1008/2014. NVB határozat - Szigetvári Viktor, az Együtt – a Korszakváltók Pártja társelnöke által benyújtott fellebbezés tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság
1008/2014. számú határozata
 
A Nemzeti Választási Bizottság Szigetvári Viktor, az Együtt – a Korszakváltók Pártja társelnöke által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Győr-Moson-Sopron Megye 5. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 32/2014. (IV. 6.) számú határozatát az alábbi indokok mellett megváltoztatja és a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. április 14-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Kifogást tevő 2014. április 6-án jogorvoslati kérelmet terjesztett elő a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 144. §-ában foglalt, a választási plakát elhelyezéséről szóló szabályok megsértése miatt. Kifogásában előadta, hogy Mosonmagyaróvár közterületein Lehóczki Attila képviselőjelölt nevét tartalmazó feliratok felfestését észlelte a járdákon és térburkolatokon a kijelölt szavazóhelyiségek közvetlen közelében, azaz azok bejáratától számított 150 méteres távolságon belül. Beadványozó hivatkozott Mosonmagyaróvár város 19/1994. (VII.1.) számú, a közterület-használatáról szóló önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: 1. sz. Rendelet) 2. §-ára, amelynek értelmében közterületet használni engedély nélkül nem lehet. Hivatkozott továbbá Mosonmagyaróvár Város Önkormányzat Képviselő-testületének a hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezéséről szóló 53/2013. (XII.18.) önkormányzati rendeletének (a továbbiakban: 2. sz. Rendelet) 3. § (4) bekezdésére és 16. § (2) bekezdés e) pontjára. Beadványozó kiemelte továbbá, hogy a Nemzeti Választási Bizottság 11/2014. számú iránymutatása egyértelműen fogalmaz, mely szerint jogszerűen elhelyezett plakátokat a választás napján nem kell eltávolítani, ugyanakkor jelen esetben a plakátok jogsértő módon kerültek elhelyezésre.
Beadványozó véleménye szerint, mivel a felirat minden esetben Lehóczki Attila képviselőjelölt nevét tartalmazza, egyértelműen beazonosítható mind a jelölt, mind pedig a jelölő szervezetek, akik érdekében a jogszabálysértő feliratok felfestése történt. Fentiek alapján beadványozó kérte kifogásának helybenhagyását, a jogszabálysértés tényének megállapítását, valamint a jogsértő további jogszabálysértéstől való eltiltását, illetve bírság kiszabását. Kifogásához bizonyítékként csatolt 39 darab, helyszínen készült fényképfelvételt.
II.
Az OEVB) 32/2014. (IV. 6.) számú határozatában a kifogásnak helyt adott az alábbi indokok mellett.
A relatív területi kampánytilalom vonatkozásában az OEVB hivatkozva a 11/2014. számú NVB iránymutatásra, mely szerint a kampánytilalom kizárólag aktív kampánytevékenység folytatására vonatkozik megállapította, hogy a közterületen korábban jogszerűen elhelyezett plakátokat nem kell eltávolítani.
Az OEVB továbbá a plakát elhelyezésének jogszerűségére vonatkozóan az alábbi megállapításokat tette. Hivatkozott a Ve. 144. § (5) bekezdésére, mely rögzíti, hogy egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát, illetve óriásplakát elhelyezését a helyi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja. A 2. sz. Rendelet 16. § (2) bekezdés e) pontja alapján nem helyezhető el választási plakát a közterületi út, járda, kerékpárút burkolatán festett vagy ragasztott kivitelben. A Ve. által megkövetelt műemlékvédelmi, környezetvédelmi tiltó indokoltságot a Rendelet 3. § (4) bekezdése támasztja alá, mely szerint a hirdető-berendezések a meglévő épített és természetes környezetbe, a településképbe illőnek kell lennie. A fényképfelvételek alapján az OEVB álláspontja szerint egyértelműen megállapítható, hogy a fenti követelményeknek nem felel meg a kifogásolt felirat.
Mindezek alapján az elsőfokon eljárt bizottság megállapította a jogsértés tényét, valamint – hivatkozva a jogsértéssel érintettek körének nagyságára, területi kiterjedtségére, a jogsértés ismétlődő jellegére, valamint nyilvánvalóan szándékos voltára – 1.015.000 Ft bírság megfizetésére kötelezte a Magyar Szocialista Párt, az Együtt – a Korszakváltók Pártja, a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd Magyarországért Párt és a Magyar Liberális Párt jelölő szervezeteket.
III.
Beadványozó 2014. április 7-én a Nemzeti Választási Bizottságnak címzett fellebbezést nyújtott be az OEVB 32/2014. (IV. 6.) számú határozata ellen. Kérelmező álláspontja szerint, mivel a járdára festett választási plakát sem önálló hirdető-berendezésnek, sem óriásplakátnak nem minősül, így arra az 1. sz. Rendelet nem alkalmazható, a közterület-használati engedély hiányára alapított jogsértés megállapítása a Ve. 144. § (3) bekezdésébe és (6) bekezdésébe ütközik. Beadványozó álláspontja szerint továbbá a 2. sz. Rendelet sem szolgálhat jogsértés tényének megállapítására, mivel a járdára festett választási plakát nem hirdető-berendezés. Beadványozó álláspontja szerint a helyi önkormányzat a közterület egészére tiltotta meg a választási plakátok elhelyezését, a Ve. 144. § (5) bekezdése alapján ugyanakkor azt a helyi önkormányzat csak a közterület meghatározott részein tilthatja meg kizárólag műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból. Beadványozó hivatkozik továbbá Magyarország Alaptörvénye IX. cikk (1) bekezdésében foglalt, véleménynyilvánítás szabadságának, mint alkotmányos alapjognak a sérelmére. Beadványozó végül hivatkozik a Nemzeti Választási Bizottság 959/2014. számú határozatára, melyben hasonló tényállás alapján az OEVB döntését megváltoztatta és a kifogást elutasította.
Fentiek alapján fellebbező kéri az OEVB 32/2014. (IV. 6.) számú határozatának megváltoztatását.
IV.
A fellebbezés alapos.
 
A Ve. 144. § (1) bekezdése alapján választási eljárásban „plakát a választási falragasz, felirat, szórólap, vetített kép, embléma mérettől és hordozóanyagtól függetlenül.” A Nemzeti Választási Bizottság a mellékelt fényképfelvételek alapján megállapítja, hogy a kifogásolt felirat – annak tartalma alapján – plakátnak minősül.
 
A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozva a Kúria 2014. március 17-én kelt Kvk.II.37.307/2014./3. számú és a 2014. március 19 kelt Kvk.III.37.355/2014/3. számú végzésére rögzíti, hogy a választási plakátok elhelyezésére a Ve. 144. §-a tartalmaz szabályokat. A hivatkozott szakasz (3) bekezdése azt az általános szabályt tartalmazza, hogy plakát kampányidőszakban – a (4)-(7) bekezdésben meghatározott kivételekkel – korlátozás nélkül elhelyezhető. A Ve. 144. § (3) bekezdés helyes értelmezése szerint a választási plakát elhelyezésesére kizárólag a Ve. 144. §-ának rendelkezései az irányadóak. A választási szervek e rendelkezéseknek való megfelelést vizsgálhatják, míg a hirdető-berendezések elhelyezésére vonatkozó rendeleti szabályokat nem alkalmazhatják, tekintve, hogy a Ve. 144. §-a egy zárt szabályrendszert alkot.
 
A Ve. 144. § (5) bekezdése szerint „Egyes középületeken vagy a közterület meghatározott részén plakát, illetve óriásplakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja.” A Nemzeti Választási Bizottság a hivatkozott jogszabályi rendelkezés alapján megállapítja, hogy közterületeken plakát elhelyezése abban az esetben nem engedélyezett, amennyiben azt a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat rendeletben megtiltja, melyre kizárólag műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból kerülhet sor.
 
A Bizottság megállapítja, hogy a kifogást tevő által hivatkozott 1. sz. Rendelet közterület-használatba vételi engedélyezési eljárásokat szabályoz, így annak hatálya – a használat jellegéből adódóan – a közterület rendszerinti, szokásos igénybevételre vonatkozik.
 
A kifogás tevő által említett 2. sz. Rendelet bevezető rendelkezése rögzíti, hogy a rendelet célja a városképi, közlekedési és vagyonbiztonsági szempontok figyelembe vételével a hirdető-berendezések és hirdetmények elhelyezésének szabályozása. A 2. sz. Rendelet 16. § (2) bekezdés e) pontja alapján nem helyezhető el választási plakát többek között közterületi út, járda, kerékpárút burkolatán festett vagy ragasztott kivitelben.
 
Felhasználva a Kúria által kifejtett jogi okfejtést, a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az önkormányzati rendelet túllép a választási eljárási törvényben meghatározott felhatalmazáson, mely szerint választási plakát közterületen való elhelyezése kizárólag műemlékvédelmi, illetve környezetvédelmi okból tiltható meg. A Ve. plakátra vonatkozó rendelkezései zárt szabályrendszert alkotnak, és az abban foglalt rendelkezések alapján nem levezethető egy olyan mértékű korlátozás, mely kizárólag városképi, közlekedési és vagyonbiztonsági, azaz a Ve.-ben meghatározottakon kívül eső szempontokra hivatkozva tiltja meg a választási plakátok közterületen való elhelyezését.
 
Fentiek figyelembevételével, mivel a kifogásolt felirat járdán, illetve úttesten került felfestésre – környezetvédelmi, illetve műemlékvédelmi okból tiltó jogszabályi rendelkezés hiányában – a Ve. 144. § (3) bekezdésében meghatározott, egyébként a 2. sz. Rendelet 16. § (1) bekezdésében is hivatkozott általános szabály alkalmazandó, mely szerint plakát kampányidőszakban korlátozás nélkül elhelyezhető. Mindezek szerint a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja az, hogy a kifogásolt felirat járdán, illetve úttesten való elhelyezése nem ütközik a választási eljárásra vonatkozó törvényi rendelkezésekbe.
 
A Ve. 143. §-a szerint „A szavazóhelyiséget magában foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteres távolságon belül - közterületen - választási kampánytevékenység a szavazás napján nem folytatható.” A Ve. 144. § (7) bekezdése alapján „A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más jelölt vagy jelölő szervezet plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen. A plakátot az, aki elhelyezte vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani, vagy ennek elmaradása esetén az eltávolítás költségét viselni.”
 
A Nemzeti Választási Bizottság a relatív területi kampánytilalom szabályainak értelmezéséről szóló 11/2014. számú iránymutatásában rögzítette, hogy a Ve. fent idézett szakasza tiltja a szavazás napján a szavazóhelyiséget magába foglaló épületnek a szavazóhelyiség megközelítését szolgáló bejáratától számított 150 méteren belül közterületen a kampánytevékenység folytatását. Ez a relatív területi kampánytilalom azonban – különös tekintettel többek között a Ve. említett 144. §. (7) bekezdésében foglalt rendelkezésére – az aktív kampánytevékenység folytatására vonatkozik, mely alapján a közterületen korábban jogszerűen elhelyezett plakátokat nem kell eltávolítani.
  
Mindezek alapján nem áll fenn kötelezettség a szavazás napját megelőzően, közterületen jogszerűen elhelyezett plakátok eltávolítására vonatkozóan a relatív területi kampánytilalommal kapcsolatos rendelkezésre való hivatkozással.
 
Fentiekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság OEVB 31/2014. (IV. 3.) számú határozatát – hivatkozva a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjára – megváltoztatja.
V.
A határozat a Ve. 143. §-án, 144. §-án, 208. §-án, a 231. § (5) bekezdés b) pontján, az 1. sz. Rendeleten, a 2. sz. Rendelet 16. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. §-án, a 223. §-án, a 224. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 62. § (1) bekezdés s) pontján, valamint a Legfelsőbb Bíróság 2/2010. (III. 23.) közigazgatási jogegységi határozatán alapul.
Budapest, 2014. április 11.
 
 
 
                                                                          Dr. Patyi András
                                                              a Nemzeti Választási Bizottság
                                                                                  elnöke