A Nemzeti Választási Bizottság
70/2015. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Munkáspárt képviseletében eljáró Karacs Lajosné (a továbbiakban: beadványozó) által benyújtott kifogás tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben, vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2015. április 13-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Magyar Munkáspárt 2015. április 8-án 10 óra 3 perckor elektronikus úton jogorvoslati kérelmet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az ATV Első Magyar Magántelevíziós Zrt. 2015. április 7-én 20 óra 35 perctől sugárzott a 2015. április 12-ére kitűzött időközi országgyűlési képviselőválasztással kapcsolatos DOKU című műsora miatt.
Kifogástevő előadta, hogy a szerkesztőség a 2015. április 12-i időközi országgyűlési képviselőválasztás jelöltjei közül néhány jelöltet esélyesnek minősített és csak azoknak adott lehetőséget a műsorban való megjelenésre. A vita célzottan csak a Fidesz – aki nem jelent meg – az MSZP, az LMP és a Jobbik jelölő szervezetek jelöltjeinek és politikai vezetőinek adott teret a műsorban.
A kifogás bizonyítékaként megjelölte az ATV holnapján található alábbi linket: http://www.atv.hu/videok/video-20150408-vasarnap-valasztas-a-tapolcai-korzetben.
Kifogástevő álláspontja szerint mindez sérti a Ve. 2. § (1) bekezdésének c) pontjában foglalt, a jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség alapelvét, hátrányos helyzetbe hozza a vitában részt nem vevő Munkáspártot, továbbá sérti a Ve. 2. § (1) bekezdésének e) pontjában foglalt „jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás” alapelvét is.
Mindezek alapján a beadványozó kérte a jogsértés megállapítását, valamint indítványozta, hogy a Nemzeti Választási Bizottság tiltsa el jogszabálysértéstől az ATV Zrt. és állítsa helyre az esélyegyenlőséget.
II.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a 2015. április 7-én 20 óra 35 perctől sugárzott DOKU című műsort az alábbiakkal vezeti fel a műsorvezető: „…22 jelölt száll ringbe, de persze valódi esélye jóval kevesebbnek van. L. Dési Zoltán négy jelöltet kért arra, hogy a terveiről beszéljen, és utána kezdődik a beszélgetés három politikussal.”
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogásban megjelölt műsor első felében Fenyvesi Zoltán (FIDESZ-KDNP), Pad Ferenc (MSZP-DK), Rig Lajos (Jobbik) és Sallee Barbara (LMP) képviselőjelöltek nyilatkoztak, majd a meghirdetett beszélgetésre a Veszprém megye 03. számú országgyűlési egyéni választókerületben jelöltet állító jelölő szervezetek közül Gőgös Zoltán az MSZP, Z. Kárpáti Dániel a Jobbik és Schiffer András az LMP országgyűlési képviselője vett részt.
A Nemzeti Választási Iroda megkereste ATV Első Magyar Magántelevíziós Zrt.-t a Magyar Munkáspárt kifogása vonatkozásában. A médiaszolgáltató 2015. április 8-án 13 óra 52 perckor megküldött nyilatkozatában előadta, hogy a kifogástevő helytelen tényállítást állapított meg, melyből helytelen jogi következtetést vont le. A nyilatkozatában annak alátámasztásra, hogy a médiaszolgáltató számos tájékoztatást adott a Veszprém megye 03. OEVK-ban kitűzött választásról, megjelölt az atv.hu internetes hírportálon három olyan híranyagot, mely a tapolcai időközi országgyűlési képviselőválasztáshoz kapcsolódik. A nyilatkozatában megjelölt továbbá a Veszprém megye 03. választókerületi választáson kívüli hat másik választáshoz kapcsolódó tartalmat, mely más időközi országgyűlési, vagy önkormányzati, illetve polgármester választáshoz kapcsolódnak. Ezen tartalmakat szöveges formában is csatolta a nyilatkozatához.
A médiaszolgáltató kiemelte továbbá azt, hogy életszerűtlennek tartja, hogy a Veszprém megye 03. számú választókerületében kitűzött időközi választáson induló összesen 22 jelölt megjelenjen és megszólalhasson egy műsor keretében. A médiaszolgáltató hivatkozott továbbá arra is, hogy a Veszprém megye 03. számú választókerületben kitűzött időközi választás kampánya még nem zárult le, így a jogsértést ezért sem lehet megállapítani.
III.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás a műsorszolgáltató tevékenységét a választási kampányban való részvétellel összefüggésben támadta, mely alapján arra, mint ágazati jogszabály a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény (a továbbiakban: Mttv.) és a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) rendelkezései is irányadóak. A Ve. 151. § (1) bekezdése alkalmazásában a műsorszolgáltató választási kampányban való részvételével kapcsolatban a Ve. rendelkezéseinek érvényre juttatása vizsgálandó az Mttv. és az Smtv. általános, alapelvi szabályaira figyelemmel. Az Smtv. 13. §-a szerint a tájékoztatási tevékenységet végző lineáris médiaszolgáltatások kötelesek a közérdeklődésre számot tartó helyi, országos, nemzeti és európai, valamint Magyarország polgárai és a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről, vitatott kérdésekről az általuk közzétett tájékoztató, illetve híreket szolgáltató műsorszámokban kiegyensúlyozottan tájékoztatni.
Az Mttv. 203. § 41. pontja szerint a médiaszolgáltatás és a sajtótermék tartalmának meghatározása a médiaszolgáltató szabad döntésén alapul, a médiaszolgáltató az, aki szerkesztői felelősséggel rendelkezik a médiaszolgáltatás tartalmának megválasztásáért, és meghatározza annak összeállítását. A szerkesztői felelősség a médiatartalom kiválasztása és összeállítása során megvalósuló tényleges ellenőrzésért való felelősséget jelenti. A médiaszolgáltatók, a sajtóterméket kiadók, a kiegészítő médiaszolgáltatást nyújtók, a műsorterjesztők az Mttv. hatálya alá tartozó tevékenységek végzése során a jóhiszeműség és a tisztesség követelményének megfelelően, az Mttv.-ben és az Smtv.-ben meghatározottak szerint kötelesek egymással és a nézőkkel, hallgatókkal, olvasókkal, felhasználókkal, előfizetőkkel kölcsönösen együttműködve eljárni.
A Nemzeti Választási Bizottság fenti, az Mttv.-ben és az Smtv.-ben foglalt alapelvek, valamint a Ve. rendelkezései és alapelveivel összefüggésben az alábbiakat állapítja meg.
Az Mttv. a médiaszolgáltató részére biztosítja a szerkesztői szabadságot, aminek mintegy garanciáját adja az Mttv. 7. §-ának, az Smtv. 13. §-ának és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának rendelkezése. A Ve. alapelvi szabályainak a műsorszámok összességét illetően kell érvényesülnie. A Nemzeti Választási Bizottság – 137/2014. NVB határozat, 960/2014. NVB határozat, 1106/2014. NVB határozat – és jogelődje, az Országos Választási Bizottság – 646/2010. OVB határozat, 630/2010 OVB határozat, 484/2006. OVB határozat, 177/2006. OVB határozat – és a Kúria több eseti döntésében – Kvk.IV.37.214/2006/2.számú végzés – is rámutatott arra, hogy a meghatározott tartalmú műsorszámokat az adott ügy szempontjából irányadó teljes időszakban, összességükben kell vizsgálni. Az Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában megfogalmazott követelmény érvényesülésének vizsgálata során nem járhat el az egyes műsorszámokat kiragadva, hanem figyelemmel kell lennie valamennyi, a választásokkal kapcsolatba hozható tartalmú hír- és politikai műsorra. Ezen álláspontot erősíti az Alkotmánybíróság 1/2007. (I. 18.) AB határozatában foglalt érvelése is. Az Alkotmánybíróság e döntésében rögzítette, hogy „a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye nem értelmezhető úgy, mint amely azt a követelményt támasztja a műsorszolgáltatóval szemben, hogy az minden egyes álláspontot minden műsorszámban megjelenítsen. Ha a kiegyensúlyozottsági követelmény érvényesítésére minden esetben kizárólag egy műsorszámon belül keríthetne sort a műsorszolgáltató, az a sajtó-, azon belül a szerkesztési szabadság olyan fokú sérelmét jelentené, amelyet a legitim jogalkotói cél: a véleménypluralizmus elérése nem igazol”.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint, figyelemmel az Alkotmánybíróság hivatkozott, 1/2007. (I. 18.) AB határozatában rögzített álláspontra, valamint az Mttv. fent hivatkozott rendelkezéseire, egy műsorszám tartalmának meghatározása, a tartalom kiválasztása, összeállítása és az annak alapján kialakított gyakorlat a szerkesztői szabadság és a szerkesztő felelősségébe és nem a választási bizottságok hatáskörébe tartozó kérdés, így annak vizsgálatára a Nemzeti Választási Bizottság nem rendelkezik hatáskörrel.
Tekintettel arra, hogy a kifogástevő mindösszesen egy műsorszám tekintetében hozott fel bizonyítékot a választási alapelvek megsértésére vonatkozóan, mely azonban a Nemzeti Választási Bizottságnak a Kúria által is megerősített következetes álláspontja alapján nem alapozhatja meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjában foglalt alapelv sérelmét, a Nemzeti Választási Bizottság a kifogás elutasításáról döntött.
IV.
A határozat Ve. 151. §-án, a 220. §-án, az Mttv. 3. §-án, 7. §-án, 32. § (3) bekezdésén, a 203. § 41. pontján, az Smtv. 13. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2015. április 10.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke