109/2016. NVB határozat - dr. Sz. Sz. magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

109/2016. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság dr. Sz. Sz. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 9 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. október 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

Beadványozó elektronikus úton 2016. szeptember 27-én 15 óra 43 perckor kifogást nyújtott be – a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján – a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjai megsértése miatt.

A beadványban rögzítésre került, hogy Csepelen a Móra Ferenc Általános Iskolában, a Katona József Általános Iskolában és a Nagy Imre ÁMK-ban, Csepel polgármesterének, Borbély Lénárdnak (a továbbiakban: Polgármester), az október 2-ai népszavazással kapcsolatos üzenetét tartalmazó plakátok kerültek kifüggesztésre. A plakáton a Polgármester az október 2-ai népszavazáson való részvételre buzdítja a csepeli polgárokat. Beadványozó fenti cselekményt kampánytevékenységnek minősíti. Egyben hivatkozik a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú döntésére, mely szerint az államnak és az önkormányzatnak semlegesnek kell maradnia a választási kampányban. Beadványozó kiemeli továbbá a Nemzeti Választási Bizottság 69/2016. számú határozatát, mely szintén a Kúria fenti döntésére hivatkozik az önkormányzat népszavazási kampányban való részvétele tekintetében.

A kifogásolt plakáton Csepel címere és logója szerepel, a láblécben Csepel Önkormányzatára hivatkoznak és a szöveg a Polgármester aláírásával lett ellátva. Beadványozó szerint ezzel a cselekménnyel sérült a választások tisztaságának alapelve, továbbá az önkormányzat semlegességére vonatkozó követelmény. A kifogásolt szöveg a részvétel mellett foglal állást, így a Beadványozó álláspontja szerint sérül az esélyegyenlőség alapelve. A beadványban rögzítésre került, hogy különösen sérelmes a Polgármester cselekménye a tekintetben is, hogy oktatási intézményben folytat kampánytevékenységet.

A fentiek alapján Beadványozó kéri, hogy a Nemzeti Választási Bizottság állapítsa meg a jogszabálysértést és tiltsa el a jogsértőt a további jogszabálysértéstől.

II.

A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni.

A kifogás érdemi vizsgálatra nem alkalmas.

A Ve. 208. §-a szerint kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.

A Ve. 212. § (2) bekezdése rögzíti a kifogás kötelező tartalmi elemeit, melyek megléte az érdemi vizsgálat lefolytatásának feltétele.

A Ve 212. § (2) bekezdése szerint a kifogásnak tartalmaznia kell

a) a jogszabálysértés megjelölését,

b) a jogszabálysértés bizonyítékait,

c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,

d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Beadványozó kifogásához – bár beadványában ezt jelezte – nem csatolta bizonyítékként a plakátról készült fényképfelvételt.

A Ve. 215. § c) pontja kimondja, hogy a kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha az nem tartalmazza a 212. § (2) bekezdésben foglaltakat.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy mivel a kifogás bizonyítékot nem tartalmaz, mely a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja alapján annak kötelező tartalmi eleme, ezért a Ve. 215. § c) pontja alapján a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.

III.

 

A határozat az Nsztv. 1. §-án, a Ve. 208. §-án, 212. §-án, 215. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2016. szeptember 30.

 

 

 

                                                                                         Prof. Dr. Patyi András

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke