A Nemzeti Választási Bizottság
104/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság K. G.-né magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 7 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak részben helyt ad és megállapítja, hogy a Civil Ellenzéki Kerekasztal által meghirdetett „Nem szavazok az Unió ellen!” elnevezésű rendezvény választási gyűlésnek tekinthető, annak a 2016. október 2-ra kitűzött országos népszavazás szavazásának napján, Felcsúton 11.00 órára való meghirdetésével a szervező megsértette a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 145. § (1) bekezdését, valamint a 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjában foglalt eljárási alapelveket.
A Nemzeti Választási Bizottság felhívja a „Nem szavazok az Unió ellen!” elnevezésű rendezvény szervezőjét, hogy az országos népszavazás napján, 2016. október 2-án választási gyűlés megtartásától tartózkodjon, a Bizottság a szervezőt a további jogsértéstől eltiltja.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a Ve. 143. §-ának megsértése tekintetében elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. október 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó elektronikus úton 2016. szeptember 20-án az Nsztv. 1 § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ve. 208. §-a alapján a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással kifogást nyújtott be a Civil Ellenzéki Kerekasztal által a közösségi facebook oldalon 2016. október 2-án 11 órára Felcsútra meghirdetett „Nem szavazok az Unió ellen!” videós sétával kapcsolatban.
Kifogásában megjelölte azt az internetes oldalt, melyen a tüntetésen való részvételre buzdító felhívás és az eseményről szóló tájékoztatás szerepel.
Megítélése szerint mivel az eseményt széles körben meghirdetették és több, a facebook közösségi oldalt felhasználó is megosztotta, így annak híre számos választópolgárhoz eljutott, ezért a tüntetésen való megjelenésre buzdító felhívás sérti a Ve. 143. §-ában és 145. §-ában foglaltakat, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontja szerinti választás tisztaságának elvét és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontban megfogalmazott esélyegyenlőség elvét.
Beadványozó rögzítette, hogy a választási gyűlésre vonatkozó törvényi szabályozás, azaz a Ve. 145. § (1) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy a szavazás napján választási gyűlés nem tartható.
Kifogástevő idézte, hogy a Civil Ellenzéki Kerekasztal, mint szervező az alábbi leírással hirdette meg az eseményt: „Felcsúti videós séta a gyűlölet ellen!" - Szimpátia videózás a német RTL stáb mellett, akiket munkájuk végzése közben megalázott a diktatúra! Gyere velünk október másodikán 11 órára, a felcsúti kisvasút állomásra, és közösen videózzuk le az egész települést! Hozz magaddal kamerát, okostelefont, ipadot, és filmezz le mindent!
Az egész bevándorlási kvóta elleni népszavazás egy átverés! Gyűlöletkeltés, és értelmetlenül aljas! Nincs is ilyen intézkedése az Uniónak, az egész a diktatúra kampánya a demokrácia ellen! Ne menj el szavazni, helyette gyere velünk!
"Én akkor is az Unióban maradok, és nem vagyok hajlandó gyűlölni"!
Szervező a CEKA, a Civil Ellenzéki Kerekasztal”
Megítélése szerint azzal, hogy a szervezők azt állítják: „Az egész bevándorlási kvóta elleni népszavazás egy átverés! Gyűlöletkeltés, és értelmetlenül aljas! Nincs is ilyen intézkedése az Uniónak, az egész a diktatúra kampánya a demokrácia ellen! Ne menj el szavazni, helyette gyere velünk!” arra buzdítanak, hogy minél többen maradjanak távol a népszavazási részvételtől. Beadványozó szerint „A nem szavazok az Unió ellen!” címmel meghirdetett rendezvény a kényszerbetelepítéssel összefüggésben a Fidesz kampányára kíván válaszolni, mivel „gyűlöletkampány”-ként jelöli meg azt, és mindenkit távolmaradásra buzdít. Kifogástevő szerint a Civil Ellenzéki Kerekasztal szándéka, és a tüntetés valódi célja a Kormány által kezdeményezett, a 2016. október 2-ára kitűzött népszavazással hozható összefüggésbe. Az esemény felhívása és az azzal kapcsolatos nyilatkozat továbbá alkalmas a gyűlésen részt vevők megtévesztésére is, hiszen a meghirdetett tüntetési céllal ellentétben a szervezők más tartalommal akarják azt megtölteni, kampánytevékenységet kívánnak folytatni. Mindezek alapján megállapította, hogy a rendezvény nem tartozhat a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: Gyülekezési tv.) hatálya alá. Beadványozó szerint a 2016. október 2-án 11:00 órára sétálós videózásnak meghirdetett rendezvény a Ve. alapján kampánytevékenység, amely alkalmas arra, hogy este 19 óráig, a szavazatok leadásáig a választópolgárok akaratát befolyásolja, illetve azt megkísérelje. Ezzel pedig álláspontja szerint nem csak a választásra irányadó jogszabályok sérülnek, hanem megsértik a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és c) pontjában megfogalmazott választás tisztaságának elvét és az esélyegyenlőség elvét.
Kifogásában hivatkozott továbbá a Ve. 143. §-ának megsértésére is, amely kimondja, hogy a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejárattól számított 150 méteres távolságon belül – közterületen – választási kampánytevékenység a választás napján nem folytatható. Megítélése szerint mivel a kifogásolt esemény egész Felcsút belterületét érinti, így érinteni fogja a szavazóhelyiségek környezetét is, ahol ilyenfajta kampánytevékenységet tilos folytatni.
Mindezek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy kifogásának adjon helyt, és az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a jogszabálysértés tényét állapítsa meg, a b) pont alapján a Civil Ellenzéki Kerekasztalt a további jogszabálysértéstől tiltsa el, valamint a választási kampány szabályainak megsértése miatt bírságot is szabjon ki.
II.
A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni. Az országos népszavazási kampányra vonatkozó szabályokat az Nsztv. 69-70. §-ai és a Ve. Általános része VIII. Fejezetének rendelkezései tartalmazzák.
A Kúria Knk.I.37.723/2016/3. számú végzése indokolásában megfogalmazottakra hivatkozva a Bizottság rögzíti, hogy a népszavazás kezdeményezését és eljárásának rendjét szabályozó Nsztv. speciális szabályainak alkalmazására csak akkor kerül sor, ha eltéréseket tartalmaznak a Ve. általános részéhez képest. Jelen kifogás elbírálása szempontjából a népszavazás választási alapelveire, kampánytevékenységére és kampányeszközeire a Ve.-hez képest az Nsztv. nem tartalmaz releváns eltérő rendelkezéseket.
A népszavazási kampány fogalmát a Ve. 141. §-a határozza meg. E szerint kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából. A népszavazási kampányidőszak a Ve. 139. §-a alapján a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. A kampány a 2016. október 2-ai népszavazás esetében 2016. augusztus 13-tól 2016. október 2-án 19.00 óráig tart.
A kampányeszköz fogalmát a Ve. 140. §-a határozza meg, és példálózó jelleggel felsorol néhányat az alábbiak szerint: ”kampányeszköznek minősül minden olyan eszköz, amely alkalmas a választói akarat befolyásolására vagy annak megkísérlésére, így különösen a
a) plakát,
b) jelölő szervezet vagy jelölt által történő közvetlen megkeresés,
c) politikai reklám és politikai hirdetés,
d) választási gyűlés.”
A Ve. alapján a választási gyűlés kampányeszköz, azaz annak célja a választói akarat befolyásolása.
A választási gyűlésre vonatkozó szabályt a Ve. 145. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:
„(1) Választási gyűlést kampányidőszakban lehet tartani. A szavazás napján választási gyűlés nem tartható. A választási gyűlések nyilvánosak. A rend fenntartásáról a gyűlés szervezője gondoskodik.
(2) A választási kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési szervek a jelöltek, jelölő szervezetek számára azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási kampánytevékenységet folytatni, választási gyűlést tartani tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú településen, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre.”
A szavazás idejéről a Ve. 169. §-a rendelkezik, e szerint szavazni a szavazóhelyiségben a szavazás napján 6 órától 19 óráig lehet.
A 2016. október 2. napjára kitűzött országos népszavazás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 16/2016. (VII. 5.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 24. §-a a Ve. 145. § (1) bekezdése alapján rögzíti, hogy 2016. október 2-án választási gyűlés nem tartható.
A választási gyűlés egy olyan kampányeszköz, amelyet abból a célból szerveznek, hogy a szervezők, illetve az azon részt vevők egymás és a választók választói akaratát befolyásolják, a népszavazással, választással kapcsolatos véleményüket megosszák, a közügyeket megvitassák, a politikai véleményeiket kifejtsék, ütköztessék.
A választási gyűléssel kapcsolatos Ve.-beli szabályok speciális rendelkezés hiányában a népszavazási eljárásban is alkalmazandók. Ezek a szabályok két tilalmat tartalmaznak: az egyik, hogy szavazás napján választási gyűlés nem tartható, a másik pedig, hogy tilos állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben választási gyűlést tartani, ez utóbbi tilalom alól azonban a törvény meghatározott esetben felmentést ad.
A gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: Gyülekezési tv.) 3. § a) pontja kimondja, hogy a törvény hatálya nem terjed ki a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésekre.
A Ve. megszüntette a kampánycsend intézményét, a hatályos szabályozás szerint kampánytevékenység a szavazás napján is folytatható. Ez következik a Ve. 139. §-ának rendelkezéséből is, mely értelmében a választási kampánytevékenység a szavazás napján is megengedett, a 143. § szerint egyedül a szavazóhelyiséget magába foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül - közterületen - érvényesül tilalom. A Ve. 144. § (2) és (3) bekezdése alapján plakát a kampányidőszak egészében, tehát a szavazás napján is készíthető és elhelyezhető. A Ve. 147. § (4a) bekezdése szerint politikai reklámot az egész kampányidőszakban közzé lehet tenni, kivéve a szavazás napján. A Ve. 149. §-a szerint közvetlen politikai kampány akár a szavazás napján is folytatható. A Ve. 145. § (1) bekezdése alapján a kampányidőszak egészében tartható választási gyűlés, csupán a szavazás napja számít ebből a szempontból kivételnek.
Összegezve tehát megállapítható, hogy a Ve. szerint kampánytevékenység alapvetően időbeli korlátozás nélkül folytatható, és amennyiben létezik is a Ve. alapján bizonyos korlátozás, az egyedül a szavazás napjára vonatkozik. Ezzel kapcsolatban az Nsztv. sem tartalmaz eltérő rendelkezést.
A Nemzeti Választási Bizottság hangsúlyozza azt a Kúria Knk.I.37.723/2016/3. számú végzésével helybenhagyott, az 53/2016. számú határozatában megfogalmazott álláspontot, hogy a népszavazási kampány a választási kampánnyal egyezően a közügyek szabad vitatásának egyik, a választójog szabályai körébe vont megnyilvánulása. A népszavazási kampány kiemelt jelentőségét az adja, hogy annak során a közügyek megvitatásán túl az emberek tájékozódnak annak érdekében, hogy majd a népszavazás napján megfontolt döntést tudjanak hozni. A szavazás napján azonban a Ve. néhány esetben korlátozza a kampánytevékenység folytatását. Ezen korlátozások egyike, hogy a szavazás napján választási gyűlés nem tartható.
A Nemzeti Választási Bizottságnak a hatályos jogi szabályozás áttekintését követően Beadványozó kifogása és a csatolt bizonyítékok alapján abban kellett állást foglalnia, hogy a kifogásban hivatkozott rendezvény az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a Ve. 140. § d) pontja szerinti választási gyűlésnek tekinthető-e.
A kifogáshoz csatolt bizonyítékból megállapítható, hogy a Felcsúton 2016. október 2-án 11.00-16.00 óráig meghirdetett „Nem szavazok az Unió ellen!” elnevezésű rendezvényt a Civil Ellenzéki Kerekasztal szervezi.
Beadványozó által idézett, a rendezvényre való felhívás szövegében egyértelmű kapcsolat van a rendezvény és a 2016. október 2-ai országos népszavazás között. A felhívásból kitűnik, hogy a rendezvény célja kampánytevékenység folytatása, mivel az a Kormány kampánytevékenységét kritizálva hívja fel a választópolgárokat a szavazástól való távolmaradásra és egyidejűleg a rendezvényen való részvételre. E körben a Bizottság hivatkozik a felhívás alábbi részleteire: Felcsúti videós séta a gyűlölet ellen!" (..) Az egész bevándorlási kvóta elleni népszavazás egy átverés! Gyűlöletkeltés, és értelmetlenül aljas! Nincs is ilyen intézkedése az Uniónak, az egész a diktatúra kampánya a demokrácia ellen! Ne menj el szavazni, helyette gyere velünk! "
A felhívás tehát 2016. október 2-án a népszavazástól való távolmaradásra buzdít, úgy hogy azzal egyidejűleg arra ösztönzi a választópolgárokat, hogy a népszavazáson való részvétel helyett a meghirdetett rendezvényen vegyenek részt. A felhívásból kitűnik, hogy a rendezvény megtartásának oka és ebből kifolyólag témája a Kormány kampánytevékenységével kapcsolatos negatív vélemények kifejtése, ezáltal pedig a részt vevők, a választópolgárok választói akaratának ilyen irányú befolyásolása. Ez alapján a rendezvény szervezése és megtartása is kampánytevékenységnek tekinthető, a rendezvény pedig jellegéből adódóan választási gyűlésként értékelhető. A Ve. 145. § (1) bekezdése egyértelmű tiltást tartalmaz arra vonatkozóan, hogy a szavazás napján választási gyűlés nem tartható.
A csatolt bizonyítékokból egyértelműen megállapítható, hogy a „Nem szavazok az unió ellen!” rendezvény célja választási kampánytevékenység folytatása a szavazás napján, a szervezők akarata az országos népszavazás szavazásának napján megrendezendő választási gyűlés szervezésére irányul.
A rendezvény megtartása nélkül is sérti a Ve. 145. § (1) bekezdését, továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt, a választás tisztaságának megóvása alapelvét azzal, hogy a szervezők, a törvényi tilalom ellenére széles körben látogatott közösségi oldalon olyan rendezvényt szerveznek és hívnak fel az azon való részvételre, aminek a felhívásokkal egyező megtartása a szavazás napján a Ve. által tiltott. Sérti továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőségi alapelvet is a rendezvény meghirdetése, mivel a népszavazási kampányban részt vevő jogkövető szereplők nem élhetnek a szavazás napján a Ve. 140. § d) pontja szerinti kampányeszközzel.
A rendezvény, mint választási gyűlés előkészítése és megszervezése, amint arra a bizonyítékként csatolt felhívás is utal, hosszabb ideig tartó, tudatos, szándékos magatartást feltételező folyamat, mely számos aktív szervezési cselekmény kifejtését foglalja magába. Maga a választási gyűlés ugyan még nem került megtartásra, így az nem állapítható meg, hogy a tilalommal érintett napon azt meg is tartották. A kifogásban csatolt bizonyíték alapján viszont egyértelmű, hogy a tilalommal érintett napon kívánják megtartani és erre irányuló magatartásukat már ki is fejtették a szervezők.
A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy Civil Ellenzéki Kerekasztal elnevezéssel a civil szervezetek névjegyzékében, mely a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 86. § (1) bekezdése szerint közhiteles, nem szerepel bejegyzett szervezet.
Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Civil Ellenzéki Kerekasztal által Felcsúton, 2016. október 2-ára meghirdetett „Nem szavazok az Unió ellen!” elnevezésű rendezvény választási gyűlésnek tekinthető, annak a 2016. október 2-ra kitűzött országos népszavazás szavazásának napjára, 11.00-16.00 órára való meghirdetésével a szervező megsértette a Ve. 145. § (1) bekezdését, valamint 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt eljárási alapelveket.
A Nemzeti Választási Bizottság indokoltnak tartja határozatában rögzíteni azt, hogy a népszavazási eljárásban is alkalmazandó Ve. a szavazás napján is széles körben biztosítja a kampánytevékenység folytatásának lehetőségét. Ez alól azonban kivételt jelent a választási gyűlés tartása és a politikai reklám sugárzása. A legtöbb kampányeszköz használatának lehetősége azonban a szavazás napján is nyitva áll a pártok, illetve a népszavazási kampányba bekapcsolódni kívánók részére.
Emellett fontos hangsúlyozni azt is, hogy a gyülekezési jog – csakúgy, mint a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága – szorosan kapcsolódik a véleménynyilvánítás szabadságához. A békés gyülekezés szabadsága a demokratikus társadalom előfeltétele és alapvető értéke. A gyülekezési jog alapján megtartott rendezvények elválaszthatatlanul kapcsolódnak a demokratikus nyilvánosság értékéhez, e rendezvények teszik lehetővé, hogy a polgárok a politikai folyamatot kritikával illessék, tiltakozásukkal befolyásolják. (4/2007. (II. 13.) AB határozat, ABH 2007, 911, 913, 914)
A jelen eljárásban elbírált kifogáshoz kapcsolt bizonyíték egyértelműen rámutatott arra, hogy a „Nem szavazok az Unió ellen!” rendezvényen a szervező a 2016. október 2-ai népszavazással kapcsolatos kampánytevékenységet kíván folytatni, annak témája a Kormány által szervezett országos népszavazással kapcsolatos defenzív vélemények közlése, ezért a Ve. szerinti választási gyűlésként értékelhető. Ebből kifolyólag pedig vonatkozik rá a Ve. 145. § (1) bekezdésében foglalt tilalom.
A fentiekben kifejtett indokokra tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak a jogellenes választási gyűlés szervezése tekintetében helyt ad, és a Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontja alapján a rendelkező részben foglaltaknak megfelelően határozott.
III.
A kifogás azon vonatkozásában, mely szerint a kifogásolt rendezvénnyel sérül a Ve. 143. §-ának rendelkezése is, mivel a kifogásolt esemény egész Felcsút belterületét érinti, így érinteni fogja a szavazóhelyiségek környezetét is, ahol ilyenfajta kampánytevékenységet tilos folytatni, a Bizottság az alábbiakat rögzíti.
A Ve. 143. §-a szerint a szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül - közterületen - választási kampánytevékenység a szavazás napján nem folytatható.
E jogszabályi rendelkezés tartalmát bontotta ki a Nemzeti Választási Bizottság a relatív területi kampánytilalom szabályainak értelmezéséről szóló 11/2014. NVB iránymutatásában.
Az iránymutatás indokolásában a Bizottság rögzítette, hogy „A Ve. 143. §-ában foglalt szabály megtartását segíti elő, hogy a Nemzeti Választási Iroda olyan térképes alkalmazás biztosításával segíti a választási szervek munkáját, mely alapján meghatározható a szavazás napján kampánytilalommal érintett terület. Annak érdekében, hogy a szavazás napján mindenki számára rendelkezésre álljon az a szükséges információ, hogy hol nem lehet kampányt folytatni, a helyi választási irodákban megtekinthető lesz a Ve. 143. §-ában foglalt területet jelző térkép.”.
Az iránymutatásban hivatkozott térképes alkalmazás a választások hivatalos oldalán elérhető. Felcsúton két szavazókör van, a 001-es és a 002-es. A kifogás által sérelmezett cselekmény, a kifogás elbírálásakor még egy jövőbeli, meg nem történt esemény. Emiatt, valamint annak okán, hogy a felhívásból nem állapítható meg, hogy a kifogásolt rendezvény fogja-e érinteni a kampánytevékenységből kizárt övezetet, melyet Beadványozó sem bizonyított, a Bizottság a kifogást ebben a vonatkozásban elutasítja.
A Nemzeti Választási Bizottság reagálva Beadványozó bírság kiszabására irányuló indítványára rögzíti, hogy mivel a kifogás tárgyát képező rendezvény megtartására a kifogás elbírálásakor még nem került sor, felhívta a szervezőt arra, hogy 2016. október 2-án választási gyűlés tartásától tartózkodjon, valamint eltiltotta a további jogszabálysértéstől, bírság kiszabását nem tartotta indokoltnak.
IV.
A határozat az Nsztv. 1. §-án, a Ve. 2. § (1) bekezdésén, a 43. §-án, a 139. §-án, a 140. §-án, a 144. §-án, a 145. §-án, a 147. §-án, a 149. §-án, a 208. §-án, 212. § (2) bekezdés b) pontján, a 218. § (2) bekezdés a) és b) pontján, a Gyülekezési tv. 3. § a) pontján, az IM rendelet) 24. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. szeptember 30.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke