A Nemzeti Választási Bizottság
1106/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság K. M. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. május 19-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A beadványozó 2014. május 15-én kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) alapelveinek megsértése miatt. Beadványában előadta, hogy a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap, a Magyar Televízió Nonprofit Zrt. (a továbbiakban: MTV) 2014. május 12-én 19 óra 30 perckor sugárzott M1 Híradó című műsorában, majd annak az M2 20 órakor ismételt adásában beszámolt az Európai Parlament tagjainak 2014. évi választásán listát állító FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Szocialista Párt, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Lehet Más a Politika, az Együtt – a Korszakváltók Pártja és a Párbeszéd Magyarországért Párt, a Demokratikus Koalíció, valamint a Seres Mária Szövetségesei jelölő szervezetek kampányprogramjáról, azonban a választáson szintén listát állító A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt programjáról nem adott tájékoztatást, a jelölő szervezetet meg sem említették a kifogásolt műsorszámban. A beadványozó kifogásában hivatkozott arra, hogy a műsorszámban a kilakoltatási moratórium tárgyában a parlamenti pártoknak további megjelenési lehetőséget biztosítottak, míg az e témában szintén érintett, A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt képviselőjét ebben az ügyben sem szólították meg. A kifogástevő álláspontja szerint azzal, hogy az MTV kifogásolt műsorszámában A Haza Nem Eladó Mozgalom Pártot, mint az Európai Parlament tagjainak választásán listát állító jelölő szervezetet egyetlen egyszer sem említi meg, az objektív tájékoztatás látszatát keltve jogsértést követett el. Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság állapítsa meg a jogsértés tényét, tiltsa el a jogsértőt a további jogsértéstől és kötelezze az MTV-t A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt programjának ismertetésére még az Európai Parlament tagjainak 2014. május 25-ei választása előtt.
A tényállás teljeskörű tisztázása érdekében a Nemzeti Választási Iroda 2014. május 15-én tájékoztatta az MTV-t a kifogásról, annak elbírálása várható időpontjáról és kérte a médiaszolgáltatót, hogy a kifogásolt műsorszámot bocsássa a Bizottság rendelkezésére. A Közmédia Választási Irodájának elnöke által 2014. május 16-án 10 óra 43 perckor elektronikusan megküldött levelében, a kifogással kapcsolatban rögzítette, hogy a közmédia hírterülete mindig kiemelten ügyel arra, hogy a pártok megjelenése kiegyensúlyozott legyen, a kampányidőszakot – ha lehet – még erőteljesebb kontroll és megkülönböztetett figyelem övezi. A kifogással érintett Híradóban megjelenő pártok mind tartottak egy rendezvényt, sajtótájékoztatót, amiről előzetesen értesítették az MTI-t vagy közvetlenül a Híradót. A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt nem tartott sajtótájékoztatót és nem is értesítette az MTV-t, hogy az megjelenési lehetőséget biztosíthasson számára. Álláspontja szerint a Híradó szerkesztőségének nem feladata annak kutatása, hogy vajon egy-egy párt éppen szándékozik-e bármiről is beszélni. A bevett gyakorlat szerint a pártok maguk jelzik, ha közölni valójuk van. Ezekből – fenntartva a szerkesztői szabadság adta jogokat – kerülnek összeállításra a hírműsorok.
II.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás a műsorszolgáltató tevékenységét a választási kampányban való részvétellel összefüggésben támadta, mely alapján arra, mint ágazati jogszabály a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) és a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) rendelkezései is irányadóak. A Ve. 151. § (1) bekezdése alkalmazásában a műsorszolgáltató választási kampányban való részvételével kapcsolatban az Mttv. és az Smtv. általános, alapelvi szabályainak érvényre juttatása a Ve. rendelkezéseire figyelemmel vizsgálandók. Az Smtv. 13. §-a szerint a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni.
Az Mttv. 203. § 41. pontja szerint a médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása a médiaszolgáltató szabad döntésén alapul, a médiaszolgáltató az, aki szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti. A médiaszolgáltatók, a sajtóterméket kiadók, a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, a műsorterjesztők az Mttv. hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően, az Mttv.-ben és az Smtv.-ben meghatározottak szerint kötelesek egymással és a nézőkkel, hallgatókkal, olvasókkal, felhasználókkal, előfizetőkkel kölcsönösen együttműködve eljárni.
A Nemzeti Választási Bizottság fenti, az Mttv.-ben és az Smtv.-ben foglalt alapelvek, valamint a Ve. rendelkezései és alapelveivel összefüggésben az alábbiakat állapítja meg.
Az Mttv. a médiaszolgáltató részére biztosítja a szerkesztői szabadságot, aminek mintegy garanciáját adja az Mttv. 7. §-ának, az Smtv. 13. §-ának és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának rendelkezése. A Ve. alapelvi szabályainak a műsorszámok összességét illetően kell érvényesülnie. A Nemzeti Választási Bizottság jogelődje, az Országos Választási Bizottság és Kúria több eseti döntésében is rámutatott arra, hogy a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni. Az Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában megfogalmazott követelmény érvényesülésének vizsgálata során nem járhat el az egyes műsorszámokat kiragadva, hanem figyelemmel kell lennie valamennyi, a választásokkal kapcsolatba hozható tartalmú hír- és politikai műsorra. Ezen álláspontot erősíti az Alkotmánybíróság 1/2007. (I. 18.) AB határozatában foglalt érvelése is. Az Alkotmánybíróság e döntésében rögzítette, hogy „a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a műsorszolgáltatóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden műsorszámban megjelenítsen. Ha a kiegyensúlyozottsági követelmény érvényesítésére minden esetben kizárólag egy műsorszámon belül keríthetne sort a műsorszolgáltató, az a sajtó-, azon belül a szerkesztési szabadság olyan fokú sérelmét jelentené, amelyet a legitim jogalkotói cél: a véleménypluralizmus elérése nem igazol”.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint, figyelemmel az Alkotmánybíróság hivatkozott, 1/2007. (I. 18.) AB határozatában rögzített álláspontra, valamint az Mttv. fent hivatkozott rendelkezéseire, egy műsorszám tartalmának meghatározása, a tartalom kiválasztása, összeállítása és az annak alapján kialakított gyakorlat a szerkesztői szabadság és a szerkesztő felelősségébe és nem a választási bizottságok hatáskörébe tartozó kérdés, így annak vizsgálatára a Nemzeti Választási Bizottság nem rendelkezik hatáskörrel.
A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti továbbá, hogy a választási eljárásban általánosan érvényesülő szabály, hogy a bizonyítás terhe minden esetben a kérelmezőt terheli. A média kampányban való részvételével kapcsolatos eljárás esetében is elvárás a kérelmezővel szemben, hogy legalább megjelölje a kifogással érintett műsorszámot.
A választási bizottságnak kizárólag akkor van lehetősége a törvénysértés vizsgálatára, ha a beadványozó az általa vélelmezett jogsértés megvalósulását konkrét bizonyítékkal támasztja alá. Ellenkező esetben a bizottságnak nincs lehetősége megítélni azt, hogy a kérelmező állításával egyezően, valóban megvalósult-e valamely választási jogszabály sérelme. A Ve. 43. § (2) bekezdése rögzíti, hogy a választási bizottság eljárásában minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás tisztázásának megkönnyítésére. Bizonyíték különösen a nyilatkozat, az irat, a tanúvallomás és a tárgyi bizonyíték.
Jelen esetben a kifogástevő indítványa egy műsorszámra vonatkozóan hozott fel bizonyítékot a választási alapelvek sérelmére vonatkozóan, azonban azt az MTV állításával szemben nem bizonyította, hogy a műsorszolgáltató tudatosan, A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt kérése ellenére nem számolt be annak választási kampányáról. Kifogását feltételezésekre alapozza, mikor rögzíti, hogy „én úgy gondolom egyáltalán nem keresték interjú ügyben a pártot, pedig Kásler Árpád a párt elnöke nem zárkózott volna el az MTVA kérdései elől sem”.
Tekintettel arra, hogy a kifogástevő mindösszesen egy műsorszám tekintetében hozott fel bizonyítékot a választási alapelvek megsértésére vonatkozóan, mely azonban a Nemzeti Választási Bizottságnak a Kúrai által is megerősített következetes álláspontja alapján nem alapozhatja meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt alapelv sérelmét, valamint azon álláspontját, mely szerint az MTV tudatosan nem tudósított A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt kampánytevékenységéről, bizonyítékkal alá nem támasztott feltételezésekre alapozza, a Nemzeti Választási Bizottság a kifogás elutasításáról döntött.
II.
A határozat a Ve. 43. §-án, a 151. §-án, a 220. §-án, a 331. § (1) bekezdésén, az Mttv. 3. §-án, 7. §-án, 32. § (3) bekezdésén, a 203. § 41. pontján, az Smtv. 13. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
Budapest, 2014. május 16.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke