97/2013. OVB határozat - M. Z. magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

 

Az Országos Választási Bizottság
97/2013. határozata
 
Az Országos Választási Bizottság – 2013. július 10-én megtartott ülésén – a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: régi Ve.) 124/A. § (3) bekezdés b) pontjában foglalt hatáskörében eljárva M. Z. magánszemély (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
 
határozatot:
 
Az Országos Választási Bizottság az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
 
A határozat ellen – a Magyar Közlönyben való közzétételét követő 15 napon belül – a Kúriához címzett kifogást lehet benyújtani az Országos Választási Bizottságnál (1051 Budapest, Arany J. u. 25.; levélcím: 1357 Budapest, Pf. 2.; fax: 06-1-7950-143). A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 15000 Ft. A kifogás benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
 
Indokolás
 
I.
 
Beadványozó 2013. június 26-án aláírásgyűjtő ív mintapéldányát nyújtotta be az Országos Választási Bizottsághoz az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről szóló 1998. évi III. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 2. §-a szerinti hitelesítés céljából. Az aláírásgyűjtő íven a következő szerepelt:
 
„Egyetért-e Ön azzal, hogy a pártok kötelesek legyenek gondoskodni arról, hogy minden, a megbízásukból elhelyezésre kerülő szabadtéri plakát 1 méteres körzetében, a plakáttal egy irányba nézően, annak kihelyezésével egy időben, ugyan abban a méretben elhelyezésre kerüljön még egy plakát, amelyen fekete alapon nagy fehér betűkkel szerepel a megbízó és a kivitelező neve?”
 
Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) IX. cikk (1) bekezdése szerint mindenkinek joga van a véleménynyilvánítás szabadságához. Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdésben megtartásra kerülő országos népszavazás eredményének az Országgyűlés csak úgy tudna eleget tenni, ha ezt az Alaptörvényben meghatározott alkotmányos jogot korlátozná. A korlátozás abban nyilvánulna meg, hogy a plakátok kihelyezését jelentősen korlátozná azáltal, hogy az azokkal kapcsolatos költségeket nagymértékben megnövelné. Mindezek alapján a Bizottság álláspontja, hogy a kérdés az Alaptörvény módosítását tenné szükségessé, ami viszont az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja alapján tiltott tárgykör, így a kérdésben nem tartható népszavazás.
 
Az Országos Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben foglalt kérdés az Nsztv. 13. § (1) bekezdésében foglalt egyértelműségi követelménynek sem felel meg. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a népszavazásra szánt kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni.
 
Az Országos Választási Bizottság álláspontja szerint az aláírásgyűjtő íven feltüntetett kérdés bonyolult és részletező megfogalmazása miatt a választópolgárok számára nehezen érthető, továbbá a kérdés több kérdést tartalmaz, vonatkozik mind a megbízó mind a kivitelező nevére, illetve a kezdeményezés az elhelyezés feltételeit is részletesen taglalja. Így a választópolgároknak nincs lehetőségük külön-külön véleményt nyilvánítani a kezdeményezésekről.
 
Az Országos Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy az aláírásgyűjtő íven feltüntetett kérdésben szereplő „plakáttal egy irányba nézően” vagy „1 méteres körzetében” kifejezések pontos tartalma nehezen értelmezhető, így a választópolgár számára nem lenne egyértelmű, hogy aláírásával pontosan milyen tartalmú kezdeményezést támogatna.
 
A kérdés egyértelműségének megállapításakor – a választópolgári egyértelműségen túl – azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés, mint jogalkotó – az akkor hatályban lévő jogszabályok szerint – el tudja-e dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles. A Bizottság álláspontja szerint tekintettel arra, hogy a kezdeményezés olyan fogalmakat tartalmaz, melyek jelentéstartalma nem határozható meg pontosan, ezért egy eredményes és érvényes népszavazás esetén nem lenne egyértelmű, hogy az Országgyűlés milyen tartalmú jogalkotásra lenne köteles.
 
Fentiek alapján az Országos Választási Bizottság – az Nsztv. 10. § b) és c) pontja alapján, mivel a kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, valamint a kérdés megfogalmazása nem felel meg a törvényben foglalt követelményeknek – az aláírásgyűjtő ív mintapéldányának hitelesítését megtagadja.
II.
A határozat az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésén és a 8. cikk (3) bekezdés a) pontján, az Nsztv. 2. §-án, a 10. § b) és c) pontján és a 13. § (1) bekezdésén, a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 349. § (1) bekezdés c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a régi Ve. 130. §-ának (1) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, 39. § (3) bekezdés d) pontján, 42. § (1) bekezdés g) pontján, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
 
 
 
 
 
 
Dr. Bordás Vilmos
az Országos Választási Bizottság
elnöke