1/2022. NVB határozat - a V. T. magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság

1/2022. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a V. T. magánszemély (a továbbiakban: Kifogástevő) által benyújtott kifogás tárgyában – 10 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak részben helyt ad, és megállapítja, hogy a Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság megsértette a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 16. § (1) bekezdését azzal, hogy Kifogástevőt, valamint annak társát a közterület-használati engedély hiánya, illetve az aláírásgyűjtés mint gyűlés előzetes bejelentésének hiánya okán felhívták az országos népszavazáshoz szükséges aláírásgyűjtés befejezésére.

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény 1. § (1) bekezdésének alkalmazása alapján felhívott, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 143/B. § (1) bekezdés és (2) bekezdés d) pontjának megsértése kapcsán elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 5 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2022. január 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

[1] Kifogástevő 2021. december 30-án 13 óra 44 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 16. § (1) bekezdésének, valamint az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 143/B. § (1) bekezdésének és (2) bekezdés d) pontjának megsértése okán.

[2] Kifogásában előadta, hogy ő, valamint egy társa 2021. december 29-én a Magyar Kétfarkú Kutyapárt „passzivistájaként” aláírást gyűjtött a Sátoraljaújhely, Kazinczy utca Határ út kereszteződésénél lévő területen az „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés helyezze hatályon kívül a Fudan Hungary Egyetemért Alapítványról, a Fudan Hungary Egyetemért Alapítvány részére történő vagyonjuttatásról szóló 2021. évi LXXXI. törvényt?” és az „Egyetért-e Ön azzal, hogy az álláskeresési járadék folyósításának leghosszabb időtartama 270 nap legyen?” kérdések tekintetében folyamatban levő országos népszavazási kezdeményezések támogatásához.

[3] Előadta, hogy ezen tevékenységük során, a nevezett napon 14 óra 45 perckor két rendőrjárőr jelent meg a helyszínen, kérve Kifogástevőtől és társától a közterület-használati engedélyük bemutatását. Tekintettel arra, hogy ezzel nem rendelkeztek, a rendőri felszólításnak eleget téve befejezték aláírásgyűjtő tevékenységüket, azonban elmondták az intézkedő rendőröknek, hogy tudomásuk szerint az aláírásgyűjtéshez nem szükséges a közterület-használati engedély. A későbbiek során a helyszínre érkezett az intézkedő rendőrök parancsnoka, aki az aláírásgyűjtés jogszerűtlenségének az indokát abban jelölte meg, hogy Kifogástevő előzetesen nem jelentette be a gyülekezési jogról szóló 2018. évi LV. törvény (a továbbiakban: Gytv.) szerint gyűlésnek minősülő aláírásgyűjtést, holott a Gytv. szerint ezt kellett volna tennie, mivel nincsen kampányidőszak.

[4] Kifogástevő kifogásához mellékletként csatolt négy darab fényképet a rendőri intézkedésről, valamint a fentiekben kifejtettekről szóló teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát.

[5] Kifogástevő hivatkozott az Nsztv. 28. § (1) bekezdésére a kifogás előterjesztésére nyitva álló határidő tekintetében, valamint idézte az Nsztv. 16. § (1) bekezdését az aláírásgyűjtésre vonatkozóan és a Ve. 143/B. § (1) bekezdését, illetve a (2) bekezdés d) pontját, amelyeket álláspontja szerint a rendőri intézkedés megsértett, valamint kifejtette – a Kúria Kvk.IV.37.184/2014/3. számú határozatára hivatkozva –, hogy töretlen az a kúriai gyakorlat, amely szerint az aláírásgyűjtés nem minősül a Gytv. szerinti gyűlésnek és annak folytatásához közterület-használati engedély sem szükséges.

[6] Mindezekre tekintettel arra kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy Ve. 218. § (2) bekezdés a) és b) pontjai szerint a jogsértés tényét állapítsa meg, valamint tiltsa el a jogsértőket a további jogsértéstől.

[7] A Nemzeti Választási Bizottság Titkársága a tényállás teljes körű tisztázása érdekében 2021. december 30. napján 14 óra 36 perckor elektronikus úton kereste meg a Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányságot, kérve a rendőri intézkedésről készült rendőri jelentés megküldését.

[8] A Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság 2021. december 31-én 11 óra 54 perckor elektronikusan megküldte a kapitányságvezetőnek a rendőrségi intézkedés kivizsgálásáról szóló tájékoztató levelét a Nemzeti Választási Bizottság Titkársága részére.

[9] Az intézkedés kivizsgálásáról szóló tájékoztatásban rögzítésre került, hogy a Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság körzeti megbízotti alosztályvezetője 2021. december 29-én 14 óra 18 perc körüli időben tájékoztatta a Határrendészeti Alosztály vezetőjét, hogy a Sátoraljaújhely Kazinczy utcában, az ALDI áruháznál standolást kíván tartani több személy. Nevezett személy ezt követően ellenőrizte, hogy ezzel kapcsolatosan jelentettek-e be bármilyen gyűlést és megállapította, hogy erre irányuló bejelentés előzetesen nem érkezett.

[10] Tekintettel arra, hogy bejelentés nem érkezett a gyűléssel összefüggésben, így a Határrendészeti Alosztály vezetője utasította a járőröket, hogy győződjenek meg arról, hogy valóban készül-e standolás az említett helyszínen. A kiérkező járőrök megerősítették az aláírásgyűjtésre vonatkozó előkészület tényét, ezért nevezett személy azt az utasítást adta, hogy a rendőrjárőrök Kifogástevőt és társát tájékoztassák, hogy az általuk végzett tevékenység jogszerűtlen, mert előzetesen erre vonatkozóan nem tettek bejelentést a rendőrség irányába, valamint közölte, hogy a helyszínre érkezik és személyesen is jogi felvilágosítást ad Kifogástevőnek és társának. A Határrendészeti Alosztály vezetője a helyszínen arról tájékoztatta Kifogástevőt és társát, hogy az általuk végrehajtani kívánt magatartás nyilvános összejövetelnek minősül, amely a Gytv. szabályai alapján olyan gyűlést jelent, amelyet előzetesen be kellett volna jelenteniük a rendőrség részére. Figyelemmel arra, hogy ezt nem tették meg, jogszerűen nem folytathatnak aláírásgyűjtést.

[11] A rendőri intézkedés kivizsgálásáról szóló tájékoztató rögzíti, hogy Kifogástevő és társa a tájékoztatást tudomásul vették és tevékenységük megkezdése előtt elhagyták a helyszínt, így a helyszíni intézkedés jogi felvilágosítással zárult.

[12] Végül a rendőri intézkedés kivizsgálásáról szóló tájékoztató azzal a megállapítással zárul, hogy az eljáró rendőrök helyszínen adott jogi tájékoztatása szakszerűtlen volt, tekintettel arra, hogy tévesen tekintették a Gytv. hatálya alá tartozónak – így előzetes bejelentéshez kötöttnek – az Nsztv. hatálya alá tartozó aláírásgyűjtést és ez a jogszerűtlen és szakszerűtlen intézkedés az aláírásgyűjtés adott napi meghiúsulását eredményezte.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[13] A kifogás részben megalapozott.

[14] A Nemzeti Választási Bizottságnak a kifogás elbírálása során abban kell állást foglalnia, hogy jogszerű volt-e a Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság azon intézkedése, amely a közterület-használati engedély hiánya, illetve a Gytv. szerinti előzetes bejelentés hiánya okán Kifogástevő és társa aláírásgyűjtésének meghiúsítását eredményezte.

[15] Az országos népszavazás kezdeményezésének aláírásgyűjtéséről az Nsztv. rendelkezik, amelynek 16. § (1) bekezdése értelmében aláírást a választópolgárok zaklatása nélkül – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – bárhol lehet gyűjteni. A 16. § (2) bekezdés tartalmazza azon helyszíneket, ahol nem gyűjthető aláírás, így:

a) az aláírást gyűjtő és az aláíró munkahelyén munkaidejében vagy munkaviszonyból, illetőleg munkavégzésre irányuló más jogviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettsége teljesítése közben,

b) a Magyar Honvédségnél és a központi államigazgatási szerveknél szolgálati viszonyban levő személytől a szolgálati helyén vagy szolgálati feladatának teljesítése közben,

c) tömegközlekedési eszközön,

d) állami, helyi és nemzetiségi önkormányzati szervek hivatali helyiségében,

e) egészségügyi szolgáltató helyiségében,

f) felsőoktatási és köznevelési intézményben,

g) a tulajdonos előzetes, írásbeli hozzájárulásának hiányában közforgalom számára nyitva álló magánterületen.

[16]  A Kúria joggyakorlata kiforrottnak tekinthető abban a tekintetben, hogy sem a Ve. 123. §-a szerinti ajánlások gyűjtése, sem az azonos szabályok alapján folytatható, az Nsztv. szerinti országos népszavazás elrendelésére irányuló választópolgári kezdeményezés támogatását célzó aláírások gyűjtése nem köthető közterület-használati engedélyhez, ugyanis: „[a] Ve. 123. § (1) bekezdése a bárhol történő aláírásgyűjtés elvét fogalmazza meg. Amennyiben a törvényalkotó az ajánláshoz kapcsolódva a közterület-használati jogszabályok alkalmazását rendelné, ezt ugyan úgy meg kellett volna jelölnie – akár a Ve. 123. § (2) bekezdésben foglalt korlátozások között - mint a plakátra vonatkozó 144. § (6) bekezdésében. A passzív választójoggal kapcsolatos korlátozás miatt ez mindenképpen törvényi szabályt igényel. A Ve. VII. Fejezetének a jelöltállítással kapcsolatos 60. pontja azonban ilyen szabályt nem tartalmaz. Mindebből következően a Ve. 123. § (1) bekezdése e korlátozás nélkül kell, hogy érvényesüljön” {Kvk.IV.37.184/2014/3. végzés, Indokolás III/5. pont}.

[17] Tekintettel arra, hogy az Nsztv. 16. §-a és a Ve. 123. §-a ugyanolyan szabályokat tartalmaz, illetve arra, hogy az Nsztv. 1. § (1) bekezdése folytán az országos népszavazási ügyben is alkalmazandó a Ve. 123. § (1)-(2) bekezdése, a Kúria az idézett érvelést az Nsztv. 16 §-a tekintetében is irányadónak tekinti {lásd: Kvk.I.38.089/2017/3., Indokolás [14]}. Mindezekre figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az országos népszavazás elrendelésére irányuló választópolgári kezdeményezés támogatását célzó aláírások gyűjtésének – közterület-használati engedély hiányában történő – meghiúsítása jelen ügyben is az Nsztv. 16. §-ának a sérelmét idézte elő.

[18]  A Kúria korábban megállapította, hogy a kitelepülő-pulton történő ajánlásgyűjtés nem tartozik az Alaptörvény VIII. cikk (1) bekezdése szerinti gyülekezési jog védelmi körébe, ennek megfelelően nem alkalmazandók rá a Gytv. rendelkezései, így az előzetes bejelentési kötelezettség sem {Kvk.IV.37.184/2014/3. végzés, Indokolás III/2. pont}. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Kúria ismertetett megállapításait – annak ellenére, hogy azokat még a gyülekezési jogról szóló 1989. évi III. törvény (a továbbiakban: régi Gytv.) hatálya alatt tette – irányadónak tekinti jelen ügyben is az alábbiak alapján.

[19] A Kúria korábbi megállapításainak az Nsztv. 16. §-a tekintetében történő alkalmazását megalapozzák a jelen határozat Indokolásának [17] bekezdésben kifejtettek.

[20]  A Kúria korábbi megállapításainak az indoka az volt, hogy a régi Gytv. 3. § (3) pontja értelmében annak hatálya nem terjedt ki a Ve. hatálya alá tartozó rendezvényekre. A régi Gytv. hatálya és az akkor hatályos Ve. hatálya alá tartozó rendezvények tehát külön-külön önálló szabályozási koncepciót képviseltek {Kvk.IV.37.184/2014/3. végzés, Indokolás III/2. pont}. A jelenleg hatályos Gytv. ilyen rendelkezést már nem tartalmaz és a Ve. VIII. – a választási kampány szabályait tartalmazó – fejezetében elhelyezett választási gyűlésre (lásd 145. §) kifejezetten a Gytv. szabályait rendeli alkalmazni. Ugyanakkor a Kúria – a Gytv. szabályainak az értelmezésével – arra a következtetésre jutott, hogy „[a] gyűlés több személy célzatos, békés, nyilvános összejövetele, amely keretében azonos helyen és időpontban a résztvevők együttes fellépésükkel nyilvánítják ki közös véleményüket az adott közéleti kérdésben.” A Kúria álláspontja szerint ettől meg kell különböztetni azokat az eseményeket, amikor az érintettek egyenként hozzák a szervezők tudomására a véleményüket, például aláírásgyűjtés során. Ugyanis – szól a Kúria érvelése – „[a]z együttes fellépési cél, mint törvényi feltétel hiányában, az érdeklődő résztvevők esetleges csoportosulása sem valósítja meg a gyűlés fogalmi kritériumait a közéleti kérdést illető aláírásgyűjtés (…) kapcsán. A[z] (…) aláírásgyűjtések ezért nem minősülnek a közügyet illető közös fellépésnek, véleménynyilvánító felvonulásnak, tüntetésnek, összejövetelnek, vagyis nem valósítják meg a Gyülekezési törvény 1. §-a és 2. § (1) bekezdése szerinti »gyűlés« fogalmát” {K.I.39.441/2020/4. ítélet, Indokolás [24]}. Mindezekre figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az országos népszavazás elrendelésére irányuló választópolgári kezdeményezés támogatását célzó aláírások gyűjtésének – előzetes, Gytv. szerinti bejelentésének hiányában történő – meghiúsítása jelen ügyben is az Nsztv. 16. §-ának a sérelmét idézte elő, ezért a kifogás e jogsértés tekintetében alapos.

[21] Kifogástevő az Nsztv. 16. § (1) bekezdésének sérelme mellett a Ve. 143/B. § (1) bekezdésének és (2) bekezdés d) pontjának megsértése miatti jogsértés megállapítását is kérte. A szóban forgó rendelkezések értelmében a közterület-használatról szóló jogszabályokat nem kell alkalmazni olyan gyalogosforgalom számára nyitva álló közterületen folytatott kampánytevékenység (így például az aláírásgyűjtés) esetén, amely a választópolgárokkal való személyes kommunikációra irányul, ha az ennek során alkalmazott berendezés, kellék elhelyezésére igénybe vett közterület a négy négyzetmétert nem haladja meg.

[22] A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogásban és a Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság 2021. december 31-i tájékoztatásában az aláírásgyűjtés helyszínének megjelölése nem teljes mértékben volt azonos. A 143/B. § (1) és (2) bekezdés d) pont sérelme megvalósulásának alapvető feltétele, hogy a „pultozással” egybekötött aláírásgyűjtés helyszíne közterület legyen, a közforgalom számára nyitva álló magánterületen folytatott tevékenységre e jogszabályhely alkalmazása nem kiterjeszthető. Figyelemmel arra, hogy a kifogás nem tartalmaz elégséges bizonyítékot arra, hogy az aláírásgyűjtés helyszíne valóban közterület volt, ezért e tekintetben a Bizottság a Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság tájékoztatásában írtakat veszi figyelembe, amely szerint az a közforgalom számára nyitva álló magánterület volt. Ennél fogva a Bizottság a kifogást - az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján a népszavazási aláírásgyűjtés vonatkozásában felhívott, - a Ve. 143/B. § (1) és (2) bekezdés d) pontja tekintetében nem találta megalapozottnak és azt elutasította.

[23] A Nemzeti Választási Bizottság mindezek alapján megállapítja, hogy a Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányságnak a közterület-használat engedély hiányának és a Gytv. szerinti előzetes bejelentés hiányának okán az aláírásgyűjtés befejezésére való felhívása kizárólag az Nsztv. 16. § (1) bekezdés sérelmét valósította meg. A leírtakra tekintettel a Bizottság a kifogást részben alaposnak találta, a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontja alapján a kifogásnak az Nsztv. 16. § (1) bekezdésének megsértése tekintetében helyt ad, azonban az Nsztv. 1. § (1) bekezdése alapján alkalmazni rendelt 143/B. § (1) és (2) bekezdés d) pontjának megsértése tekintetében a kifogást elutasítja a Ve. 220. §-a alapján.

[24] Kifogástevő a jogsértés megállapítása mellett azt is kérte kifogásában, hogy a jogsértőket a Nemzeti Választási Bizottság tiltsa el a további jogsértéstől. Figyelemmel azonban arra a tényre, hogy a rendőri intézkedés kivizsgálásáról szóló parancsnoki tájékoztatóban a Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányság parancsnoka megállapította, hogy az aláírásgyűjtés meghiúsítását eredményező rendőri intézkedés jogszerűtlen és szakszerűtlen volt, a Sátoraljaújhelyi Rendőrkapitányságnak a további jogsértéstől való eltiltása okafogyottá vált, ezért a Bizottság e jogkövetkezmény alkalmazását mellőzi.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[25] A határozat az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén, illetve a 16. § (1) és (2) bekezdésén, a Ve. 218. § (2) bekezdésének a) pontján, a 220. §-án, a jogorvoslatról való tájékoztatás az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén és a 28. § (1) bekezdésén, a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

 

Budapest, 2022. január 4.

 

 

                                                                                            Dr. Téglási András

                                                                                 a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke