A Nemzeti Választási Bizottság
712015. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság dr. H. M. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozza a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Veszprém megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 43/2015. (IV. 07.) OEVB határozatát – jelen határozatban foglalt indokolás kiegészítéssel – helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2015. április 13-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó 2015. április 4-én 15 óra 58 perckor kifogást nyújtott be a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt (a továbbiakban: FIDESZ-KDNP) Veszprém megye 03. számú országgyűlési egyéni választókerületében folytatott kampánytevékenysége miatt. Jogsértésként a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között választási alapelv sérelmét jelölte meg. A Beadványozó jogorvoslati kérelmében előadta, hogy a választási kampányban „konkrét jövőképről, részletes és markáns programról nem lehet hallani, helyette általánosságokról folyik a kampány és több korábbi ígéret megvalósulásáról, "ajándékozásról" a választások előtti e 2-3 hétben” és megítélése szerint emellett egyre nagyobb teret kap a negatív kampány.
Kifogása alátámasztása érdekében hivatkozott
- a magyarhirlap.hu oldalon 2015. április 3-án megjelent, „Se nyilasokkal, se kommunistákkal” című cikkre,
- az mno.hu oldalon 2015. április 3-án megjelent, Fidesz: Egyedül Fenyvesi alkalmas a tapolcaiak képviseletére című cikkre,
- a mandiner.hu oldalon 2015. április 2-án megjelent, Lázár: Sem nyilasokkal, sem kommunistákkal! című cikkre,
- a mandiner.hu oldalon 2015. március 24-én megjelent, „Megrendült az önbizalmunk” – Balog Zoltán a Mandinernek című cikkre
- a fidesz.hu oldalon 2015. március 21-én megjelent, Fenyvesi Zoltán képes kiállni az ifjúság érdekeiért című cikkre.
A kifogástevő a cikkek elektronikus elérhetőségét, linkjét jelölte meg, továbbá idézett azokból.
A kifogástevő rögzítette, hogy álláspontja szerint beadványai alapján nyomon követhető a tapolcai kórházzal kapcsolatos „gyors minisztériumi döntés, melynek egyedüli aktuális célja az, hogy a fideszes jelölt nyerjen”.
Kifogásában továbbá reagált az OEVB 35/2015. (III. 31.) számú határozatában foglaltakra és kifejtette, hogy „valamilyen keretek mégiscsak kellenek a véleményalkotáshoz, az esélyegyenlőség fogalmának a megközelítéséhez és kielégítően igazságos formában annak a megítéléséhez, hogy egy kampány törvénysértő-e”.
Kifogását 2015. április 4-én 16 óra 9 perckor megküldött elektronikus levelében kiegészítette, hivatkozott az Alaptörvény VIII. cikk (3) bekezdésére és idézett egyik korábbi beadványából.
A kifogást a Beadványozó a Nemzeti Választási Bizottság részére küldte meg. A Bizottság elnöke a kifogást törvényes határidőn belül, 2015. április 5-én áttette – a Ve. 231. §-a alapján – az OEVB-hez.
A kifogást az OEVB 43/2015. (IV. 07.) számú határozatával elutasította, rögzítve, hogy a beadványban kifogásoltak a szabad véleménynyilvánítást valósítják meg.
II.
Beadványozó 2015. április 9-én 15 óra 10 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A fellebbezésben előadta, hogy az OEVB kifogását tulajdonképpen érdemi bírálat nélkül utasította el, mivel ahhoz csak egy mondatot fűzött hozzá. Rögzítette, hogy beadványainak a tárgya „egységesen a Fidesz -KDNP aránytalan kampányával szembeni kifogás mert az a Ve 2. paragrafus c. pontját - esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között – sérti”. Álláspontja szerint az OEVB megállapításával ellentétben nem csak véleményeket tartalmaznak a beadványaiban megjelölt bizonyítékok. Megismételte kifogásában foglaltakat, továbbá Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek a mandiner.hu oldalon 2015. április 2-án és a magyarhirlap.hu oldalon 2015. április 3-án megjelent, fent hivatkozott cikkekben szereplő nyilatkozatával összefüggésben rögzítette „a kormány egyik vezető tagja nyilatkozik a választáson a Fidesszel szemben induló jelöltekről, nyilasozza és kommunistázza a parlamentben ülő ellenzéki pártok jelöltjeit. Mindezt alkotmányos védelem alatt, jogi felelősség nélkül az NVB korábbi határozata szerint,(ha ez a kijelentés is választási ígéretnek minősül.)”. Rögzítette továbbá, hogy „a kormánypárt az állami végrehajtó rendszert direkt módon bekapcsolta a kampányába. Azon keresztül olyan döntést hozott, amivel a saját győzelemre törekvését segíti.„. Álláspontja szerint továbbá Gulyás Gergely országgyűlési képviselőnek a mno.hu oldalon 2015. április 3-án megjelent,Fidesz: Egyedül Fenyvesi alkalmas a tapolcaiak képviseletére című cikk szerinti nyilatkozata: „egyedül Fenyvesi Zoltán, a Fidesz–KDNP jelöltje alkalmas és méltó az ott élők parlamenti képviseletére, neki a térség sorsa becsületbeli ügy. Fenyvesi Zoltán már képviselőjelöltként lényegesen többet ért el, mint vetélytársai – fűzte hozzá. Példaként említette, hogy „a tapolcai kórház ügye rendeződik” - egyértelműen arra utal, hogy a FIDESZ-KDNP jelöltje jogtalan előnyben részesül a választókerületben induló többi jelölthöz képest.
Fellebbezésében további két cikket jelölt meg:
- a népszava.hu oldalon 2015. április 6-án megjelent, Tapolca - A Fidesz nyugodtan ígérgessen, így döntött az NVB című cikket és
- a mandiner.hu oldalon 2015. április 9-én megjelent Véghajrában a tapolcai kampány című cikket.
A Beadványozó fentieken túl bírálta a Nemzeti Választási Bizottság 58/2015. NVB határozatában, a jelen beadvánnyal azonos tárgyú, 2015. április 3-án elbírált fellebbezése alapján hozott döntést. Rögzítette, hogy „Az előző (2) sz beadványom másodfokú elutasításakor az NVB nem törvénynek megfelelően járt el azzal, hogy csak a véleményekkel kapcsolatban foglalt el egy vitatható álláspontot () és nem foglalkozott beadványomnak az egészségügyi államtitkár tapolcai kampánylátogatásával, kapcsolatos részével. A bizottság azt állította, hogy az eredeti beadványom Veszprém 03 (2) (márc.27) legfeljebb csak visszavonhatom de nem egészíthetem ki. A törvényben az szerepel és az elutasító OEVB határozatban is, hogy további bizonyítékok felhozhatók. és ilyen a 2015 márc.27-én történt beadványban is szereplő esemény további kifejtése a kampány során tapasztalható egyenlőtlenség ügyében.”
III.
A fellebbezés nem alapos.
A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozik a Beadványozó jelen fellebbezéssel azonos tárgyú, 58/2015. NVB határozatában, a 37/2015. NVB határozatában elfoglalt álláspontra, valamint a Kúria Kvk.III.37.211/2006/3. számú határozatában rögzítettekre, mely szerint a választási kampányban a jelöltek és jelölő szervezetek feladata, hogy saját programjaikat, célkitűzéseiket a választókkal megismertessék és a választási kampányban részt vevő más jelöltek és jelölő szervezetek feladata és lehetősége az, hogy ezt, mint választási ellenfelek értékeljék, minősítsék. Éppen ezért a jelöltek és jelölő szervezetek választási kampány során tett ígéreteik és kijelentéseik nem értékelhetők olyan tényállításként, amelyek bizonyítottan valótlanok lennének és ebből kifolyólag alkalmasak lennének a választópolgárok megtévesztésére vagy más jelöltek, jelölő szervezetek esélyeinek csökkentésére. A választási kampányban elhangzó kijelentések, akár pozitívak akár negatívak, olyan feltételezett szándékokra hívják fel a választók figyelmét, melyek megvalósulása bizonytalan, így tényszerűségük vagy esetleges cáfolatuk éppen ezért bizonyítékokkal nem alátámasztható. A jelöltek és jelölő szervezetek feladata, hogy reagáljanak és értékeljék a kampányban elhangzott kijelentéseket, választási ígéreteket. A Kúria álláspontja szerint „erre választási jogorvoslat keretében bizonyítható tényállítás hiányában a jogorvoslati kérelmet elbíráló szervek részéről nincs törvényes lehetőség. Az érintett jelölő szervezet cáfolata a választók meggyőzésére alkalmas eszköz, azonban a bizonyítékon alapuló jogi felelősség megállapításához nem elegendő”.
A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozik továbbá az Alkotmánybíróság választási ügyben hozott, 5/2015. (II. 25.) AB határozatában kifejtett alábbi álláspontjára is:
„Az Alkotmánybíróság 1/2013. (I. 7.) AB határozata indokolásának [93]–[94] bekezdése értelmében az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert véleménynyilvánítási szabadság kiterjed a választási kampány során a jelöltek és a jelölő szervezetek által folytatott kampánytevékenységre.” (..) A választási kampány a közügyek szabad vitatásának egyik, a választójog szabályai körébe vont megnyilvánulása. E nélkül a választópolgárok nem, vagy csak komoly nehézségek árán tudnák eldönteni, hogy kire szavazzanak. A választási kampány során tehát nemcsak egyszerűen a közügyeket vitatják meg az emberek, hanem tájékozódnak annak érdekében, hogy a szavazás napján megfontolt döntést tudjanak hozni. (..) „az Alaptörvény megerősítette az alkotmánybírósági gyakorlatban kialakult azt az értelmezést, mely szerint a szólás- és sajtószabadság kettős igazolással bír, azaz az egyéni önkifejezés, illetve a politikai közösség demokratikus működése szempontjából egyaránt kulcsfontosságú. Az Alaptörvényben megerősített kettős igazolás pedig azt jelenti, hogy a véleményszabadságnak az alapjogok körében elfoglalt kitüntetett helyére vonatkozó értelmezés is változatlanul érvényes” (7/2014. (III. 7.) AB határozatában Indokolás [23]). Választási kampányban tipikusan a közszereplők egymás közti kontextusában kell értelmezni és megítélni a véleménynyilvánítási szabadságot, illetve annak korlátait. Ez mindenekelőtt annyit jelent, hogy az egymással versengő jelöltek igyekeznek előnyt szerezni, s ennek elérése érdekében nyíltan és akár kendőzetlenül is megnyilvánulhatnak. Társadalmi érdek, hogy a kampányban nemcsak a közügyeket, hanem az egyes jelöltek alkalmasságát és a jelölő/támogató szervezet programját is megvitassák. (..) Ha jogvitára kerül sor, a bíróságnak az Alaptörvény 28. cikkében foglaltak szerint kell eljárnia, vagyis úgy, hogy a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezzék. (..) Az is fontos szempont, hogy azok a közszereplők, akik nyíltan vállalhatnak közéleti-politikai szerepet (szemben például egy bíró idevonatkozó lehetőségeivel), meg is tudják magukat védeni az alaptalan megnyilvánulásokkal szemben a nyilvánosság előtt. Erre minden lehetőség adott például egy választási kampány során az országgyűlési képviselőjelölteknek. A véleménynyilvánítás szabadsága tehát fokozottan érvényesül olyan értékítéletekkel kapcsolatban, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot, még akkor is, ha esetleg túlzóak és felfokozottak, netán képi (elvont) formában jelennek meg. (Indokolás [24] – [28])
A fent leírt alkotmánybírósági és kúriai döntések alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a FIDESZ-KDNP jelöltje és egyik jelölő szervezete, a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség politikusai által a választási kampány során tett ígéretei és kijelentései nem értékelhetők olyan tényállításként, amelyek túlmutatnának a véleménynyilvánítás szabadságán, és amelyek valóságtartalma vagy tényszerűsége, esetleges cáfolata bizonyítékokkal alátámasztható lenne. A jelöltet támogató párt politikusainak a választási kampány során a jelölt támogatásával és népszerűsítésével összefüggésben tett ígéreteit és kijelentéseit tipikusan a közszereplők egymás közti kontextusában, a választási kampány keretei között kell értelmezni. Annak egyértelmű célja a választópolgároknak a jelölt irányába történő befolyásolása. A kampányban a Beadványozó által kifogásolt állítások egyértelműen arra irányulnak, hogy a FIDESZ-KDNP jelöltje az időközi országgyűlési választáson a többi jelölthöz képest előnyt és a választópolgárok minél szélesebb körű támogatását megszerezze. A jelöltek közötti versengés nélkül azonban nem képzelhető el a választási kampány, hiszen az annak lényege és szükségszerű velejárója. Ahogyan az is a választási kampány eleme, hogy a jelöltet támogató és jelölő szervezet, nevezetesen a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség programja, tevékenysége is megjelenjen a kampányban. Az Alkotmánybíróság hivatkozott határozatában társadalmi érdeknek nevezte a támogató szervezetek programjának a választási kampányban való megvitatását.
A Nemzeti Választási Bizottság a Beadványozó által hivatkozott, Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszternek a mandiner.hu oldalon 2015. április 2-án megjelent, Lázár: Sem nyilasokkal, sem kommunistákkal! című cikk szerinti
„Megjegyezte azt is: a kormány nem tervezi, hogy „akár nyilasokkal, vagy kommunistákkal együtt dolgozna”, ezt a választókerületben mindenkinek érdemben mérlegelnie kell.” nyilatkozatával összefüggésben az alábbiakat rögzíti.
Hivatkozva a Kúria Kvk.IV.37.429/2010/6.számú végzésében kifejtett álláspontra, megállapítható, hogy a kifogásolt minősítések minden további megjelölés nélkül szerepelnek, így pusztán ezekből a kijelentésekből nem tudható meg, hogy azok pontosan kikre vonatkoznak. Ezek a kijelentések nem értékelhetők tényállításként, hanem olyan vélemény, mely tekinthető szélsőségesnek vagy egyesek számára bántónak, önmagában azonban nem vezet a választási jogszabályok megsértésére. A Kúria hivatkozott döntésében rögzítette „Az, hogy a kijelentés tevője valakiket fasisztáknak tart, a Ve. felsorolt alapelveit annak ellenére nem sértette meg, hogy a közvélemény számára bántó, erkölcsileg kifogásolható lehet a politikai ellenfelek ilyetén minősítése”.
Fenti okfejtés vonatkozik a Beadványozó által hivatkozott, a magyarhirlap.hu oldalon 2015. április 3-án megjelent, „Se nyilasokkal, se kommunistákkal” című cikkben szereplő alábbi nyilatkozatra is: „A miniszter – utalva a jobbikos és a baloldali jelöltre – ugyanakkor egyértelművé tette, a kormány nem tervezi, hogy „akár nyilasokkal vagy kommunistákkal együtt dolgozna”. A Fellebbező által is idézett cikkből egyértelműen kitűnik, hogy melyek Lázár János miniszternek az újságíró által szó szerint idézett szavai és melyek nem. A hivatkozott idézet alapján egyértelműen megállapítható, hogy a kifogásolt minősítések ebben az esetben is a közlőtől konkrét személyek megnevezése nélkül hangzott el, így az alapelvi sérelem ebben az esetben sem állhat fenn.
Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság osztja az OEVB 43/2015. (IV. 07.) számú határozatában foglalt döntést és megállapítja, hogy a FIDESZ-KDNP-nek – illetve képviselőinek – valamint a szervezetek jelöltjének a Veszprém megye 03. számú országgyűlési egyéni választókerületben 2015. április 12-re kitűzött időközi választás okán folytatott kampánytevékenysége, a kampány során elhangzott, a Beadványozó által kifogásolt kijelentései a közéleti vitát és az időközi választást érintő véleménynyilvánítások, ebből kifolyólag azok nem alkalmasak más jelöltek esélyeinek csökkentésére. A Beadványozó által vitatott kijelentések jelen határozatban foglalt részletes indokolás alapján nem valósítják meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt eljárási alapelv sérelmét. Ezek a közlések a véleménynyilvánítás szabadsága nyújtotta, a fentiekben hivatkozott döntésekben részletezett, magasabb szintű védelmet élveznek és tartalmuk bizonyítására nincs törvényes lehetőség.
A Beadványozónak a fellebbezésben rögzített álláspontjával ellentétben a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az OEVB határozata tartalmazott érdemi indokolást, bírálatot, amelyet a Bizottság további érvekkel egészített ki.
A fent leírtakra tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján az OEVB 43/2015. (IV. 07.) számú határozatát – jelen határozatban foglalt indokolás kiegészítéssel – helybenhagyja.
A Nemzeti Választási Bizottság továbbá rögzíti, hogy az OEVB határozata elleni fellebbezésben nincs helye a Nemzeti Választási Bizottság korábbi határozata bírálatának. A Ve. 222. § (1) bekezdése alapján a Nemzeti Választási Bizottság határozata ellen bírósági felülvizsgálati kérelem nyújtható be. A Bizottság határozata ellen benyújtható jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatást a Beadványozó által vitatott 58/2015. NVB határozat is tartalmazta, mely meghozatala napján elektronikus úton megküldésre került a Beadványozó részére, valamint a választások hivatalos oldalán is közzétételre került. A Bizottság megjegyzi, hogy a jogorvoslathoz való jog gyakorlásának feltétele és szükségszerű velejárója a választásokra irányadó jogszabályok, így többek között a Ve. releváns szabályainak ismerete.
IV.
A határozat az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésén, Ve. 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2015. április 10.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke