A Nemzeti Választási Bizottság
1042/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Rónaszékiné Keresztes Monika által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 42/2014. (IV.12) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. április 19-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Budapest 5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsága (a továbbiakban: OEVB) 42/2014. (IV.12) számú határozatával az Egyéni Választókerületi Választási Eredményről szóló jegyzőkönyv alapján megállapította a Budapest 5. számú országgyűlési egyéni választókerületi választás eredményét.
Beadványozó 2014. április 15-én fellebbezést nyújtott be az OEVB eredményt megállapító határozatával szemben. Beadványozó hivatkozva a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 193-194. §-aira előadta, hogy a szavazólapok érvénytelenségének ellenőrzése különösen fontos tekintettel arra, hogy a hivatkozott határozat szerint megválasztott képviselő 273 érvényes szavazattal kapott többet, mint a második legtöbb érvényes szavazatot kapott jelölt és a szavazatszámláló bizottságok összesen 457 szavazólap érvénytelenségét állapították meg. Beadványozó álláspontja szerint továbbá lényeges a választás eredményének helyes megállapítása szempontjából, hogy a Ve. 195. §-a szerint jelöltenként elkülönített csomagok kizárólag az adott jelöltre leadott szavazatokat tartalmazzák. Fentiek alapján beadványozó kéri a szavazólap-csomagok tartalmának, illetve az érvénytelen szavazólapok ellenőrzését, újraszámolását, az OEVB határozatának megváltoztatását.
II.
A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
A Ve. 223. § (3) bekezdése határozza meg a fellebbezés benyújtására vonatkozó azon általános szabályt, mely szerint fellebbezést lehet benyújtani jogszabálysértésre hivatkozással.
A Ve. 241. § (1)-(2) bekezdése alapján választás eredménye elleni jogorvoslati kérelmet a választási bizottságoknak a választási eredményt megállapító döntése ellen a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet benyújtani.
A Ve. 224. § (3) bekezdése a kérelem – Ve. 223. § (3) bekezdése szerinti – alapjának megjelölését a fellebbezés kötelező tartalmi elemének minősíti. Ennek megfelelően, a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja alapján a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbező jogorvoslati kérelmében a szavazólap-csomagok tartalmának ellenőrzése, illetve az érvénytelen szavazatok újraszámolása érdekében nem jelölt meg olyan tényt, illetve bizonyítékot, mely alapul szolgálhatna a Ve. 241. § (2) bekezdésében foglaltak vizsgálatára.
Ebben a körben utal a Nemzeti Választási Bizottság arra, hogy a választási eljárás sommás jellege nem, illetve csak szűk körben teszi lehetővé bizonyítás felvételét. A Bizottság azon bizonyítékokat mérlegeli, amelyeket a kérelmező elé tár és e mérlegelés alapján kialakult meggyőződése, valamint a vonatkozó jogszabályok értelmezése alapján hozza meg döntését. Jelen esetben a kérelmező nem hivatkozott olyan tényre, illetve nem csatolt olyan bizonyítékot, amely arra utalt volna, hogy a leadott szavazatok nem a választási eljárásról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően kerültek megszámlálásra, illetve csomagolásra.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint továbbá önmagában azon tény, hogy kisebb a szavazatkülönbség az első két jelölt között, mint az érvénytelennek nyilvánított szavazólapok száma, az újraszámolást nem alapozza meg. A Bizottság véleménye szerint a beadványozónak szükséges megjelölnie, hogy az érvénytelennek nyilvánított szavazólap érvénytelensége mely jogszabályi rendelkezés megsértése mellett került érvénytelenné nyilvánításra. Ezen túlmenően egyes érvénytelen szavazattá nyilvánított szavazatok közül legalább néhány szavazattal kapcsolatban azt is meg kell jelölni, hogy azok a felülvizsgálat után mitől minősülnek érvényes szavazatnak.
A fentiekben rögzített indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság – a Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontjában foglalt jogkörében eljárva – a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
III.
A határozat a Ve. 223. §-án, a 224. §-án, a 231. § (1) bekezdés d) pontján, a 241. § (2) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. §-án, a 223. §-án, a 224. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
Budapest, 2014. április 16.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke