A Nemzeti Választási Bizottság
1040/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság M. E. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 54/2014. (IV. 12.) számú határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. április 19-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A Budapest 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) 54/2014. (IV. 12.) számú határozatában megállapította, hogy a Budapest 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületben a választás eredményes volt, a legtöbb érvényes szavazatot László Tamás, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt közös egyéni jelöltje kapta.
Az OEVB határozata ellen 2014. április 14-én 15 óra 6 perckor a beadványozó elektronikus úton fellebbezést nyújtott be. Jogorvoslati kérelmében rögzítette, hogy a Budapest XV. kerület 5. számú szavazókör szavazóhelyiségében a szavazás napján két urnát vettek használatba, melyek szabályos lezárását azonban a szavazatszámláló bizottság (a továbbiakban: SZSZB) nem hajtotta végre. Álláspontja szerint a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) nem rendelkezik arról, hogy az urna nem szabályszerű lezárása a szavazatok érvénytelenségét eredményezné, ugyanakkor az megítélése szerint olyan jogsértés, mely a választások eredményének érdemi befolyásolására alkalmas. A törvénysértés alátámasztására egy választópolgár tanúnyilatkozatát is csatolta.
Fellebbezésében rögzítette továbbá, hogy Budapest XV. kerület 5. számú szavazókörében a mozgóurnát igénylő és átjelentkezőként szavazó választópolgárok számára az SZSZB nem biztosította a Ve. 257. § (2) bekezdése szerinti speciális borítékot, mely szavazatok emiatt érvénytelennek lettek, és összesen 74 egyéni és 65 listás szavazatot nyilvánított a bizottság érvénytelennek. Tekintettel arra, hogy ebben a szavazókörben a leírtak alapján az összes egyéni szavazat 13,03 %-a és az összes listás szavazat 11,44 %-a érvénytelen lett, a beadványozó kezdeményezte e szavazókörben a szavazás és annak eredménye megsemmisítését, valamint kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság ismételtesse meg e szavazókörben a szavazást.
A fellebbező álláspontja szerint a választókerületben több SZSZB is olyan szavazólapokat illetve szavazatokat minősített érvénytelennek, melyek a Ve. 193. §-ában foglalt érvénytelenségi feltételeknek nem feleltek meg. Az érvénytelen szavazólapok száma több mint kétszerese az első és második helyen végzett jelöltek közötti szavazatkülönbségnek.
Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 241. § (3) bekezdése alapján Budapest 12. számú országgyűlési egyéni választókerület szavazatszámláló bizottságainak a szavazólapok érvénytelenségét megállapító döntéseit, illetve a szavazatok érvényességét vizsgálja meg és e vizsgálat alapján állapítsa meg a választás egyéni választókerületi eredményét.
A Budapest 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda (a továbbiakban: OEVI) a fellebbezés felterjesztése során rögzítette, hogy Budapest 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület XV. kerület 5. számú szavazókörében a választáson megjelentek száma és az urnában lévő szavazatok száma +10-el tért el. Az egyéni képviselőjelöltektől 71 érvényes szavazat lett levonva a Ve. 197. §-a alapján és további 3 szavazat, amely a Ve. 193. §-ában foglaltak alapján volt érvénytelen.
II.
A fellebbezés az alábbiak miatt nem alapos.
A Ve. 241. § (1)-(2) bekezdései rögzítik, hogy a választási bizottságoknak a választási eredményt megállapító döntése ellen fellebbezést a szavazatszámláló bizottság szavazóköri eredményt megállapító döntésének törvénysértő voltára, vagy a szavazóköri eredmények összesítésére és a választási eredmény megállapítására vonatkozó szabályok megsértésére hivatkozással lehet benyújtani.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbező jelen jogorvoslati kérelmének 1. és 2. pontjában foglalt tényállással azonos tartalmú beadványát a 1036/2014. számú határozatában, 2014. április 14-i ülésén már elbírálta. A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozott határozatában rögzített álláspontját fenntartva megállapítja, hogy Budapest 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület XV. kerület 5. számú szavazókörében az urna nem szabályszerű lezárására vonatkozó fellebbezői bizonyíték nem alkalmas a közokiratoknak minősülő, az SZSZB tagjai, a jegyzőkönyvvezető és az elsőként szavazó választópolgár aláírásával ellátott országos listás és egyéni választókerületi szavazóköri jegyzőkönyvekben foglalt azon állítás érdemi cáfolására, mely szerint a szavazatszámláló bizottság a szavazás megkezdése előtt megállapította, hogy az urnák üresek, és ennek megállapítása után az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében az urnákat lezárta. A fellebbező korábbi jogorvoslati kérelmében foglaltakhoz képest új, érdemi bizonyítékot nem csatolt. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti továbbá, hogy a szavazás napján vélelmezett jogsértéssel kapcsolatban a Ve. 209. § (1) bekezdése alapján jogorvoslati kérelmet a jogsértés elkövetésétől számított 3 napon belül lehet benyújtani.
A fellebbező jogorvoslati kérelmének 2. pontjában foglaltakkal kapcsolatban a Bizottság megállapítja, hogy a Budapest 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület XV. kerület 5. számú szavazókörében amiatt, hogy a mozgóurnás szavazás során, a mozgóurnát kezelő két szavazatszámláló bizottsági tag nem vitte magával az átjelentkezéssel és mozgóurnával szavazó választópolgárok részére a Ve. 257. § (2) bekezdése szerinti borítékot, mely így e szavazatok érvénytelenségét eredményezte, a Ve. 197. §-ában foglaltak alkalmazásával az SZSZB a többletként megjelenő szavazatok számát valamennyi jelöltre illetve listára leadott érvényes szavazatból levonta. Mindezek alapján a fenti tény a szavazókörben megállapított eredményre, valamint a szavazókörben az első és második legtöbb szavazatot szerző jelölt eredményére érdemben kihatással nem volt. A Nemzeti Választási Bizottság ezért elutasítja a fellebbező azon kérelmét, mely a szavazóköri eredmény megsemmisítésére és a szavazás megismételtetésére vonatkozott, mivel azt nem találta megalapozottnak.
A fellebbező jogorvoslati kérelmében általánosan rögzíti továbbá azt, hogy az OEVB úgy állapította meg a választás egyéni választókerületi eredményét, hogy a SZSZB-k olyan szavazólapokat, illetve szavazatokat is érvénytelennek nyilvánítottak, melyek a Ve. 193. § (1)-(2) bekezdésében foglalt feltételeket nem teljesítik. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezésben a beadványozó nem jelölte meg, illetve nem részletezte ezen állítása alátámasztása érdekében, hogy mi volt a konkrét jogszabálysértés, semmilyen jogi okfejtést, konkrét tényállítást nem tartalmaz beadványa, mely alapul szolgálhatna a Ve. 241. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak vizsgálatára. A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi, hogy a Ve. 28. § (2) bekezdése alapján a szavazatszámláló bizottságokba a törvényi rendelkezés alapján a választókerületben jelöltet állító jelölő szervezetek és független jelöltek a korábbi szabályozáshoz képest immáron 2 tagot is megbízhatnak. A választás eljárás nyilvánossága elvének érvényesülését szolgáló jogintézmény lehetőséget biztosít a jelöltek és jelölő szervezetek számára, hogy a szavazás lefolyásának törvényes menetét megbízott tagjainak útján is figyelemmel kísérjék, az általuk vélt jogsértés esetében jelzéssel éljenek, mely adott esetben jogorvoslati kérelemben megjelölt jogsértés bizonyítékául szolgálhat. Mindennek függvényében nem helytálló a fellebbező azon álláspontja, mely szerint mivel az érvénytelennek minősített szavazatok, illetve szavazólapok esetében az érvénytelenség okát a szavazóköri eredményt megállapító jegyzőkönyv, valamint az egyéni választókerületi eredményt megállapító OEVB határozat nem rögzíti, így általánosan megfogalmazott kijelentésének alátámasztására bizonyítékkal nem rendelkezik, azonban indokoltnak tartja az érvénytelen szavazatok újraszámlálását.
A Nemzeti Választási Bizottság a fellebbező azon álláspontjával kapcsolatban, mely szerint az érvénytelen szavazólapok száma több mint a kétszerese az első és második legtöbb szavazatot szerzett jelölt közötti szavazat különbségének rögzíti, hogy önmagában az érvénytelen szavazatok számának magas aránya nem alapozza meg, illetve indokolja ez egyéni választókerületi eredmény felülvizsgálatát és a szavazatok újraszámlálását.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a Budapest 12. számú Országgyűlési Egyéni Választókerület 5. számú szavazókörében a fellebbező által valószínűsített törvénysértések, a valamint a fellebbező általánosan megfogalmazott, a választókerületben érvénytelennek nyilvánított szavazatok érvénytelenségi okai vitatására előadott okfejtése nem alapozzák meg az országgyűlési egyéni választókerületben leadott szavazatok újraszámlálásának tényét, illetve az 5. számú szavazókörben a szavazás eredményének megsemmisítésére és a szavazás megismétlésére irányuló kérelmének való helyt adást, ezért Bizottság a fellebbezés elutasításáról döntött és a rendelkező részben foglaltak szerint határozott.
II.
A határozat a Ve. 28. § (2) bekezdésén, a 43. §-án, a 197. §-án, a 241. § (1)-(2) bekezdésein, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
Budapest, 2014. április 16.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke