69/2015. NVB határozat - B. S. magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában

 

A Nemzeti Választási Bizottság
69/2015. számú határozata
 
A Nemzeti Választási Bizottság B. S. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozza a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Veszprém megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 42/2015. (IV. 07.) OEVB határozatát – jelen határozatban foglalt indokolás kiegészítéssel – helybenhagyja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2015. április 13-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Beadványozó 2015. április 4-én kifogást nyújtott be a Veszprém megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB), melyben előadta, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom és annak elnöke, Vona Gábor megsértette a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt eljárási alapelveket.
Előadta, hogy 2015. április 1-jén Kapolcson Vona Gábor, Gyüre Csaba és Rig Lajos által tartott lakossági fórumon (esemény linkje: http://jobbik.hu/esemenyek/kapolcs-vona-gabor-gyure-csaba-es-rig-lajos-lakossagi-foruma, meghívója 1. szám alatt csatolva) Vona Gábor az alábbi közlésekkel valótlan tényeket állított:
„A tapolcai választás a Jobbik és a Fidesz között dől el, az MSZP-re adott szavazatok elvesznek”
„Vona Gábor hangsúlyozta, az időközi választáson az ellenzék esélyes jelöltje a jobbikos Rig Lajos, a választás közte és a kormánypárti jelölt között dől majd el a legutóbbi közvélemény-kutatások adatai szerint”.
 
A lakossági fórumról és az ott elhangzott, kifogásolt közlésekről számos cikk jelent meg, melyek elérhetők az alábbi linkeken:       http://mandiner.hu/cikk/20150401_vona_gabor_a_tapolcai_valasztas_a_jobbik_es_a_
fidesz_kozott_dol_el/fullsite,
http://www.hirado.hu/2015/04/01/vona-szerint-a-jobbik-vagy-a-fidesz-gyoz-tapolcan/, http://alfahir.hu/vona_gabor_aki_a_fideszre_vagy_az_mszp_re_szavaz_az_a
_korrupciora_voksol,
http://veol.hu/hirek/tapolcai-valasztas-vona-gabor-a-valasztas-a-jobbik-es-a-fidesz-kozott-dol-el-1689710.
A hivatkozott cikkeket kinyomtatva csatolta a kifogáshoz.
Kifogástevő kifejtette, hogy a vita, a vélemények szabad ütköztetése a demokrácia egyik vívmánya, a szólásszabadság alkotóeleme. Helye van, főleg választási kampányidőszakban az akár éles kritika megfogalmazásának is, illetve a közvélemény figyelme jogsértésekre történő felhívásának, még abban az esetben is, ha ez sérelmes az egyénre nézve. Nincs helye azonban a valótlan tényállításnak, illetve annak híresztelésének. A sérelmezett közlés álláspontja szerint tényeket fogalmaz meg, nem pedig a Jobbik Magyarországért Mozgalom vagy Vona Gábor véleményét. A tényállítás megállapítását segíti az is, hogy a közlés közvélemény-kutatások adataira is hivatkozik. Az utóbbi időszakban több közvélemény-kutatás is készült a 2015. április 12-i időközi országgyűlési képviselőválasztással kapcsolatban, azok eredményeiből azonban egyáltalán nem az olvasható ki, amit a kifogásolt közlés tartalmaz. Azaz, a közvélemény-kutatások eredményei éppen arra engednek következtetni, hogy háromesélyes a választás eredménye, szoros a verseny a Fidesz, a Jobbik és a baloldal jelöltje között. E körben hivatkozott az index.hu-n 2015. március 23-án megjelent, és 2015. március 18. és március 20. között végzett közvélemény-kutatás adatait tartalmazó cikkre, amelyet szintén csatolt. A hivatkozott cikk szerint: „Ajka MSZP-s, Tapolca jobbikos, Sümeg fideszes – de nagyon.” (http://index.hu/belfold/2015/03/23/ajka_mszps_tapolca_jobbikos_sumeg
_fideszes_de_nagyon) Véleménye szerint a fenti cikkben szereplő adatokból kitűnik, hogy egyáltalán nincs szó arról, hogy csupán a Fidesz és a Jobbik csatájáról szól majd a választás, sőt, a legnagyobb lakosságszámú járásban (Ajka) éppen Pad Ferenc, az MSZP-DK jelöltje vezet nagy különbséggel. A közvélemény-kutatás szerint a legnépesebb járást, Ajkát Pad Ferenc, az MSZP-DK jelöltje uralja. A második helyen a Fidesz-KDNP jelöltje Fenyvesi Zoltán áll, ő 26 %-ot, a Jobbik jelöltje, Rig Lajos pedig 19 százalékot kapott. A tapolcai járásban Rig Lajos támogatottsága 51 %, a Fidesz-KDNP jelöltjének 29 %, az MSZP-DK jelöltjének pedig 13 %. A Publicus telefonos kutatása szerint Sümeg járásban a Fidesz vezet (47%), de 16 százalékkal lemaradva követi a Jobbik (31%), az MSZP-DK közös jelöltje, Pad Ferenc pedig 16 %-ot kapott.
A Kifogástevő rögzítette, hogy a hivatkozott adatokat minden bizonnyal a Jobbik és Vona Gábor is ismerte, ezért a választási gyűlésen elhangzott, kifogásában sérelmezett állítások a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába ütköznek.
A Kifogástevő utalt rá, hogy az általa hivatkozott cikkben közölt közvélemény-kutatás után új közvélemény-kutatási adat nem került publikálásra. A kifogásolt közlések álláspontja szerint a bizonytalan szavazók megtévesztésére alkalmasak, a közlés ezért sérti a választások tisztaságát. Megítélése szerint a Jobbik és elnöke, Vona Gábor a saját jelöltjét kívánja bemutatni egyetlen esélyesként, aki a kormánypárti jelölt legyőzésére alkalmas, amely a kifogástevő álláspontja szerint valótlan, megtévesztő közlés, és emiatt sérti a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt választási eljárási alapelveket.
Beadványozó hivatkozott a Nemzeti Választási Bizottság korábban kifejtett álláspontjára, miszerint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint a választás tisztaságának megóvása alapelvek sérelme akkor állapítható meg, ha a választásban érintett résztvevők a választással kapcsolatos jogaikat, így a kampányhoz való jogukat oly módon gyakorolják, hogy valótlan tények állításával vagy egyes tények elferdítésével megkísérlik a választókat megtéveszteni és ezáltal ellenfeleik választási esélyeit csökkenteni (Kvk.III.37.183/2006/2.; 866/2014. NVB határozat – Kvk.III.37.380/2014/3.; 942/2014. NVB határozat – Kvk.III.37.451/2014/2.). A kifogástevő rögzítette, hogy a Jobbik és annak elnökének, Vona Gábornak fent idézett kijelentései olyan ténymegállapításokat tartalmaznak, melyek tényszerűen és többszörösen eltérnek a valóságtól. Egy politikai párttól és annak elnökétől elvárható, hogy tisztában legyen a helyi viszonyok alakulásával, a megjelent közvélemény-kutatási eredményekkel, így adott helyzetben azzal, hogy a közvélemény-kutatások adatai szerint nem csupán két pártnak van esélyes jelöltje, hanem három pólusúnak látszik a választás. Ezzel ellentétes ténymegállapítás, mely ráadásul nagy nyilvánosság előtt hangzott el, egy olyan rendezvényen, melyről készült híradás több internetes hírportálon is közzétételre került, a választópolgárok valóságtól eltérő tájékoztatásának minősül, ezáltal a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás, valamint a választási eljárás tisztaságának alapelvi követelményébe ütközik.
A leírtak alapján kérte, hogy az OEVB a kifogást érdemben vizsgálja meg, az abban foglaltaknak adjon helyt, állapítsa meg, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom és annak elnöke, Vona Gábor jogsértést követett el, a további jogsértéstől tiltsa el, valamint a választási kampány szabályainak megsértése miatt szabjon ki bírságot. Kérte, hogy az OEVB a bírság mértékét a törvényi maximumon határozza meg.
Az OEVB 42/2015. (IV. 07.) számú határozatában a kifogást érdemben vizsgálta és azt elutasította. Az OEVB határozatát arra alapozta, hogy az állítások véleményt fogalmaznak meg, a választási kampányban elfogadhatóak, szabad véleménynyilvánításnak minősülnek; valóságtartalmuk és megvalósulásuk semmilyen módon nem bizonyítható, ezért a jogi felelősség megállapítása sem lehetséges.
II.
A Beadványozó az OEVB 42/2015. (IV. 07.) határozatával szemben 2015. április 8-án 8 órakor fellebbezéssel élt. Álláspontja szerint az OEVB hivatkozott határozata helytelenül alkalmazta a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontját, valamint sérti a Ve. 43. §-ának és 46. §-ának rendelkezéseit.
Fellebbezésében előadta, hogy az OEVB határozata sérti a Ve.-nek a tényállás megállapítására vonatkozó 43. §-ának rendelkezéseit, mert nem vizsgálta a közlés célját, ezt nem vonta mérlegelési jogkörébe, így okszerűtlen álláspontra jutott, mely döntése törvénysértő voltát eredményezte. A Beadványozó azt is rögzítette, hogy az OEVB döntése érdemi indokolást nem tartalmaz, így ebből kifolyólag sérti a Ve.- nek a határozat tartalmi elemeire vonatkozó 46. §-ának rendelkezéseit. A Beadványozó rögzítette, hogy kifogásában foglaltakat változatlanul és teljes mértékben fenntartja. Ismételten megerősítette kifogásában elfoglalt azon álláspontot, mely szerint a Jobbik Magyarországért Mozgalom és annak elnöke Vona Gábor megsértették a választás tisztaságának megóvása, az esélyegyenlőség a jelöltek, jelölő szervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveit.
Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság az OEVB 42/2015. (IV. 07.) számú határozatát változtassa meg és kifogásának adjon helyt.
III.
A Ve. 231. § (4) bekezdése alapján a fellebbezés alapján az annak elbírálására jogosult választási bizottság a sérelmezett határozatot és az azt megelőző eljárást vizsgálja.
A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a kifogás és a fellebbezés is arra irányul, hogy a Beadványozó álláspontja szerint a Jobbik Magyarországért Mozgalom és annak elnöke, Vona Gábor által tett kijelentések valótlan tényállítások, mely állításokkal megsértették a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjában foglalt eljárási alapelveket.
A Nemzeti Választási Bizottság az ügy elbírálása során irányadónak tekinti az Alkotmánybíróság 5/2015. (II. 25.) AB határozatában kifejtett álláspontját. Az Alkotmánybíróság hivatkozott határozatának jelen ügy szempontjából releváns rendelkezései – Indokolás [23] – [28] – az alábbiakat rögzítik:
„Az Alkotmánybíróság 1/2013. (I. 7.) AB határozata indokolásának [93]–[94] bekezdése értelmében az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert véleménynyilvánítási szabadság kiterjed a választási kampány során a jelöltek és a jelölő szervezetek által folytatott kampánytevékenységre. (..) Az Alkotmánybíróság a 7/2014. (III. 7.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) átfogóan és részletezően értékelte a közszereplők személyiségi jogainak korlátozhatóságát a közügyek szabad vitatását biztosító alapjogok gyakorlása érdekében. A választási kampány a közügyek szabad vitatásának egyik, a választójog szabályai körébe vont megnyilvánulása. E nélkül a választópolgárok nem, vagy csak komoly nehézségek árán tudnák eldönteni, hogy kire szavazzanak. A választási kampány során tehát nemcsak egyszerűen a közügyeket vitatják meg az emberek, hanem tájékozódnak annak érdekében, hogy a szavazás napján megfontolt döntést tudjanak hozni. A jelen ügyben ez azért releváns, mert az alkotmányossági vizsgálat tárgyát képező bírói döntés választási kampány során tett konkrét megnyilvánulást érint.
Az Alkotmánybíróság az Abh.-ban kifejtette, hogy a közügyek szabad megvitatásához fontos társadalmi érdek fűződik. Az Abh. ezen fontos társadalmi érdek érvényesülésének alaptörvényi összefüggéseit megragadva, hangsúlyozta: „az Alaptörvény megerősítette az alkotmánybírósági gyakorlatban kialakult azt az értelmezést, mely szerint a szólás- és sajtószabadság kettős igazolással bír, azaz az egyéni önkifejezés, illetve a politikai közösség demokratikus működése szempontjából egyaránt kulcsfontosságú. Az Alaptörvényben megerősített kettős igazolás pedig azt jelenti, hogy a véleményszabadságnak az alapjogok körében elfoglalt kitüntetett helyére vonatkozó értelmezés is változatlanul érvényes” (Indokolás [23]).
Választási kampányban tipikusan a közszereplők egymás közti kontextusában kell értelmezni és megítélni a véleménynyilvánítási szabadságot, illetve annak korlátait. Ez mindenekelőtt annyit jelent, hogy az egymással versengő jelöltek igyekeznek előnyt szerezni, s ennek elérése érdekében nyíltan és akár kendőzetlenül is megnyilvánulhatnak.
(..) Az értékítélet illetve a tényállítás közötti különbségtétel alkotmányossági relevanciája az Abh.-ban kifejtettek szerint a következő: „A véleménynyilvánítás szabadsága az értékítéletet kifejező, az egyén személyes meggyőződését közlő megszólalásokra attól függetlenül kiterjed, hogy a vélemény értékes vagy értéktelen, helyes vagy helytelen, tiszteletre méltó vagy elvetendő. A tényállítást tartalmazó megnyilvánulások szintén részei a szólásszabadságnak. Egyrészt valamely tény közlése is kifejezhet személyes véleményt, másrészt tényközlések nélkül a véleményformálás is ellehetetlenülne. A szólás- és sajtószabadság határainak megvonásánál mindazonáltal indokolt különbséget tenni az értékítéletek és a tényállítások védettsége között [36/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 219, 230.]. Míg vélemények esetében a hamisság bizonyítása értelmezhetetlen, addig a bizonyíthatóan hamis tények önmagukban nem állnak alkotmányos védelem alatt.” (Abh., Indokolás [49])
Az is fontos szempont, hogy azok a közszereplők, akik nyíltan vállalhatnak közéleti-politikai szerepet (szemben például egy bíró idevonatkozó lehetőségeivel), meg is tudják magukat védeni az alaptalan megnyilvánulásokkal szemben a nyilvánosság előtt. Erre minden lehetőség adott például egy választási kampány során az országgyűlési képviselőjelölteknek. A véleménynyilvánítás szabadsága tehát fokozottan érvényesül olyan értékítéletekkel kapcsolatban, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot, még akkor is, ha esetleg túlzóak és felfokozottak, netán képi (elvont) formában jelennek meg.”
 
A Nemzeti Választási Bizottság a hivatkozott alkotmánybírósági döntés alapján a Beadványozó által a jogorvoslat tárgyává tett kijelentések megjelenésének módját, körülményét, annak tárgyát, kontextusát, a közlés apropóját adó eseményt valamint a közlés célját vizsgálta. A sérelmezett kijelentések egy, a Ve. 145. §-a szerinti választási gyűlésen hangzottak el. A gyűlés körülményét és apropóját a Veszprém megye 03. számú országgyűlési egyéni választókerületben 2015. április 12-ére kitűzött időközi országgyűlési képviselőválasztás adta. A sérelmezett kijelentések a választói magatartás befolyásolására alkalmas gyűlésen hangzottak el, mely közlés célja nyilvánvalóan az, hogy a választókat befolyásolja a 2015. április 12-én, az időközi választáson kinyilvánított akaratukban, rávilágítva arra, hogy a kijelentéseket tevő álláspontja, véleménye szerint az időközi választáson megszerezhető országgyűlési képviselői mandátum betöltésére csak két jelölt esélyes, melyek közül az egyik a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelöltje.
 
A Nemzeti Választási Bizottság a leírtak alapján rögzíti, hogy a kifogásolt kijelentések a közügyekben, nevezetesen az időközi választással összefüggésben tett megszólalások, a jelöltek esélyeiről szóló megnyilvánulások, ezáltal a közügyek szabad vitatásával állnak összefüggésben. Ebből kifolyólag ezek a közlések a véleménynyilvánítás szabadsága nyújtotta, a fentiekben rögzített döntésben részletezett, magasabb szintű védelmet élveznek. A kijelentések tartalma a kijelentést tevő által, a közvélemény-kutatásokból levont személyes vélemény, melyből a közlő saját jelölő szervezetének jelöltjére kívánja felhívni a választók figyelmét.
 
A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti továbbá, hogy a Beadványozó által hivatkozott Index.hu cikk az általa megjelölt adatokon kívül közöl egy összesített adatot is, mely a teljes választókerületre vonatkozóan tartalmaz adatokat a jelöltek támogatottságáról. Eszerint „a veszprémi 3-as választókörzetben – ahogy azt más, korábbi kutatás is kimutatta – a Fidesz a legnépszerűbb párt (39 százalék), a Jobbik a második (37 százalék), és harmadik az MSZP (16 százalék).”
 
A Nemzeti Választási Bizottság a fentiekben kifejtett indokok alapján megállapítja, hogy a jogorvoslati kérelem tárgyává tett kijelentések a közéleti vita körébe tartoznak, és az időközi választást érintő véleménynyilvánítások, melynek vitatására és cáfolatára a többi jelöltnek a választási kampány során minden lehetősége adott. A kijelentések, értékítéletek tartalmának bizonyítására nincs törvényes lehetőség. A kijelentések cáfolata lehet a választók meggyőzésére alkalmas eszköz a kampány hátra lévő időszakában, a véleménynyilvánítás azonban jogi felelősség megállapításának nem lehet alapja.
 
Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság, osztva az OEVB határozatában foglalt döntést, rögzíti, hogy Vona Gábor, a Jobbik Magyarországért Mozgalom elnökének a Beadványozó által sérelmezett kijelentései – jelen határozatban foglalt részletes indokolás alapján – nem valósítják meg a Ve. 2. § (1) bekezdés a), c) és e) pontjába foglalt, a választás tisztaságának megóvása, az esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvek sérelmét.
 
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Beadványozónak a fellebbezésben rögzített álláspontjával ellentétben nem jutott az OEVB okszerűtlen és törvénysértő álláspontra, a Bizottság osztja a kifogás elbírálása alapján hozott döntését. Emellett a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az OEVB határozata rövid érdemi indokolást tartalmazott, amelyet ugyan a Bizottság további érvekkel egészített ki, ez azonban nem jelenti az OEVB határozatának a fellebbezésben hivatkozott törvénysértő voltát, a Ve. 43. és 46. §-ába ütközését.
 
Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján az OEVB 42/2015. (IV. 07.) számú határozatát jelen határozatban foglalt indokolás kiegészítéssel – helybenhagyja.
 
IV.
A határozat az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésén, Ve. 145. §-án, a 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2015. április 10.
 
                                                                     Prof. Dr. Patyi András
                                                              a Nemzeti Választási Bizottság
                                                                                  elnöke