A Nemzeti Választási Bizottság
1094/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság B. A. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak helyt ad az alábbiak szerint.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az ATV Zrt. országos lineáris médiaszolgáltató megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontjában megfogalmazott „esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között” alapelv követelményét és az e) pontjában foglalt „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás” alapelvét azzal, hogy a 2014. április 8. és 2014. április 28. napja közötti műsorfolyamot vizsgálva a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelölő szervezet számára nem biztosított a többi jelölő szervezethez képest arányos megjelenési lehetőséget.
A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt eltiltja a jogsértő tevékenység további folytatásától.
A Nemzeti Választási Bizottság a jogsértőt kötelezi továbbá, hogy jelen határozat rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül az Egyenes Beszéd, az ATV Start és a Szabad Szemmel című televíziós műsorok egy-egy műsorszáma előtt tegye közzé.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. május 3-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó magánszemély 2014. április 29-én kifogást nyújtott be, melyben előadta, hogy az ATV Zrt. médiaszolgáltató az Egyenes Beszéd, az ATV Start és a Szabad Szemmel elnevezésű műsorszámokban 2014. április 8. és 2014. április 28. között az Európai Parlament tagjai választásán nyilvántartásba vett jelölő szervezetek közül a Magyar Szocialista Párt, az Együtt – a Korszakváltók Pártja és a Párbeszéd Magyarországért Párt, a Modern Magyarország Mozgalom Párt, a Lehet Más a Politika, a Demokratikus Koalíció, valamint a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt számára lehetőséget adott politikai program bemutatására. Beadványozó előadta továbbá, hogy az Európai Parlament tagjainak választásán indulni nem szándékozó jelölő szervezetek képviselői is kaptak lehetőséget megjelenésre. Kifogásában foglalt állítása alátámasztása érdekében a hivatkozott műsorszámok internetes elérhetőségét jelölte meg, összesen 24-et.
Beadványozó álláspontja szerint az Európai Parlament tagjainak választásán induló Jobbik Magyarországért Mozgalom (a továbbiakban: Jobbik) jelölő szervezet számára az ATV Zrt. médiaszolgáltató nem biztosított lehetőséget politikai program ismertetésére. Mindezek alapján beadványozó álláspontja szerint sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, az „esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között” és az e) pontban foglalt, a „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás” választási alapelv. Fentiek szerint beadványozó kéri a Nemzeti Választási Bizottságtól jogsértés tényének megállapítását, valamint az „elmarasztaló” határozat rendelkező részének közzétételét az ATV Zrt. médiaszolgáltató által. Kéri továbbá a jogsértés kirívó voltára tekintettel bírság kiszabását a megnevezett médiaszolgáltató számára.
II.
A Nemzeti Választási Iroda a döntéshozatalhoz szükséges tényállás tisztázása érdekében a Ve. 43. § (2) bekezdése és a 151. § (2) bekezdése alapján nyilatkozattételre hívta fel az ATV Zrt. médiaszolgáltatót arra vonatkozóan, hogy 2014. április 8-ától április 28-ig terjedő időszak alatt biztosított-e lehetőséget a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelölő szervezet számára politikai program ismertetésére. Amennyiben igen, további tájékoztatást kért arra nézve, hogy erre mely időpontban és műsorszámban került sor.
Az ATV Zrt. médiaszolgáltató képviselőjének nyilatkozata szerint az esélyegyenlőség választási alapelv sérelme nem állapítható meg, ugyanis a médiaszolgáltató a Jobbik programjával kapcsolatban számos tájékoztatást, híradást nyújtott, melyek az atv.hu internetes hírportálon a mai napig elérhetők. Ennek megfelelően a nyilatkozatban megjelölésre került három videófelvétel és négy cikk internetes elérhetősége. A médiaszolgáltató képviselőjének nyilatkozata alapján továbbá 2014. április 29-én és április 30-án a Jobbik meghívást kapott az ATV Voks című, valamint az ATV Start című műsorába, melynek igazolására elektronikus levelezést mellékelt beadványához.
III.
A kifogás alapos az alábbiak szerint.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás az ATV Zrt. műsorszolgáltató tevékenységét a választási kampányban való részvétellel összefüggésben támadta, mely alapján arra, mint ágazati jogszabály a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) és a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) rendelkezései is irányadóak. A Ve. 151. § (1) bekezdése alkalmazásában a műsorszolgáltató választási kampányban való részvételével kapcsolatban az Mttv. és az Smtv. általános, alapelvi szabályainak érvényre juttatása a Ve. rendelkezéseire figyelemmel vizsgálandók. Az Smtv. 13. §-a szerint a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni.
Az Mttv. 203. § 41. pontja szerint a médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása a médiaszolgáltató szabad döntésén alapul, a médiaszolgáltató az, aki szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti. A médiaszolgáltatók, a sajtóterméket kiadók, a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, a műsorterjesztők az Mttv. hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően, az Mttv.-ben és az Smtv.-ben meghatározottak szerint kötelesek egymással és a nézőkkel, hallgatókkal, olvasókkal, felhasználókkal, előfizetőkkel kölcsönösen együttműködve eljárni.
A Nemzeti Választási Bizottság fenti, az Mttv.-ben és az Smtv.-ben foglalt alapelvek, valamint a Ve. rendelkezései és alapelveivel összefüggésben az alábbiakat állapítja meg.
Az Mttv. a médiaszolgáltató részére biztosítja a szerkesztői szabadságot, aminek mintegy garanciáját adja az Smtv. 13. §-ának a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelményét rögzítő, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának az esélyegyenlőség megvalósítását előíró rendelkezése. A Ve. alapelvi szabályainak a műsorszámok összességét illetően kell érvényesülnie. A Nemzeti Választási Bizottság jogelődje, az Országos Választási Bizottság és Kúria több eseti döntésében is rámutatott arra, hogy a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni. A választási bizottságok és a bíróságok következetes gyakorlata szerint az esélyegyenlőség biztosítására vonatkozó kötelezettség betartása ugyanis csak a műsorfolyam egészének, de legalább átfogó részének ismeretében vizsgálható. Az alapelv sérelme akkor állapítható meg, ha a médiaszolgáltató valamennyi műsorszámát a választási eljárás időszakában, de legalább átfogó részében vizsgálva bizonyítható, hogy valamely jelölő szervezet indokolatlanul kevesebb megjelenési lehetőséget kap más, azonos jogi helyzetben lévő jelölő szervezetekkel szemben.
Az Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában megfogalmazott esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek közötti alapelvi követelmény érvényesülésének vizsgálata során nem járhat el az egyes műsorszámokat kiragadva, hanem annak a választásokkal kapcsolatba hozható tartalmú valamennyi választási hír- és politikai műsorra vagy azoknak a kampányidőszak egy átfogó, jelentős hányadát felölelő időtartamára kell irányulnia.
A kifogástevő indítványa az ATV 2014. április 8-a és 2014. április 28-a közötti műsorfolyamának 20 napon keresztül tartó időszaka vonatkozásában az Egyenes Beszéd, az ATV Start és a Szabad szemmel műsorok műsorszámaival kapcsolatban terjesztett elő bizonyítékot a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában megfogalmazott esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmére vonatkozóan.
A Ve. 139. § és 331. § (1) bekezdése alapján az Európai Parlament tagjai 2014. évi választásának kampányidőszaka 2014. április 5-től 2014. május 25-én 19.00 óráig tart. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogástevő az Európai Parlament tagjai választása kampányidőszakának egy átfogó, majdnem három hetet felölelő időszaka tekintetében jelölt meg bizonyítékot a műsorszolgáltatónak az esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét megvalósító, a kiegyensúlyozott tájékoztatást nélkülöző magatartása alátámasztása érdekében.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a médiaszolgáltató képviselőjének nyilatkozatában megjelölt hírműsorszámban való megjelenés nem egyenértékű a médiaszolgáltató által sugárzott azon műsorszámokkal, melyek keretében az Európai Parlament tagjainak választásán nyilvántartásba vett jelölő szervezetek öt, tíz, illetve tizenöt perces időkeretben fejthetik ki véleményüket, ismertethetik politikai programjaikat. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti továbbá, hogy a nyilatkozatban megjelölt további két felvétel tartalma nem kapcsolódik az Európai Parlament tagjainak választásához. A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi továbbá, hogy álláspontja szerint a nyilatkozatban megjelölt, atv.hu elnevezésű internetes sajtótermékben megjelent négy cikk nem alkalmas a tényállás tisztázására, mivel a kifogás tárgya az ATV Zrt. médiaszolgáltató által közzétett médiatartalom.
A Nemzeti Választási Bizottság véleménye szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvével, mint a Ve.-ben megfogalmazott általános alapelvvel ellentétes az a magatartás, mely révén a választási kampányban a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség hosszú távon és súlyosan sérül. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás sérelme állapítható meg a médiaszolgáltató azon magatartása vonatkozásában, mely szerint a kifogásolt időszakban a médiaszolgáltató nem biztosított a Jobbik számára lehetőséget arra, hogy az Európai Parlament tagjainak választásával kapcsolatos politikai programját kifejtse.
Mindezen indokok alapján Nemzeti Választási Bizottság a kifogást és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelvek sérelmét megalapozottnak találta, ezért a jogorvoslati kérelemnek e tekintetben helyt adott.
A Ve. 152. § (2) bekezdése szerint a választási bizottság bírságot is kiszabhat. Annak eldöntésében, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve a bírság mértékének megállapításában az eset összes körülményeit - így különösen a jogsértéssel érintett médiaszolgáltató fajtáját, vételkörzetét, a jogsértéssel érintett sajtótermék jellemzőit, a jogsértés súlyát és a jogsértés ismétlődő jellegét - veszi figyelembe. A bírság összegének megállapításakor figyelembe kell venni azt is, ha a jogsértés nyilvánvalóan szándékos volt. A bírság legmagasabb összege a 152. § (3) bekezdése szerint a kötelező legkisebb munkabér havi összegének ötvenszerese.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogástevő bírság kiszabására vonatkozó kérelmét – tekintettel arra, hogy a médiaszolgáltató által megvalósított jogsértés az Európai Parlament tagjainak választási kampányában először fordult elő és a kampányidőszak hátralévő időtartama alatt még lehetősége van a Jobbik számára is biztosítani a megjelenés lehetőségét – nem találta megalapozottnak, így azt elutasította.
Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 152. § (1) bekezdés c) pontjában, valamint a 218. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt jogkörében eljárva a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
IV.
A határozat a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontján, a 43. § (4) bekezdésén, 151-152. §-án, a 218. § (1) bekezdés a) és b) pontján, a 331. §-án, jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. §-án, a 223. §-án, a 224. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
Budapest, 2014. április 30.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke