A Nemzeti Választási Bizottság
1047/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság F. I.-né képviseletében eljáró F. G. által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 2. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 41/2. OEVB/2014. (IV.12) számú határozatát – az alábbi indokolás mellett – helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. április 19-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó 2014. április 8-án kifogást nyújtott be, melyben előadta, hogy a Budapest XI. kerületi helyi választási iroda 2014. február 12-én kelt döntésével a mozgóurnát igénylő választópolgárok névjegyzékébe felvette, azonban az országgyűlési képviselők 2014. évi választásának napján, 2014. április 6-án a mozgóurnát nem vitték ki az érintett választópolgárhoz, így nem tudta gyakorolni választójogát. Beadványozó hivatkozott arra, hogy a szavazás napján két magánszemély 15 óra 20 perc és 18 óra 40 perc között a lakásban tartózkodott. Beadványozó Magyarország Alaptörvényének súlyos megsértésére való hivatkozással kifogásában erkölcsi elégtételt kért.
Budapest 2. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága (a továbbiakban: OEVB) 41/2. OEVB/2014 (IV.12.) számú határozatában a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította az alábbi indokok mellett. Az OEVB rögzítette, hogy F. G. F. I.-né meghatalmazottjaként nyújtotta be a jogorvoslati kérelmet, azonban a Ve. 3. § 7. pontja által előírt közokiratot vagy teljes bizonyító erejű magánokiratot nem csatolt. Az OEVB megjegyezte továbbá, hogy a kifogás nem tartalmazza a kérelem benyújtójának személyi azonosítóját.
II.
Beadványozó 2014. április 15-én a Nemzeti Választási Bizottságnak címzett fellebbezést nyújtott be OEVB 41/2. OEVB/2014 (IV.12) számú határozatával szemben, melyben előadta, hogy az OEVB határozata jogszabálysértő, indokolása megalapozatlan. Beadványozó álláspontja szerint a Ve. 3. § 7. pontja nem eljárási szabály és a Ve.-ben nincs utalás arra vonatkozóan, hogy „a meghatalmazást csatolni kell”. Beadványozó előadta továbbá, hogy a kifogás tartalmazza a meghatalmazó személy magyar állampolgárságát igazoló okirata típusát és számát, azonban az OEVB megállapította, hogy a beadványozó személyi azonosítót nem jelölt meg. Beadványozó fentiek szerint kéri az OEVB határozatának hatályon kívül helyezését, valamint a kifogás érdemi vizsgálatát.Beadványozó fellebbezéséhez meghatalmazást mellékelt.
III.
A fellebbezés nem alapos.
A Ve. 208. §-a szerint „Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére (a továbbiakban együtt: jogszabálysértés) hivatkozással a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, továbbá az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be.”
A Ve. 3. § 7. pontja alapján választási eljárás során „meghatalmazott: közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező személy.”
A Ve. 212. § (2) bekezdése határozza meg a kifogás kötelező tartalmi elemeit, mely szerint „a kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusát és számát (…).”
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogás formai vizsgálata alapján megállapította, hogy az közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazást nem tartalmazott, így helytálló volt az OEVB azon megállapítása, mely szerint a kifogással érintett eljárásban a kifogás benyújtója nem minősül meghatalmazottnak. Mindezek alapján rá, mint kifogás benyújtójára vonatkoznak a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglaltak, így a jogorvoslati kérelemnek tartalmaznia kell többek között a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját. Fentiek szerint a Nemzeti Választási Bizottság rögzítette, hogy helytálló az elsőfokon eljárt bizottság azon megállapítása, mely szerint a jogorvoslati kérelem nem tartalmazza a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját.
Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság – egyetértve az OEVB 41/2. OEVB/2014. (IV.12) számú határozatában foglaltakkal – megállapította, hogy a kifogás érdemi vizsgálatra alkalmatlan.
A Ve. 208. §-a szerint kifogás a választásra irányadó jogszabály, illetve a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással nyújtható be. Ennek megfelelően a választási eljárásról szóló törvény 212. § (2) bekezdés a) pontja a jogszabálysértés megjelölését a kifogás kötelező tartalmi elemének minősíti.
A Nemzeti Választási Bizottság fentiek alapján rögzítette, hogy a kifogás nem tartalmazza azon jogszabályhely megjelölését, melynek megsértését a kifogás benyújtója sérelmezte, így a jogorvoslati kérelem ezen okból sem alkalmas az érdemi elbírálásra.
Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság – a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott jogkörében eljárva – a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
IV.
A határozat aVe. 3.§ 7. pontján, 208. §-án, a 212. § (2) bekezdésén, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. §-án, a 223. §-án, a 224. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
Budapest, 2014. április 16.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke