Az Országos Választási Bizottság
111/2010. határozata
Az Országos Választási Bizottság – 2010. február 11-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva dr. N. F. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – az Alkotmánybírósághoz címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Nádor u. 2.; levélcím: 1903 Budapest, Pf. 314.; fax: 06-1-441-1729).
Indokolás
I.
A beadványozó 2010. január 28-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő kérdés szerepelt:
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a Kormány kezdeményezze az Európai Bizottságnál a külföldi állampolgárok földvásárlási tilalmának meghosszabbítását további 3 évvel?”
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ív mintáján feltüntetett kérdés a Kormány részére határozna meg feladatot. A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 28/B. § (1) bekezdése szerint országos népszavazás és népi kezdeményezés tárgya az Országgyűlés hatáskörébe tartozó kérdés lehet.
Az Nsztv. 10. § a) pontja alapján az Országos Választási Bizottság megtagadja az aláírásgyűjtő ív hitelesítését, ha a kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe.
Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő kérdés nem felel meg az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműség követelményének. A népszavazásra bocsátott kérdésnek a választópolgár és a jogalkotó számára is egyértelműnek kell lennie. Az egyértelműség követelményét a testület és az Alkotmánybíróság is a népszavazáshoz való jog alkotmányos garanciájaként értelmezi [51/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH, 2001, 392, 396.; 25/ 2004. (VII. 7.) AB határozat, ABH 2004, 381, 386.; 24/2006. (VI. 15.) AB határozat, ABK 2006.június, 429, 430.].
A népszavazásra feltenni kívánt kérdésnek egyértelműen eldönthetőnek kell lennie, arra a választópolgárnak igennel vagy nemmel kell tudnia válaszolni. A leírtakból következik, hogy a túl bonyolult, érthetetlen vagy félreérthető kérdés sem tekinthető egyértelműnek.
A népszavazásra feltenni kívánt kérdés megtévesztő mind a választópolgár, mind a jogalkotó számára azért, mert azt a téves látszatot kelti, mintha a kérdés céljának eléréséhez elegendő lenne a Kormány kezdeményezése az Európai Bizottságnál, ezzel szemben az több – például a termőföldről szóló – jogszabály módosítását is igényelné.
A népszavazási kérdés nem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe és a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben előírt követelményeknek, ezért az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív hitelesítését az Nsztv. 10. § a) és c) pontja alapján megtagadja.
II.
A határozat az Alkotmány 28/B. § (1) bekezdésén, az Nsztv. 2. §-án, 10. §-ának a) és c) pontjain, a 13. § (1) bekezdésén, jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén alapul.
Dr. Szigeti Péter
az Országos Választási Bizottság
elnöke