A Nemzeti Választási Bizottság
108/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság dr. Cz. Cs. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 9 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 9/2016. (IX.26.) Budapest 06. OEVB számú határozatát megváltoztatja és a kifogásnak részben helyt ad.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Tolnai Népújság napilapban, a Petőfi Népében, a 24 órában, a Heves Megyei Hírlapban, a Dunántúli Naplóban, a Békés Megyei Hírlapban, a Somogyi Hírlapban, valamint az Új Néplapban 2016. szeptember 24-én közzétett „Ne kockáztassuk Magyarország jövőjét!” kezdetű, kifogásolt fizetett politikai hirdetés sérti a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásra vonatkozó eljárási alapelvet.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a Mediaworks Hungary Zrt. vonatkozásában elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. október 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó 2016. szeptember 24. és 25. napján nyolc darab kifogást nyújtott be a Budapest 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a Mediaworks Hungary Zrt.-vel (a továbbiakban: Kiadó Zrt.) szemben a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvényben (a továbbiakban: Ve.) foglalt választási alapelveket sértő magatartása miatt. Beadványozó álláspontja szerint a kifogásolt magatartás sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontját, a választás tisztasága, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit, továbbá a Ve. 146. § b) pontját és a 148. § (1) bekezdését.
Beadványozó az OEVB számára 2016. szeptember 24-én az alábbi kifogásokat nyújtotta be a „Ne kockáztassuk Magyarország jövőjét!” kezdetű politikai hirdetéssel összefüggésben:
- 1. kifogás a 2016. szeptember 24-én megjelent Tolnai Népújság ellen,
- 2. kifogást a 2016. szeptember 24-én megjelent Petőfi Népe ellen.
Beadványozó az OEVB számára 2016. szeptember 25-én az alábbi kifogásokat nyújtotta be a „Ne kockáztassuk Magyarország jövőjét!” kezdetű politikai hirdetéssel összefüggésben:
- 3. kifogást a 2016. szeptember 24-én megjelent 24 óra napilap ellen,
- 4. kifogást a 2016. szeptember 24-én megjelent Heves Megyei Hírlap ellen,
- 5. kifogást a 2016. szeptember 24-én megjelent Dunántúli Napló ellen,
- 6. kifogást a 2016. szeptember 24-én megjelent Békés Megyei Hírlap ellen,
- 7. kifogást a 2016. szeptember 24-én megjelent Somogyi Hírlap ellen,
- 8. kifogást a 2016. szeptember 24-én megjelent Új Néplap ellen.
Beadványozó a Kiadó Zrt., mint kiadó magatartását sérelmezte tekintettel arra, hogy a fentiekben felsorolt napilapokban megjelent politikai hirdetés jobb alsó sarkában, a zöld mezőben nem olvasható el semmilyen szöveg. Kifogástevő szerint nem jóhiszemű és nem rendeltetésszerű az a joggyakorlás, ami nem, vagy olvashatatlanul jeleníti meg a politikai hirdetés közlőjének, a hirdetőnek a nevét. Ahhoz, hogy ez így megjelenhessen, a Kiadó Zrt. tevőleges magatartása kell, tehát felelőssége is megállapítható.
Beadványozó álláspontja szerint a kifogásolt magatartás sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontját, a választás tisztasága és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit, továbbá a Ve. 146. § b) pontját és a 148. § (1) bekezdését. Kifogástevő szerint nem jóhiszemű és nem rendeltetésszerű az a joggyakorlás, ami nem, vagy olvashatatlanul jeleníti meg a politikai hirdetés közlőjének, a hirdetőnek a nevét. Mindezek alapján kérte a Választási Bizottságot, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdése alapján a kifogásnak adjon helyt és az a) pont alapján a jogszabálysértés tényét állapítsa meg, a b) pontja alapján pedig a Kiadó Zrt.-t a további jogszabálysértéstől tiltsa el azzal, hogy a Ve. 152. § (1) bekezdés alapján kötelezze a médiatartalom-szolgáltatót, hogy a határozat rendelkező részét a határozat közlésétől számított három napon belül tegye közzé, továbbá a Ve. 152. § (2) bekezdése alapján bírságot is szabjon ki.
II.
Az OEVB a Ve. 217. § (1) bekezdésében foglaltak alapján a 2016. szeptember 26-án megtartott ülésén a 8/2016. (IX.26.) számú jegyzőkönyvben foglalt döntéssel a Beadványozó 2016. szeptember 24. és szeptember 25. napján a „Ne kockáztassuk Magyarország jövőjét!” kezdetű politikai hirdetéssel összefüggésben a Kiadó Zrt. mint kiadó magatartásával kapcsolatban beadott 8 db kifogás együttes vizsgálata és elbírálása mellett döntött.
Az OEVB a kifogást 9/2016. (IX. 26.) Budapest 06. OEVB számú határozatában elutasította. Az OEVB álláspontja szerint a kifogásolt hirdetés nem minősíthető sajtóterméknek, egyéb kiadványnak. A politikai hirdetés fogalmát, speciális szabályként, az Nsztv. 1. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Ve. 146. § b) pontja tartalmazza, és ez a definíció nem azonos az Mttv. 46. § (9) bekezdése és 203. § 22) és 60) pontjai szerinti sajtótermékre, kiadványra vonatkozó fogalom-meghatározással. Az OEVB megállapította, hogy az Mttv. 46. § (9) bekezdése kizárólag sajtótermék és kiadvány esetében írja elő, hogy impresszumot kell tartalmazniuk [Ve. 146. § b) pontja, 148. § (1) bekezdése].
Az OEVB megállapította, hogy a Tolnai Népújság napilapban, a Petőfi Népében, a 24 órában, a Heves Megyei Hírlapban, a Dunántúli Naplóban, a Békés Megyei Hírlapban, a Somogyi Hírlapban, valamint az Új Néplapban közzétett „Ne kockáztassuk Magyarország jövőjét!” kezdetű, kifogásolt fizetett politikai hirdetés megfelel a törvényi követelményeknek, így a kifogást elutasította.
III.
Az OEVB határozatával szemben Beadványozó 2016. szeptember 27-én 12 órakor fellebbezést nyújtott be, melyben kérte a határozat megváltoztatását, és azt, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak adjon helyt.
Megsértett, illetve helytelenül, téves jogértelmezéssel alkalmazott jogszabályi rendelkezésekként Beadványozó a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontját, továbbá a Ve. 146. § b) pontját és a 148. § (1) bekezdését jelölte meg. Fellebbezésében részben megismételte a kifogásában előadottakat, vagyis, hogy nem jóhiszemű és nem rendeltetésszerű az a joggyakorlás, ami nem, vagy olvashatatlanul jeleníti meg a politikai hirdetés közlőjének, a hirdetőnek a nevét, és ahhoz, hogy ez így megjelenhessen, a Kiadói Zrt. tevőleges magatartása kellett. Rögzítette, hogy a kifogásolt magatartás a választás tisztaságának alapelvi követelményeit is megsérti.
Hivatkozott és idézte a Kúria Kvk.V.37.849/2016/3. számú határozatát, és az annak érvelése alapján meghozott a Nemzeti Választási Bizottság 84/2016. számú határozatát, valamint kérte a kifogásának való helyt adást. Hivatkozott fellebbező a Ve. 146. § b) pontjára és a 148. § (1) bekezdése alapján arra, hogy a sajtótermékben megjelentetett politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie, illetve, hogy a közzététel megrendelés alapján lehetséges, és annak tartalmát a megrendelő határozza meg. Nem felel meg a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének az olyan fizetett politikai hirdetés, amelyből magából egyértelműen és nyilvánvalóan nem állapítható meg, hogy ki volt a megrendelője, és az sem, hogy az országos népszavazási kampányban kinek a támogatására ösztönöz.
Rögzítette, hogy a Kúria a Kvk.V.37.849/2016/3. számú döntésében a kifogásolt hirdetés vonatkozásában a választás tisztaságának megóvására vonatkozó alapelv megsértését is megállapította, ezen alapelv sérelmét kifogásában is megjelölte. Kifejtette, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban rögzített alapelvek alapján a választópolgárok, illetve az olvasók számára önmagából a politikai hirdetésből is megállapíthatónak kell/ene lenni, hogy annak ki a megrendelője, azaz ki a politikai hirdetés feladója. Ezt a célt szolgálja nyilvánvalóan az impresszum, továbbá a Ve. 148. § (1) bekezdésének utolsó mondata is, miszerint „A sajtótermékben közzétett politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie”. Álláspontja szerint a kifogásolt politikai hirdetés a Ve. 148. § (1) bekezdése utolsó mondatának nem felel meg, mert szabad szemmel nem, vagy alig olvasható, hogy ki a politikai hirdetés megrendelője.
Beadványozó előadta továbbá, hogy kifogása a média kampányban való részvételével kapcsolatos jogorvoslat, amennyiben pedig a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, akkor köteleznie kell a médiatartalom-szolgáltatót a határozata rendelkező részének közzétételére, valamint a jogsértőt el kell tiltania a további jogszabálysértéstől. Megítélése szerint ez törvényi kötelezettség, külön mérlegelésnek helye nincs.
Álláspontja szerint egyértelműen a Kiadói Zrt. magatartása vezetett oda, hogy a törvénysértő hirdetések a napilapokban megjelentek. A saját tevőleges magatartása nélkül a kifogásolt hirdetések nem tudtak volna megjelenni. Mindezt súlyosbítja, hogy anyagi ellenszolgáltatásáért, többszázezer forintos összegért jelentette meg a Kiadói Zrt. a kifogásolt hirdetéseket. Vagyis az elmúlt hetek ugyanilyen hirdetéseiből több 10 millió forintos bevételre tett szert, továbbá csak a kifogásokban bizonyítékként csatolt hirdetésekből származó bevétele is meghaladja a több millió forintot.
Mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy az OEVB 9/2016. (IX.26.) számú határozatát változtassa meg, a kifogásának adjon helyt. Kérte továbbá a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a jogszabálysértés tényét állapítsa meg, a Kiadói Zrt.-t a további jogszabálysértéstől tiltsa el, kötelezze a Kiadói Zrt.-t, hogy a határozat rendelkező részeit a határozat közlésétől számított három napon belül tegye közzé, továbbá a Ve. 152. § (2) bekezdése alapján szabjon ki bírságot.
IV.
A fellebbezés részben alapos.
A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozva a Kúria Kvk.V.37.849/2016/3. számú és az abban foglalt álláspontot megerősítő Kvk.VI.37.885/2016/3. számú végzésére, az alábbiakat állapítja meg.
Az OEVB helytállóan jutott arra a következtetésre, hogy a kifogásolt politikai hirdetések nem minősíthetők sajtóterméknek és egyéb kiadványnak sem. A Ve. 148. § (1)-(3) bekezdései kizárólag annyit rögzítenek, hogy politikai hirdetés az Mttv. szerinti hatósági nyilvántartásban szereplő és az Mttv. 203. § 60. pontja szerinti sajtótermékben tehető közzé. A politikai hirdetés fogalmát, speciális szabályként, az Nsztv. 1. § (1) bekezdése folytán alkalmazandó Ve. 146. § b) pontja tartalmazza, és ez a definíció nem azonos az Mttv. 46. § (9) bekezdése és 203. § 22.) és 60.) pontjai szerinti sajtótermékre, kiadványra vonatkozó fogalom-meghatározással. Az Mttv. 46. § (9) bekezdése kizárólag sajtótermék és kiadvány esetében írja elő, hogy impresszumot (szerkesztésre, kiadásra vonatkozó adatokat) kell tartalmazniuk. Nincs tehát olyan törvényi rendelkezés, amely fizetett politikai hirdetésre kötelezővé tenné az impresszum alkalmazását. Mindezek alapján az OEVB a hatályos törvényi rendelkezések alapján megfelelően rögzítette támadott határozatában azt, hogy az Mttv. 46. § (9) bekezdésének sérelme a kifogással érintett politikai hirdetések tekintetében nem állapítható meg.
A Ve. 148. § (1) bekezdése szerint a sajtótermékben megjelentetett politikai hirdetésnek azonnal felismerhetőnek és más médiatartalmaktól megkülönböztethetőnek kell lennie, és ahogyan azt a politikai hirdetés és politikai reklám közzétételéről szóló 2/2014. NVB iránymutatás tartalmazza, a közzététel megrendelés alapján lehetséges, annak tartalmát a megrendelő határozza meg, ezért felelősséggel a sajtótermék szerkesztői nem tartoznak.
A politikai hirdetés a Ve. 146. § b) pontja szerint a megrendelő céljának támogatására ösztönöz, ezért abból egyértelműen ki kell tűnnie a megrendelő személyének ahhoz, hogy megfeleljen a jogszabályoknak, a Ve. 148. § (1) bekezdése szerinti „azonnali felismerhetőség” követelményének.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a
- a 2016. szeptember 24-én megjelent Tolnai Népújság,
- a 2016. szeptember 24-én megjelent Petőfi Népe,
- a 2016. szeptember 24-én megjelent 24 óra napilap,
- a 2016. szeptember 24-én megjelent Heves Megyei Hírlap,
- a 2016. szeptember 24-én megjelent Dunántúli Napló,
- a 2016. szeptember 24-én megjelent Békés Megyei Hírlap,
- a 2016. szeptember 24-én megjelent Somogyi Hírlap, valamint
- a 2016. szeptember 24-én megjelent Új Néplap
első oldalán megjelent és kifogásolt fizetett politikai hirdetések nem felelnek meg az előzőekben rögzített törvényi követelményeknek. A kifogással érintett fizetett politikai hirdetések jobb alsó sarkában lévő szöveg, amely a megrendelő személyére vonatkozna nem, illetve csak kis részben olvasható.
A jog által biztosított eszközöket, így a fizetett politikai hirdetést is, csak a törvényi rendelkezésekkel összhangban állóan lehet használni. A jogintézményekkel céljuk és tartalmuk szerint élhetnek ennek címzettjei. A kampány célja a szavazók döntésének befolyásolása, amelyben a résztvevőkre azonos törvényi követelmények vonatkoznak. [18/2008.(III.12.) AB határozat, Kfv.IV.37.359/2014/2.]. Nem felel meg a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének az olyan fizetett politikai hirdetés, amelyből magából egyértelműen és nyilvánvalóan nem állapítható meg, hogy ki volt a megrendelője, és az sem, hogy az országos népszavazási kampányban kinek a támogatására ösztönöz.
Beadványozó a Kiadó Zrt. felelősségének megállapítását is kérte, mivel álláspontja szerint a annak magatartása vezetett oda, hogy a törvénysértő hirdetések a napilapokban megjelentek.
A Nemzeti Választási Bizottság Kiadó Zrt. felelősségével kapcsolatban hivatkozik a Kúria – a 84/2016. számú NVB határozatot helyben hagyó – Kvk.VI.37.885/2016/3. számú végzésére. A kúriai végzésben foglaltakkal összhangban a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja a Kiadó Zrt. magatartásával kapcsolatban, hogy nem állt rendelkezésére olyan adat, tény, körülmény, bizonyíték, amely alapján azt megállapíthatná, hogy mely ok, illetve kinek és milyen magatartása vezetett a napilapban megjelent kifogással érintett fizetett politikai hirdetések alapelvi rendelkezésbe ütköző megjelentetéséhez, ezért a jogsértő eltiltására vonatkozó és az ezzel kapcsolatos egyéb kérelmek tárgyában nem hozhatott érdemi döntést. Továbbá a Nemzeti Választási Bizottság rámutat arra is, hogy Beadványozó nem csatolt olyan bizonyítékot, mely alapján megállapítható lenne a Kiadó Zrt. felelőssége, azaz, hogy az ő magatartása vezetett a hirdetés jogellenes megjelenéséhez. Mindezt kérelmező állította, de kétséget kizáróan nem bizonyította.
A fentiekben részletesen kifejtett indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontja alapján az 9/2016. (IX.26.) Budapest 06. OEVB számú határozatát a rendelkező részben foglaltak szerint megváltoztatta és a kifogásnak részben helyt adott, a Kiadó Zrt. felelőssége vonatkozásában a kifogást elutasította.
V.
A határozat az Nsztv. 1. §-án, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontján, a 146. § b) pontján, a 148. §-án, a 152. §-án, a 231. § (5) bekezdés b) pontján, az Mttv. 46. § (9) bekezdésén, 203. § 22. és 60. pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. szeptember 30.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke