A Nemzeti Választási Bizottság
102/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság K. G.-né magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában – 9 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. október 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó elektronikus úton 2016. szeptember 26-án 15 óra 36 perckor kifogást nyújtott be – a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 1. § (1) bekezdése és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján, a Demokratikus Koalíció által kihelyezett plakát miatt. Beadványozó előadta, hogy a plakátot 2016. szeptember 26-án észlelte, mely a Budapest, Kvassay Jenő út 3. szám alatti ingatlanon – a LUKOIL Töltőállomástól 500 m-re, Csepel felé – található. A plakát dr. Molnár Csaba, Európai parlamenti képviselő arcképe és a népszavazáson való részvétel mellőzésére való felszólítás mellett egy olyan
elemet is tartalmaz, amely nem a Demokratikus Koalícióhoz kapcsolható logó, jelszó vagy embléma. A plakáton található, kifogás tárgyát képező logó az Európai Szocialisták Pártjához ([PES], Parti Socialiste Europeen, nyilvántartási száma: 0897.208.032 [Tribunal de Commerce de Bruxelles], székhelye: Belga Királyság, 1050 Brüsszel, Troonstraat 98.) kapcsolható logó. Beadványozó megjegyezte, hogy a PES képviselőcsoportja az Európai Parlamentben a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetségéhez (S&D) köthető. Beadványozó szerint a Demokratikus Koalíció (a továbbiakban: DK) az S&D logó szerepeltetésével azt a látszatot kelti, hogy a PES (és a S&D) a kampányban részt vesz és a DK tevékenységét támogatja. Nem jóhiszemű és nem rendeltetésszerű az a kampánytevékenység, amely olyan kampányeszközre épül, melynek tartalma tudatosan megtévesztő. A PES Belgiumban bejegyzett szervezet és a DK a kifogásolt plakáttal azt a hatást keltheti, mintha más, külföldi szervezetek is ugyanezeket az elveket vallaná, vagy ugyanazt az üzenetet fogalmazná meg a választók számára, mint a DK.
Beadványozó szerint a DK azzal is megtéveszti a választópolgárokat, hogy azt sugallja a logó közzétételével, mintha a DK álláspontját a S&D anyagilag is támogatta volna. Beadványozó megállapítja, hogy amennyiben a DK az Európai Szocialisták Pártjától szerzett volna támogatást a kampányhoz, az jogszabálysértő lenne, hiszen a pártok nem kaphatnak külföldről adományt. Ha a DK plakátkampányát közvetlenül az S&D finanszírozta, azzal törvénysértést követett el. Beadványozó hivatkozott a pártok működéséről szóló 1989. évi XXXIII. törvény 4. § (3) bekezdésére, mely szerint párt vagyoni hozzájárulást más államtól nem fogadhat el. A párt külföldi szervezettől - jogi státusától függetlenül - és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el.
Beadványozó előadta továbbá, hogy amennyiben a DK pártalapítványa, az Új Köztársaságért Alapítvány akár magától az S&D-től, akár annak pártalapítványától (Fondation Europeenne D’Etudes Progressistes) fogadott el anyagi hozzájárulást, akkor az közérdekből nyilvános adatnak minősül. A magyar pártalapítványnak a 100.000 Ft feletti külföldről érkezett támogatások esetén a támogatástól beérkezett dátumot követő 30 napon belül közzé kell tennie az alapítvány honlapján. Beadványozó szerint a pártok működését segítő tudományos, ismeretterjesztő, kutatási, oktatási tevékenységet végző alapítványokról szóló 2003. évi XLVII. törvény értelmében a pártalapítványok közvetlen politikai tevékenységet nem folytathatnak és nem is finanszírozhatnak, tehát a népszavazásról szóló kampányban nem vehetnek rész.
Beadványozó szerint a Demokratikus Koalíció megtévesztő kampányeszközt alkalmazott (plakátot helyezett ki), és ezzel befolyásolni próbálta a népszavazás menetét, súlyosan megsértve ezáltal a választás tisztaságát és a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvét. Beadványozó szerint e cselekmény sérti a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) és e) pontjában foglalt alapelvi rendelkezéseket. Mindezek alapján Beadványozó kéri a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a kifogásnak adjon helyt, és a Ve. 218. §-ban meghatározott jogkörében eljárva a jogszabálysértés tényét állapítsa meg és a jogsértőt a további jogszabálysértéstől tiltsa el.
II.
A Ve. 1. § e) pontja szerint a Ve.-t kell alkalmazni abban az eljárásban, amelyre e törvény alkalmazását törvény elrendeli. Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése szerint a törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a Ve. Általános részét - az Nsztv.-ben foglalt eltérésekkel - kell alkalmazni. Az országos népszavazási kampányra vonatkozó szabályokat az Nsztv. 69-70. §-ai és a Ve. Általános része VIII. Fejezetének rendelkezései tartalmazzák.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a DK által közzétett plakát a „Maradj otthon, maradj Európában!” felhívást, az „Október 2-án” jelmondatot, a „Ne menj el a Fidesz Európa-ellenes álnépszavazására!” felszólítást, valamint Molnár Csaba fényképét és „Demokratikus Koalíció” szövegrészt tartalmazza. Mindezek mellett a plakát jobb alsó sarkában az S&D logó szerepel. A DK által kihelyezett, az október 2-ai népszavazással összefüggő óriásplakát tartalma Beadványozó szerint azért sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiban rögzített alapelveket, hogy azon feltüntetésre került az S&D logó, mivel véleménye szerint alkalmas a választópolgárok megtévesztésére.
A választási plakátok elhelyezése és az e tárgyban benyújtott jogorvoslatok elbírálása jogi kérdésével a Kúria több határozatában is állást foglalt a 2014. évi általános választások alkalmával (Kvk.I.37.476/2014/4. számú végzés, Kvk.III.37.399/2014/3. számú végzés, Kvk.I.37.491/2014/3. számú végzés). Hivatkozva a Kúria Knk.I.37.723/2016/3. számú végzése indokolásában megfogalmazottakra, a Bizottság rögzíti, hogy a népszavazás kezdeményezését és eljárásának rendjét szabályozó Nsztv. szabályai a Ve.-hez képest elsődlegesek, de alkalmazásukra első sorban akkor kerül sor, ha eltéréseket tartalmaznak a Ve. általános részi szabályaihoz képest. A Ve. szabályainak alkalmazása során figyelemmel kell ugyanakkor lenni az Nsztv. eltérő szabályozási céljára és a népszavazásnak a választásoktól különböző alkotmányos rendeltetésére is (eltérésekkel történő alkalmazás).
A választási kampány szabályait a Ve. VIII. fejezete, azon belül a választási plakátra vonatkozó rendelkezéseket a 144. §-a tartalmazza. A népszavazási eljárásban is alkalmazandó Ve. 144. §-ának helyes értelmezéséből az következik, hogy népszavazási plakát elhelyezésére kizárólag a Ve. 144. §-ának rendelkezései az irányadóak, mivel a Ve. 144. §-a egy zárt szabályrendszert alkot.
A Ve. 144. §-ának (3) bekezdése értelmében plakát a kampányidőszakban – a (4)-(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető. Ezek a kivételek a népszavazási kampányidőszakában a következők: a 144. § (4) bekezdése értelmében épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg – állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén – a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet. Az (5) bekezdés szerint egyes középületeken, vagy a közterület meghatározott részén plakát, illetve óriásplakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fővárosban a Fővárosi Önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi rendeletben megtilthatja. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos. A (6) bekezdés alapján a választási kampányt szolgáló önálló hirdető-berendezés elhelyezésére, valamint az óriásplakátok vonatkozásában a közterület-használatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni. Végül a (7) bekezdés szerinti korlátozás szerint a plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani, vagy ennek elmaradása esetén az eltávolítás költségét viselni.
Azt, hogy mi tekinthető kampánytevékenységnek, a népszavazási eljárás esetében is a Ve. 141. §-a határozza meg. A jogszabályhely szerint a „kampánytevékenység a kampányeszközök kampányidőszakban történő felhasználása és minden egyéb kampányidőszakban folytatott tevékenység a választói akarat befolyásolása vagy ennek megkísérlése céljából”.
A Ve. 144. § (2) bekezdése egyértelműen kimondja, hogy kampányidőszakban a jelölő szervezetek és a jelöltek engedély és bejelentés nélkül készíthetnek plakátot.
Az 5/2015. (II. 25.) AB határozatban a Testület általános érvénnyel mondta ki, hogy „az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert véleménynyilvánítási szabadság kiterjed a választási kampány során a jelöltek és a jelölő szervezetek által folytatott kampánytevékenységre.” (ABH 2015, 136.) Az Alkotmánybíróság azt is rögzítette, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága, melyet az Alaptörvény IX. cikke rögzít, kiterjed a választási, népszavazási kampány során folytatott kampánytevékenységre, melynek egyik eszköze a plakátok készítése, elhelyezése [Alkotmánybíróság 1/2013.(I.7.) AB határozat]. A választási és népszavazási kampány a véleménynyilvánítás szabadságának megnyilvánulási formája [Alkotmánybíróság 39/2002.(IX.25.) AB határozat és 60/2003.(XI.26.) AB határozat].
Az Alkotmánybíróság 9/2015. (IV. 23.) AB határozatában a véleménynyilvánítás korlátjáról is rendelkezett, hangsúlyozva, hogy „az Alaptörvény IX. cikk (4) bekezdésében foglaltakra is figyelemmel a véleménynyilvánítás szabadsága nem nyújt védelmet az olyan öncélú, a közügyek vitatásának körén kívül eső, így a magán-, vagy családi élettel kapcsolatos közlésekkel szemben, amelyek kizárólag az emberi státusz nyilvánvaló és súlyos becsmérlésében (vagyis az emberi méltóság korlátozhatatlan magjának megsértése), a másik személy puszta megalázásában, vagy bántó és sértő kifejezések használatában nyilvánulnak meg”. (ABH 2015, 233, 240.)
A Nemzeti Választási Bizottság fentiekben idézett alkotmánybírósági joggyakorlatra és a Ve. 144. § (2) bekezdésére figyelemmel a DK által a kifogásolt plakáton közzétett és a Beadványozó által jogsértőnek vélt S&D logóval kapcsolatban az alábbiakat állapítja meg. A Beadványozó által kifogásolt plakát egyértelműen a népszavazási kampány célját szolgáló kampányeszköznek minősül, mely a Ve. 144. § (2) bekezdése értelmében engedély és bejelentés nélkül készíthető. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy Beadványozó által sérelmezett S&D logó nem tartalmaz valótlan vagy a választópolgárok számára megtévesztő információt, továbbá nem minősül bántó vagy sértő kifejezésnek sem. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogást tárgyát képező plakáton az S&D logó feltűntetése nem sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt választások tisztaságának és az e) pontjában foglalt, a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, így a Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak nem adott helyt, s azt a Ve. 220. §-a alapján elutasította.
Beadványozó kifogásában felveti annak lehetőségét is, miszerint a logó abból a szempontból is megtévesztő lehet, hogy azt a látszatot kelti, mintha DK-t vagy annak alapítványát a S&D vagy annak alapítványa anyagilag támogatta volna a népszavazási kampányban. Beadványozó ezzel kapcsolatban hivatkozott a pártok működéséről szóló 1989. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Párttörvény) 4. § (3) bekezdésére. Az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: ÁSZ tv.) 5. § (11) bekezdés a) pontja alapján a pártok gazdálkodása törvényességének ellenőrzésére az Állami számvevőszék jogosult. A Párttörvény 4. § (4)-(5) bekezdése rendelkezik a más államtól vagy külföldi szervezettől elfogadott vagyoni hozzájárulás esetében a pártokra vonatkozó kötelezettségekről. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi, hogy a kifogásban felvetett, vagyis az esetleges külföldi anyagi támogatás elfogadásával kapcsolatosan előírt kötelezettségekről a fenti hivatkozott jogszabályok részletesen rendelkeznek, továbbá a pártok gazdálkodásának törvényességi szempontú vizsgálata az Állami Számvevőszék hatáskörébe tartozik.
III.
A határozat az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésén, az Nsztv. 1. §-án, a Ve. 141. §-án, a 144. §-án, a Párttörvény) 4. §-án, az ÁSZ tv. 5. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1) és (5) bekezdésein, az Nsztv. 79. § (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. szeptember 30.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke