3/2014. NVB iránymutatás a szavazás napján történő autóbuszos személyszállítás egyes kérdéseiről

3/2014. NVB iránymutatás
a szavazás napján történő autóbuszos személyszállítás egyes kérdéseiről[1]

A Nemzeti Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 51. § (1) bekezdésében írt hatáskörében eljárva az alábbi

iránymutatást

adja ki:

  1. A Ve. 143/A. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés olyan általános tilalmat tartalmaz, mely vonatkozik a választási szervekre, így a választási irodákra is. A jogszabályi rendelkezés alapján a választási iroda sem jogosult a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívást közzétenni. A hivatkozott tilalomba ütközik továbbá, ha a választási iroda a választópolgárokat a szavazóhelyiséghez való eljutásuk érdekében autóbusszal szállítja. Tekintettel arra, hogy sem a Ve., sem más, a választásra irányadó jogszabály nem határoz meg olyan feladatot, mely alapján a választási irodák jogosultak lennének a választópolgárokat – bármely oknál fogva – a szavazás napján a szavazóhelyiséghez való eljutásuk érdekében autóbusszal szállítani, ilyen jellegű feladat ellátására nemcsak feladat- és hatáskörrel nem rendelkeznek, de az a Ve. 143/A. § (2) bekezdésében foglalt tilalom alapján jogsértő is.

Az autóbuszos szállítás fogalmának meghatározásához a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet 1.[2] számú függelék II. e) alpontját kell figyelembe venni. E jogszabályi rendelkezés szerint az autóbusz olyan személyszállítás céljára készült, elektromos felsővezetékhez nem kötött gépkocsi, amelyben – a vezető ülését is beleértve – kilencnél több állandó ülőhely van.

2.    A szabad döntésen alapuló joggyakorlás elősegítése érdekében azon választópolgárok részére, akik a szavazás napján élni kívánnak az Alaptörvényben biztosított alkotmányos jogukkal, de

a)    mozgásukban egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, fogvatartásuk miatt vagy

b)    egyéb oknál fogva (pl. külterületen él, nem áll rendelkezésre személyszállítási szolgáltatás) vannak gátolva,

a jogszabály – az a) pontban nevesített esetben – a mozgóurnával történő szavazás lehetőségét, míg a b) pontban meghatározott esetben más személy segítségének az igénybevételét biztosítja.

[3]Az iránymutatás a Ve. alábbi rendelkezéseinek értelmezésére irányul:

„143/A. § (1) A választópolgár a mozgóurna igényléséhez és a szavazóhelyiséghez való eljutásához más személy segítségét jogosult igénybe venni.

(2) Mozgóurna igénylésére és a szavazóhelyiséghez történő szállításra nyilvános felhívás nem tehető közzé, szavazóhelyiséghez történő szállításra autóbuszos személyszállítás nem végezhető.

(3) Szavazóhelyiséghez történő szállításra való nyilvános felhívás közzétételének minősül az olyan felhívás, nyilvános közlés vagy plakát, amely szavazóhelyiséghez történő szállítás megszervezésére hív fel, szavazóhelyiséghez történő szállítást elősegítő eszközt népszerűsít, vagy annak használatára hív fel. Szavazóhelyiséghez történő szállításra való felhívásnak minősül a szavazóhelyiséghez való szállítás megszervezése, illetve a szavazóhelyiséghez való szállítás szervezésére szolgáló számítógépes alkalmazás előállítása, közzététele.”

Indokolás

A Ve. A választási kampány című VIII. fejezetének 68., Kampányidőszak és eszközök címe alatt rendelkezik jelen iránymutatás tárgyát képező, a Ve. 143/A. § (2) bekezdésében foglalt tilalomról.

Tekintettel arra, hogy ugyanezen cím alatt helyezkedik el a Ve. 142. §-a, mely szerint „nem minősül választási kampánynak a választási szervek tevékenysége, az állampolgárok - mint magánszemélyek - közötti személyes kommunikáció, függetlenül annak tartalmától és formájától, továbbá az Alkotmánybíróság, a bíróságok, a helyi önkormányzatok és más állami szervek jogszabályban meghatározott feladatuk során végzett tevékenysége” szükséges annak értelmezése, hogy a Ve. 143/A. § (2) bekezdésében foglalt tilalom kiterjed-e a választási szervekre.[4]

A Ve. 3. § 15. pontja szerint választási szerv: a választási bizottság és a választási iroda.[5]

A Ve. mind a választási bizottságok, mind a választási irodák feladat- és hatáskörére vonatkozóan részletes rendelkezéseket tartalmaz, összetételüket valamint jogállásukat teljes körűen szabályozza.  

A Ve. 75. § (1)[6] bekezdése sorolja fel a választási irodák alapvető feladat- és hatásköreit.

Eszerint többek között

„a) ellátják a választás előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatokat,

b) gondoskodnak a választópolgárok, jelöltek és jelölő szervezetek tájékoztatásáról, választási információs szolgálatot működtetnek,

c) ellátják a választási bizottságok titkársági feladatait, döntésre előkészítik a választási bizottságok hatáskörébe tartozó ügyeket,

d) biztosítják a választási bizottságok működésének és a szavazás lebonyolításának tárgyi és technikai feltételeit,

e) megszervezik a választási szervek tagjainak oktatását,

f) gondoskodnak a választási iratok kezeléséről, biztonságos őrzéséről, illetőleg megsemmisítéséről,

g) ellátják az igazgatási és informatikai próbákkal kapcsolatos feladatokat,

h) feladatkörükben adatkezelést végeznek a választási informatikai rendszerben,

i) a technikai háttér biztosításával segítséget nyújtanak a szavazatok összesítéséhez, a választás eredményének megállapításához,

j) ellátják a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat.”

A választási eljárás során a választási irodák a Ve.-ben és az egyéb, választásokra irányadó jogszabályokban előírt feladatokat hajtják végre a Nemzeti Választási Iroda elnökének központi irányítása mellett. Mindezek alapján csak a hivatkozott jogszabályi rendelkezésekben előírt feladatok tekinthetők a választási irodák tevékenységének.

A Ve. 143/A. § (1) bekezdés 2. tagmondatában nevesített „más személy” kitétel alanyi körébe – figyelemmel a 143/A. § (2) bekezdésében foglalt és jelen iránymutatás 1. pontjában értelmezett általános tilalomra – nem tartozik bele a választási iroda.

A választási irodák feladatait a Ve. 75. § (1) bekezdésének rendelkezései, valamint egyéb, választásra irányadó jogszabályok határozzák meg. A választási irodák illetékességi területükön csak a jogszabályokban meghatározott feladatok ellátására jogosultak.

Budapest, 2014. február 17.

 

Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke

 

[1] Az 1/2021. NVB iránymutatásban és az 1/2024. NVB iránymutatásban foglalt módosításokkal egységes szerkezetben

[2] Módosította az 1/2024. NVB iránymutatás, hatályos 2024. március 27. napjától

[3] Módosította az 1/2021. NVB iránymutatás

[4] Módosította az 1/2021. NVB iránymutatás

[5] Módosította az 1/2021. NVB iránymutatás

[6] Módosította az 1/2024. NVB iránymutatás, hatályos 2024. március 27. napjától

Megosztom ismerőseimmel

Megosztás LinkedIn-en
Megosztás E-mail-ben