842/2014. NVB határozat - Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság
842/2014. számú határozata
 
A Nemzeti Választási Bizottság Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnöke által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés olyan határozatot fogadjon el, amelyben felkéri a Kormányt uniós csatlakozási szerződésünk módosításának kezdeményezésére annak érdekében, hogy magyar termőföld tulajdonjogát – a Magyar Állam, az önkormányzatok és az egyházak kivételével – csak belföldi magyar állampolgárok szerezhessék meg?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2014. április 4-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Szervező 2014. február 6-án nyújtotta be először a fenti kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ívet hitelesítésre a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A Nemzeti Választási Iroda elnöke a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 10. § (1) bekezdésben foglalt hatáskörében eljárva az első benyújtás során az aláírásgyűjtő ívet az előzetes vizsgálat alapján, 2014. február 11. napján kelt 2/2014. NSz. számú határozatával elutasította és nem terjesztette a Nemzeti Választási Bizottság (a továbbiakban: NVB) elé, mivel az ív nem felelt meg az Nsztv. 4. § (1) és (2) bekezdésben foglalt követelményeknek.
Szervező az aláírásgyűjtő ív mintapéldányát és 27 választópolgár támogató aláírásával ellátott íveket 2014. február 20-án ismételten benyújtotta a Nemzeti Választási Bizottsághoz az Nsztv. 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. Az ismételt benyújtásra tekintettel a kérdés hitelesítését az Nsztv. 10. § (2) alapján a Nemzeti Választási Bizottság napirendjére tűzte. A Nemzeti Választási Bizottság az Nsztv. 11. §-a alapján a kérdés hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról a benyújtástól, azaz 2014. február 20-tól számított harminc napon belül dönt.
 
II.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezés érvényes nemzetközi szerződésbe foglalt kötelezettséget érint, ezért a kérdésben – Magyarország Alaptörvénye (a továbbiakban: Alaptörvény) 8. cikk (3) bekezdés d) pontja értelmében az alábbi indokok alapján – nem lehet országos népszavazást tartani.
A Cseh Köztársaság, az Észt Köztársaság, a Ciprusi Köztársaság, a Lett Köztársaság, a Litván Köztársaság, a Magyar Köztársaság, a Máltai Köztársaság, a Lengyel Köztársaság, a Szlovén Köztársaság és a Szlovák Köztársaság csatlakozásának feltételeiről, valamint az Európai Unió alapját képező szerződések kiigazításáról szóló csatlakozási szerződés (a továbbiakban: csatlakozási szerződés) X. melléklet 3. fejezet (2) pontja alapján a csatlakozást követő hét évig Magyarország fenntarthatja a külföldi állampolgárok, valamint a belföldi és külföldi jogi személyek mezőgazdasági termőföldtulajdon-szerzésre vonatkozó törvényi tilalmakat.
Az Európai Bizottság a magyarországi mezőgazdasági földterületek szerzésére vonatkozó átmeneti időszak meghosszabbításáról szóló 2010. december 20-i 2010/792/EU határozat 1. cikkében akként rendelkezett, hogy a Magyarországon a mezőgazdasági földterület megszerzésére vonatkozó, a csatlakozási okmány X. melléklet 3. fejezet 2. pontjában említett átmeneti időszakot 2014. április 30-ig meghosszabbítja.
Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottsághoz benyújtott népszavazási kezdeményezések kapcsán a 43/2003. (IX.26.) számú és 44/2003. (IX.26.) számú határozataiban kifejtette álláspontját Magyarország csatlakozási szerződésének X. melléklet 3. fejezet (2) pont és az 1987. évi 12. törvényerejű rendelettel kihirdetett, a szerződések jogáról szóló, Bécsben, az 1969. évi május hó 23. napján kelt nemzetközi szerződésről szóló egyezmény (a továbbiakban: bécsi egyezmény) összefüggéséről. Az Alkotmánybíróság – a jelen országos népszavazási kezdeményezésre is irányadónak tekintett – fent hivatkozott határozataiban kifejtette, hogy a már aláírt nemzetközi szerződéseket a szerződések jogáról szóló bécsi egyezmény sajátos, a részes államok számára nemzetközi kötelezettséget teremtő védelemben részesíti. A bécsi egyezmény 18. cikke értelmében Magyarország tartózkodni köteles minden olyan cselekménytől, amely meghiúsítaná a már aláírt nemzetközi szerződés tárgyát vagy célját.
A Nemzeti Választási Bizottság a fentiek tükrében hangsúlyozni kívánja, hogy a bécsi egyezmény által megfogalmazott, aláírt nemzetközi szerződések tárgya és célja meghiúsítására vonatkozó tartózkodási kötelezettség a nemzetközi szerződések hatályba lépését követően is fennáll.
A Nemzeti Választási Bizottság – a jelen országos népszavazási kezdeményezésre is irányadónak tekintett – az Alkotmánybíróság 35/2007. (VI.6.) AB határozatában kifejtettekkel összhangban megállapítja, hogy az 8. cikk (3) bekezdés d) pontjában foglalt rendelkezés célja annak megelőzése, hogy népszavazásra kerüljön olyan kérdés, amelynek következményeként lehetetlenné válna valamely vállalt nemzetközi kötelezettség végrehajtása. A nemzetközi szerződések jelentős részében egy állam kötelezettségvállalása a másik államéra tekintettel történik. A vállalt kötelezettségek betartása, illetve az, hogy csak a nemzetközi jogi szabályoknak megfelelően mentesüljön egy állam nemzetközi kötelezettségei alól, alapvető fontosságú egy jogállamban és a jogállamok együttműködésében.
A Nemzeti Választási Bizottság a szervező által hitelesítésre benyújtott népszavazási kérdésről megállapítja, hogy az a 2004. évi XXX. számú törvénnyel kihirdetett, 2004. május 1-jén hatályba lépett csatlakozási szerződés módosításának kezdeményezésére irányul.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek tekintetében általános jelleggel kizárja a népszavazás lehetőségét. A választópolgárok nemzetközi kötelezettség vállalásáról csak akkor dönthetnek népszavazás útján, ha egy nemzetközi szerződés még nem hatályos. Azt követően, hogy a nemzetközi kötelezettségvállalás Magyarország tekintetében hatályossá vált, az Alaptörvény hivatkozott szabálya kizárja annak lehetőségét is, hogy az adott nemzetközi szerződés megszüntetése vagy módosítása kérdésében népszavazást lehessen tartani. Erről csak a nemzetközi szerződés megkötésére jogosult szerv dönthet, de ez a döntés már szabad belátásán alapul, arra népszavazás útján nem lehet kényszeríteni.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint jelen eljárás tárgyát képező népszavazási kezdeményezéssel a szervező célja Magyarország csatlakozási szerződésének olyan irányú módosítása, mely kizárólag belföldi magyar állampolgárok termőföldtulajdon szerzését tenné lehetővé.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a jelen kérdésben megtartott, érvényes és eredményes népszavazás Magyarország csatlakozási szerződésében foglaltakat érintené, az abban vállalt kötelezettségek módosítására irányul.
Az Nsztv. 11. §-a alapján a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az e törvényben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. Tekintettel arra, hogy az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja szerint nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről, a szervező által benyújtott kérdés tiltott tárgykört érint, ezért a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítésének megtagadásáról döntött.
                                                          III.
A határozat az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontján, a csatlakozási szerződés X. melléklet 3. fejezet (2) pontján, az Európai Bizottság 2010/792/EU határozat 1 cikkén, az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, a 10. § (1) és (3) bekezdésén és a 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2014. március 20.
 
 
                                                                          Dr. Patyi András
                                                              a Nemzeti Választási Bizottság
                                                                                  elnöke