A Nemzeti Választási Bizottság
106/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Sz. V. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 9 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak helyt ad és megállapítja, hogy dr. Tahon Róbert, Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzatának jegyzője a kifogásban megjelölt levéllel megsértette a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjait.
A Nemzeti Választási Bizottság Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzatának jegyzőjét a további jogszabálysértéstől eltiltja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. október 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó 2016. szeptember 27-én 10 óra 48 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján a Ve. 2. § (1) bekezdése a), c) és e) pontjainak megsértése miatt.
Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata (a továbbiakban: Újpest Önkormányzata) a 2016. szeptember 24-25-i hétvégén krumplit és tésztát osztott. Az ételcsomagban elhelyezték Újpest Önkormányzata jegyzőjének levelét is a 2016. október 2-ára kitűzött népszavazással kapcsolatban. Ebben a jegyző a népszavazáson való részvételre és az érvényes szavazat leadására buzdítja az újpesti polgárokat. Wintermantel Zsolt polgármester Facebook-oldalán minderről egy közleményt tett közzé szeptember 26-án, hogy a tájékoztató levelet lehetőség szerint eljuttatják minden postaládába. Beadványozó előadta, hogy a levelet Újpest Önkormányzatának fejléces papírján, Újpest jegyzője írta, a levélről készült fotót bizonyítékként a kifogáshoz csatolta. A levélben a jegyző azt írja, hogy "[a]rra kérem Önöket, menjenek el október 2-án és szavazzanak érvényesen. Saját jövőnk, Újpest jövője múlik a részvételünkön és a szavazatunkon."
Beadványozó álláspontja szerint a levélben szereplő mondatok alkalmasak a választói akarat befolyásolására akként, hogy a népszavazáson való részvételre buzdítanak. Beadványozó szerint a 2016. október 2-ára kiírt népszavazással kapcsolatban a közéleti vita nemcsak az igen és a nem válasz közötti vélemények versenye, hanem verseny van a részvételre és a távolmaradásra buzdító vélemények között is. Hivatkozott az Alaptörvény 8. cikk (4) bekezdésére a népszavazás érvényessége és eredményessége vonatkozásában. Beadványozó szerint közjogi status quo fenntartása nemcsak a népszavazáson feltett kérdésre adott válasszal, hanem az érvénytelenséggel is elérhető. Álláspontja szerint legitim versenyt jelent a választók részvételéről szóló diskurzus, azért a részvételre buzdító plakát elhelyezése kampánytevékenységnek minősül.
Beadványozó hivatkozott és idézte a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú határozatában kifejtett azon álláspontját, mely szerint az államnak és az önkormányzatnak semlegesnek kell maradnia a választási kampányban. Álláspontja szerint a Kúria fenti érvelése alkalmazandó a népszavazási kampányra is azzal, hogy – jelöltek helyett – a népszavazáson feltett kérdésre adandó egyik vagy másik válasz érdekében vagy ellen, illetve a népszavazásra feltett kérdéssel összefüggő vélemények vonatkozásában az önkormányzat nem kampányolhat.
Beadványozó szerint mivel a kifogásolt levélben a jegyző az önkormányzat fejléces papírján, egyértelműen jegyzői minőségében fejtette ki véleményét és kérte az újpesti polgárok véleményének megfelelő szavazási magatartását, megsértette az önkormányzat semlegességére vonatkozó követelményt, amivel sérül a választások tisztaságának alapelve. Mivel a kampánytevékenység során a levélben csak az egyik vélemény (a részvétel és érvényes szavazat leadása) mellett folytat kampánytevékenységet, sérül az esélyegyenlőség alapelve is, mivel ezzel az egyik vélemény a másik kárára kap nagyobb felület, és jut így előnyhöz.
Beadványozó különösen sérelmesnek tartja azt a körülményt, hogy a levelet Újpest Önkormányzatának élelmiszercsomagjával együtt adták át az újpesti polgároknak. A Ve. VII. fejezete lehetőséget ad a választópolgárok levélben történő megkeresésére, azonban azt kampánytevékenységnek is minősíti. Álláspontja szerint az önkormányzat nem folytathat kampánytevékenységet, ilyen tartalmú, a választói akaratot befolyásoló, egy adott választói magatartásra buzdító levet nem fogalmazhat meg. Éppen ezért a Ve. 2. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elve is sérült.
Mindezek alapján Beadványozó kéri, hogy a Nemzeti Választási Bizottság állapítsa meg a Ve. 2. § (1) bekezdése a), c) és e) pontjainak megsértését, a jogsértőt a további jogszabálysértéstől tiltsa el, valamint a jogsértőre szabjon ki bírságot.
II.
A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni. Az országos népszavazási kampányra vonatkozó szabályokat az Nsztv. 69-70. §-ai és a Ve. Általános része VIII. Fejezetének szabályai tartalmazzák.
A Nemzeti Választási Bizottság a becsatolt fényképfelvétel alapján megállapítja, hogy a kifogásolt levelet egyértelműen Újpest Önkormányzatának jegyzője írta. Ennek tényét az önkormányzat polgármestere, Wintermantel Zsolt egy közleményben is megerősítette facebook oldalán. A levél tartalmában a 2016. október 2-ára kitűzött országos népszavazásra utal, szerepel benne a népszavazási kérdés. A levél emellett tartalmazza azt, hogy: „ A kérdésre Ön igennel vagy nemmel válaszolhat.”. Ezt követően a levélben az szerepel, hogy: „A népszavazás a demokrácia egyik legfontosabb intézménye, mely lehetőséget ad arra, hogy eldöntsük milyen világban akarunk élni a következő években, és milyen világot hagyunk gyermekeinkre, unokáinkra. Éppen ezért az elmúlt évtizedek talán legjelentősebb népszavazása lesz ez, amelynek eredménye évtizedekre meghatározhatja az ország, és a mi otthonunk, Újpest jövőjét. A legfontosabb, hogy ne bízzuk a döntést másokra, a felelős döntéshez mérlegeljük a kampány során elhangzott érveket, és éljünk azzal a jogunkkal, hogy szavazhatunk, beleszólhatunk a jövőnk alakításába. Arra kérem Önöket, menjenek el október 2-án és szavazzanak érvényesen. Saját jövőnk, Újpest jövője múlik a részvételünkön és szavazatunkon.”
Kifogástevő álláspontja szerint Újpest Önkormányzata a jegyzői levélnek a választópolgárokhoz való eljuttatásával kampánytevékenységet folytat. Ezzel a magatartásával az önkormányzat feladta semleges pozícióját, ugyanis a választópolgárokat a nemcsak a népszavazáson való részvételre, hanem meghatározott irányú szavazat leadására is buzdítja.
Azt, hogy mi tekinthető kampánytevékenységnek, a népszavazási eljárás esetében is a Ve. 141. §-a határozza meg. A jogszabályhely szerint a „kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából”.
A Ve. 66. § (2) bekezdés szerint az országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője az országgyűlési egyéni választókerület székhely településének jegyzője. A Ve. 66. § (3) bekezdése szerint a helyi választási iroda vezetője a jegyző. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Újpest Önkormányzatának jegyzője a Budapest 11. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda és a Helyi Választási Iroda vezetője is egyben.
A 75. § (1) bekezdés b) pontja a választási irodák feladatául szabja a választópolgárok tájékoztatásáról való gondoskodást.
A Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontja szerint „[a] választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő elveket: (…) a választások tisztaságának megóvása, (…) és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás”.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogásolt levél az Alaptörvény XXIII. cikk (7) bekezdése szerinti, a szavazásban való részvételi jog gyakorlására történő felhíváson és szavazásról való tájékoztatáson túl tartalmazza azt is, hogy „…a népszavazáson saját jövőnk, Újpest jövője múlik…” továbbá utal arra is, hogy „…a népszavazás lehetőséget ad, hogy eldöntsük, hogy milyen világban akarunk élni.” A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kifogásban megjelölt levél túlmutat a helyi választási iroda vezetőjének a Ve. 75. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, a választópolgárok tájékoztatására vonatkozó hatáskörén, mivel az a választópolgárokat nemcsak az Alaptörvényben deklarált választójog gyakorlására hívja fel, hanem alkalmas lehet arra is, hogy a népszavazási kérdéssel kapcsolatosban a választói akaratot befolyásolja. A jegyző személyével kapcsolatban a Nemzeti Választási Bizottság rögzíti azt a tényt is, hogy nemcsak az önkormányzat tisztségviselője, hanem általa a választási rendszer egyik helyi vezető szereplője is megnyilvánul.
A Nemzeti Választási Bizottság mindezek alapján megállapítja, hogy Újpest Önkormányzatának jegyzője megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) pontjában foglalt választás tisztaságának megóvása és az e) pontban rögzített jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás választási eljárási alapelvét.
A Kúria Kvk.III.37.891/2016/3. számú döntésében kifejtette, hogy megítélése szerint nincs olyan elvi alap, amely alapján a helyi önkormányzatok nem, de a Kormány, civil szervezetek, egyházak, parlamenti és nem parlamenti pártok, az az mindenki más – kivéve a természeténél fogva semleges állami szerveket, mint az igazságszolgáltatás, Magyar Nemzeti Bank, önálló szabályozó szervek, autonóm jogállású államigazgatási szervek, ügyészség stb. - kampánytevékenységet folytathatnak. Sőt a népszavazás intézményének rendeltetésszerű működéséhez – amennyiben azt a Kormány kezdeményezte - szükséges is lehet annak ismerete, hogy helyi önkormányzatok többsége a Kormánnyal egyetért-e, a más véleményekkel versengő kormányzati álláspont a közhatalmat gyakorló állam egységes, vagy éppenséggel nagyon is megosztott álláspontja. A Kúria álláspontja szerint ilyen körülmények között a népszavazás tisztaságát, az esélyegyenlőséget a népszavazási kérdésben állást foglalók között (nem, igen, érvénytelen, szavazat, vagy a népszavazás bojkottja) nem sérthetik meg a helyi önkormányzatok, hiszen a közhatalom önálló szereplői és a közhatalom ebben a véleménybefolyásoló versengésben részt vesz. Ugyanígy a közpénzek felhasználásának ténye, mely a versengésben való részvétel szükségszerű következménye, e közpénzköltést korlátozó tételes jogi szabályozás hiányában, normatív alapok nélkül, önkényes bírói jogértelmezéssel nem korlátozható, ennek rendezése a jogalkotó feladata (Kvk.IV.37.848/2016). Ezért nem sérült a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontja, és ezért nem vezethető le az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdésének – kérelmező által feltételezett - sérelméből valamely népszavazási kampányra vonatkozó szabály megsértése. [Indokolás 21-22]
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó hivatkozott arra a körülményre is, hogy a levelet Újpest Önkormányzatának élelmiszercsomagjával együtt adták át az újpesti választópolgároknak. A Nemzeti Választási Bizottság, ahogyan azt korábbi határozataiban és a Kúria következetes joggyakorlatában is rögzítette, hangsúlyozza, a kifogás benyújtásakor a bizonyítási teher a kérelmezőt terheli. A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria joggyakorlata szerint a kifogás előterjesztése során – a Ve. 218. § (1) bekezdése szerint, a választási eljárásban szabott rövid határidők és az eljárások sommás jellegéből adódóan – a jogszabálysértésre vonatkozó konkrét bizonyítékot a Ve. szabályaival összhangban a kifogástevőnek kell szolgáltatnia. Bizonyítékként értékelhető a releváns tények tekintetében szolgáltatott, illetve ezek megállapítása érdekében felhasználható, a Ve. 43. § (2) bekezdésében rögzített nyilatkozat, irat, tanúvallomás, tárgyi bizonyíték stb. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a jegyzői levélnek az élelmiszercsomagokkal együtt történő kiosztásával kapcsolatban Beadványozó semmilyen bizonyítékot nem csatolt a kifogásához. Tekintettel arra, hogy e körülménnyel kapcsolatban a Nemzeti Választási Bizottság nem állapított meg a jogsértést, így a Bizottság a bírság kiszabását mellőzte.
Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.
III.
A határozat az Alaptörvény XXIII. és 31. cikkén, a Ve. 1. §-án, a 2. §-án, a 43. §-án, a 66. §-án, a 75. §-án, a 141. §-án, a 218. §-án, a 220. §-án, az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén, 79. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. szeptember 30.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke