A Nemzeti Választási Bizottság
1035/2014. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság R. Gy. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Budapest 14. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 47/2014. (IV.9.) számú OEVB határozatát helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. április 17-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Andó Miklós, az MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP jelölő szervezetek által, Budapest 14. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság (a továbbiakban: OEVB) delegált tagja 2014. április 8-án kifogást terjesztett elő, melyben előadta, hogy az „OEVB április 6-án elfogadta a megbízotti tagjának személyében bekövetkezett változástatást”, eskütétele azonban – kérése ellenére – nem történt meg, melyet az OEVB ülésének kezdetén személyesen kifogásolt. Az OEVB ülésének szünetében távozott, majd visszatérve azt észlelte, hogy a bizottság legtöbb tagja nincs jelen. Az aljegyző felszólította a polgármesteri hivatal épületének elhagyására, azonban ellenállt, így biztonsági szolgálattal vezettették ki az épületből. Kifogást tevő sérelmezte, hogy megbízása ellenére nem volt lehetősége a választás napján az OEVB ülésén részt venni, valamint az eskütételre vonatkozóan nem kapott visszajelzést. Fentiek szerint a választási iroda megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 28. § (1) bekezdését, a 36. § (1) bekezdését, a 40. § (1) bekezdését, a 37. § (4) bekezdését, a 37. § (1) bekezdését, valamint a 71. § (3) bekezdés a) és b) pontját. Hivatkozott továbbá a Ve. 44. § (2) bekezdésére, mely alapján az OEVB részéről mulasztás állapítható meg.
Az OEVB 47/2014. (IV.9.) számú OEVB határozatában a kifogást elutasította az alábbi indokok mellett. AZ OEVB rögzítette, hogy Andó Miklós delegált tag 2014. április 8-án esküt tett. Az OEVB hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság 971/2014. számú határozatára, mely szerint a nevezett delegált tag eskütételére vonatkozó határidő április 10-én jár le. Az OEVB megállapította, hogy a Nemzeti Választási Bizottság határozata alapján az OEVB és a Budapest 14. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda (a továbbiakban: OEVI) egyaránt a Ve. rendelkezéseinek megfelelően járt el az eskütételre vonatkozóan.
Az OEVB megállapította továbbá, hogy az OEVB tagjainak hivatalos tudomása, valamint dr. Mód Kristóf, Rákosmente Önkormányzat aljegyzőjének nyilatkozata alapján a nevezett delegált tag az OEVB április 6-án délelőtt tartott nyilvános ülésén részt vett. Az OEVB rögzítette továbbá, hogy Rákosmente Önkormányzat jegyzője a választás napjára elrendelte, hogy Rákosmente Önkormányzatának Polgármesteri Hivatalában kizárólag az OEVB és az OEVI tagjai, valamint azon személyek tartózkodhatnak, akiknek hivatalos engedélyt ad. Figyelemmel arra, hogy a kifogást tevő által megnevezett időpontban nem volt folyamatban bizottsági ülés, és az eskütétel hiánya okán a nevezett delegált tag sem minősült az OEVB tagjának, dr. Rúzsa Ágnes jegyző jogkörében eljárva dr. Mód Kristóf aljegyző felszólította a kifogás benyújtóját, hogy hagyja el az épületet, tájékoztatta továbbá, hogy nyilvános bizottsági ülésen hallgatóságként részt vehet, és amennyiben érvényes esküt tesz, folyamatosan tartózkodhat az épületben. Mivel a kifogás benyújtója többszöri figyelmeztetésnek nem tett eleget, biztonsági őr segítségével kísérték ki az épületből.
Fentiek alapján az OEVB véleménye szerint a kifogást tevő választási eljárás során biztosított jogai nem csorbultak, „az aljegyzői intézkedés pedig nem hozható összefüggésbe a választási eljárással, mivel az hivatali rendfenntartási cselekmény volt.”
II.
Beadványozó magánszemély 2014. április 11-én a Nemzeti Választási Bizottságnak címzett fellebbezést nyújtott be OEVB 47/2014. (IV.9.) számú OEVB határozatával szemben, melyben előadta, hogy a nevezett delegált tag eskütételére április 8-án „véletlenül” került sor, mivel az érintettet csak elektronikus úton értesítették az eskütétel időpontjáról, és „makacs reklamációja” eredményeként kapott információt az eskütételről. Hivatkozott továbbá a Ve. 37. § (1) és (4) bekezdésére, mely szerint a bizottság tagja tesz esküt, és nem az eskütételt követően válik azzá, valamint a Ve. 41. § (1) bekezdése alapján nyilvánvaló, hogy olyan tagok is részt vehetnek az ülésen, akik nem tettek esküt. Az OEVB április 6-i ülésezése kapcsán beadványozó kifejtette, hogy a választás napján az OEVB egész nap ülésezik, az ülés szünete pedig nem minősül az ülés bezárásának, hiszen azt nem is kell újból összehívni. Beadványozó hivatkozott továbbá a Ve. 40. § (2) bekezdésére, mely szerint a választási bizottság ülése rendjének fenntartása az elnök joga, amit jegyzői utasítás nem írhat felül és nem is korlátozhat. Fentiek alapján beadványozó álláspontja szerint az OEVI megsértette a Ve. 28. § (1) bekezdését, a 36. § (1) bekezdését, a 40. § (1) bekezdését, a 37. § (4) bekezdését, a 37. § (1) bekezdését, valamint a 71. § (3) bekezdés a) és b) pontját. Hivatkozott továbbá a Ve. 44. § (2) bekezdésére, mely alapján az OEVB részéről mulasztás állapítható meg.
III.
A fellebbezés nem alapos.
A Ve. 37. § (1) bekezdése szerint a választási bizottság tagja és póttagja a megválasztását vagy megbízását követő öt napon belül esküt vagy fogadalmat tesz. Ugyanezen szakasz (4) bekezdése szerint a választási bizottság tagja az eskü- vagy fogadalomtételt követően gyakorolhatja jogait.
A Ve. fent idézett rendelkezése alapján – ahogyan azt a Nemzeti Választási Bizottság 971/2014. számú határozatában megállapította – Andó Miklós delegált tag legkésőbb április 10-ig tehetett jogszerűen esküt, melyre április 8-án sor került. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy Andó Miklós delegált tag eskütételére vonatkozóan mulasztás nem állapítható meg.
A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi, hogy a Ve. 294. § (2) bekezdése szerint az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján, legkésőbb a szavazást követő hatodik napon állapítja meg a választás egyéni választókerületi eredményét. Az OEVB a fenti rendelkezésnek megfelelően 2014. április 12-én kelt 49/2014. számú határozatában megállapította a választás egyéni választókerületi eredményét. Mindezek szerint a nevezett delegált tag április 8-i eskütételét követően tevékenyen részt vehetett a választás bizottság – az országgyűlési képviselők 2014. évi választásával kapcsolatos – munkájában.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint továbbá a Ve. 37. § (4) bekezdése egyértelműen fogalmaz, mely szerint a választási bizottság tagja kizárólag az eskü- vagy fogadalomtételt követően gyakorolhatja az őt megillető jogokat, így bizottsági ülésen – annak tagjaként – az eskütételt követően vehet részt, azt megelőzően – a Ve. 40. § (1) bekezdése alapján – hallgatóságként kísérheti figyelemmel a bizottság munkáját. Fentiek szerint az OEVB helytállóan állapította meg azt, hogy Andó Miklós delegált tag az OEVB április 6-i ülésén tagként nem, kizárólag hallgatóságként lehetett jelen, mely joga nem sérült, tekintettel arra, hogy a kifogásban megjelölt időpontban az OEVB nem ülésezett.
A Nemzeti Választási Bizottság továbbá egyetért az elsőfokú bizottság által kifejtett jogi állásponttal, mely szerint „az aljegyzői intézkedés nem hozható összefüggésbe a választási eljárással, mivel az lényegét tekintve hivatali rendfenntartási cselekmény volt.” Ennek megfelelően a választási szerveknek nincs hatásköre a cselekmény megítélésére vonatkozóan. A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi, hogy a beadványozó által hivatkozott, a Ve. 40. § (2) bekezdésében meghatározott, a választási bizottság elnökének rend fenntartására vonatkozó intézkedése az ülés vezetéséhez kapcsolódó jogköre, az nem vonatkozik a bizottsági ülés helyszínéül szolgáló épület beléptetési rendjének szabályozására.
Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság – a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontjában meghatározott jogkörében eljárva – a rendelkező részben foglaltak szerint döntött.
IV.
A határozat a Ve. 18. §-án, 32. §-án, 34 §-án, 36. §-án, 37. §-án, a 231. § (5) bekezdés a) pontján, 294. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. §-án, a 223. §-án, a 224. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
Budapest, 2014. április 14.
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke