Az Országos Választási Bizottság
112/2013. határozata
Az Országos Választási Bizottság – 2013. július 10-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva dr. L. S. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2.; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó 2013. június 27-én aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt:
„„Egyetért-e Ön azzal, hogy az egyenlő elbírálás elve alapján a KÚRIA bírái közül, Dr. Kozma György, Dr. Balogh Zsolt továbbá Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó ellen büntetőeljárás induljon, továbbá szakmai és emberi alkalmatlanság miatt azonnali hatállyal felmentésre kerüljenek amiért hivatalos személyként írásbeli felhívás ellenére megtagadták, a jogvesztő határidő után, nem jogutód szervezetként alakult, a bírósági nyilvántartásba történő bejegyzés elmaradása miatt jogilag soha-semmikor létre nem jött, a mai napig jogellenesen működő ügyvédi kamara tisztségviselői ellen a Be 171.§.(2) bekezdése alapján büntető feljelentést tegyenek és ezzel szándékosan segítséget nyújtottak, illetve a mai napig segítséget nyújtanak a bűnszervezetben, folytatólagosan különösen jelentős értékre elkövetett csalás bűntettének és más bűncselekményeknek az elkövetéséhez, s ezzel hozzá járultak, hogy a magyar igazságszolgáltatásban-közigazgatásban az elmúlt 15 évben 50-60 millió jogilag semmis ügy keletkezhessen ?”
Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikk (2) bekezdése szerint országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 6. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozó hatóságnak kötelessége, hogy a büntetőeljárásról szóló törvényben megállapított feltételek esetén a büntetőeljárást megindítsa, illetőleg az eljárást lefolytassa.
A bírák jogállásával kapcsolatos szabályokat – így a jogviszonyuk megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó előírásokat – a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Bjt.) tartalmazza. A Bjt.-ben az Országgyűlés számára nincs olyan hatáskör biztosítva, amelynek alapján bármely bíró jogviszonyát – akár felmentéssel, akár más módon – az Országgyűlés megszüntethetné.
Előzőek alapján egyértelműen megállapítható, hogy a népszavazásra feltett kérdésben foglalt büntetőeljárás megindítására és bírói jogviszonyok megszüntetésére az Országgyűlés nem rendelkezik döntési jogosultsággal, vagyis a kérdés nem tartozik az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése értelmében országos népszavazás tárgya nem lehet.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek sem felel meg. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A kérdés egyértelműségének megállapításakor továbbá azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés — az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint — el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint az aláírásgyűjtő íven feltüntetett kérdés rendkívüli hosszúsága és bonyolult megfogalmazása miatt a választópolgárok számára nehezen érthető, továbbá a kezdeményezésben használt fogalmazás többszörösen összetett és olyan szövevényes, amely kizárja, hogy az akár a választópolgárok akár a jogalkotó számára egyértelműen értelmezhető legyen.
Fentiek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § a) és c) pontjai alapján, mivel a kérdés nem tartozik az Országgyűlés feladat és hatáskörébe, továbbá a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
II.
A határozat az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésén, Nsztv. 2. §-án, a 10. § a) és c) pontján, 13. § (1) bekezdésén, a Be. 6. § (1) bekezdésén, a Bjt.-n, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. § (1) bekezdés c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Dr. Bordás Vilmos
az Országos Választási Bizottság
elnöke