllépve tartózkodik, és más választópolgárokat a titkos szavazásra vonatkozó jogának gyakorlása közben megzavarhat, vagy akadályozhat.
A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Ve. irányadó rendelkezései alapján a szavazóhelyiségben kizárólag a választójog gyakorlásához szükséges cselekmények (személyazonosság igazolása, szavazólap átvétele, szavazólap kitöltése és annak urnába helyezése) céljából és ahhoz szükséges ideig tartózkodhat a választópolgár, egyéb cselekményeket a jogszabályok nem tesznek lehetővé a szavazóhelyiségben a választópolgárok számára.
Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a Ve. fent idézett szakaszainak értelmezéséből az következik, hogy a szavazóhelyiségben a választópolgárok – mint magánszemélyek – számára egymásról fényképfelvételek készítése sem megengedett.
A Ve. 212. § (2) bekezdése rögzíti a kifogás kötelező tartalmi elemeit. A hivatkozott jogszabályi rendelkezés szerint a kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
A Ve. 215. § c) pontja szerint a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésében foglaltakat.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a beadványozó a 2014. május 28-án előterjesztett kifogásában jogszabálysértést nem jelölt meg.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a valamely jogszabálysértés megvalósulásának absztrakt veszélye vagy a bekövetkezésének feltételezett, vélelmezett lehetősége nem felel meg a Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontjában rögzített feltételnek, miszerint a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését. Tekintettel a Ve. 215. § c) pontjára a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye, ha az nem tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a beadványozó a 2014. május 28-án előterjesztett – a papírból készült, ún. mobil szavazófülkék miatt a választások titkosságára vonatkozó – kifogásához nem csatolt bizonyítékot sem.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, ahogyan azt a Ve. hivatkozott rendelkezései is rögzítik, hogy a kifogás benyújtása során nem elegendő csupán a vélelmezett jogsértésre való hivatkozás, hanem a kérelmezőnek a konkrét törvénysértésre vonatkozóan bizonyítékot is kell szolgáltatnia, vagyis a kifogást tevő személyt jogorvoslati kérelme benyújtásakor bizonyítási kötelezettség terheli az általa előadott tények és körülmények alátámasztása tekintetében.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint nincs jogi lehetőség a kifogásban állított jogszabálysértés érdemi vizsgálatára akkor, ha a beadványozó mulasztása okán nem állnak rendelkezésre olyan konkrét bizonyítékok (nyilatkozatok, iratok, tanúvallomás, tárgyi bizonyítékok) amelyek a jogszabályi rendelkezéssel egybevethetők lennének, és mely alapján a választási bizottság érdemi vizsgálatot folytathatna le arra vonatkozóan, hogy valóban megvalósult-e a kifogástevő által a választások titkosságára vonatkozó és a kifogástevő által állított jogsértés. Az elsőfokú határozat is megjegyzi, hogy a kifogást tevő semmilyen utalást nem tett arra, hogy megzavarták volna a választójoga gyakorlása közben.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a valamely jogszabálysértés megvalósulásának absztrakt veszélye vagy a bekövetkezésének feltételezett lehetősége nem felel meg a Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontjában rögzített feltételnek, miszerint a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését. Tekintettel a Ve. 215. § c) pontjára a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának van helye, ha az nem tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás ezen részének érdemi vizsgálat nélküli elutasítása indokolt, különös tekintettel a kifogást tevő által a jogszabálysértés megjelölésének hiányára és a feltételezett jogsértés alátámasztásául szolgáló bizonyítékok teljes hiányára.
Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés a) és b) pontja alapján a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
IV.
A határozat a Ve. 180. § (3) bekezdésén, a 182. § (1) bekezdésén, a 183. § (3) bekezdésén, a 212. § (2) bekezdésén, a 215. § c) pontján, a 231. § (5) bekezdés a) és b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. §-án, a 223. §-án, a 224. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
Budapest, 2014. június 4.
Dr. Patyi András
Nemzeti Választási Bizottság
elnöke