58/2015. számú NVB határozat a dr. H. M.magánszemély által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság
58/2015. számú határozata

A Nemzeti Választási Bizottság dr. H. M. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában meghozza a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Veszprém megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 35/2015. (III. 31.) OEVB határozatát megváltoztatja, és a kifogást elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547.; e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2015. április 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

Beadványozó 2015. március 27-én 15 óra 59 perckor kifogást nyújtott be a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt (a továbbiakban: FIDESZ-KDNP) Veszprém megye 03. számú országgyűlési egyéni választókerületében folytatott kampánytevékenysége miatt. Jogsértésként a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között választási alapelv sérelmét jelölte meg. A Beadványozó jogorvoslati kérelmében a 2015. április 12-re kitűzött időközi választáson a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek és jelöltjük kampánytevékenységét sérelmezte, arra való hivatkozással, hogy a kampányban a FIDESZ-KDNP kormányzati pozícióját kihasználva vesz részt, torzítva ezzel a kampányt, csökkentve más jelöltek és pártok esélyegyenlőségét. Hivatkozott arra, hogy a FIDESZ ezt a kampányfogást már a 2014. évi országgyűlési képviselőválasztáson is alkalmazta. Kifogásában rögzítette: „a Fidesz-KDMP a kormányzati pozícióját kihasználva a kampányaiba továbbra is- végig azonos logika szerint -, aránytalan elemeket visz be. A párt és kormány szerepeit egybemossa. Azzal kampányol, hogy az összes forrást, a közpénz egyedül maga osztja. Ősszel több városban források ígéretével, pár hete Veszprémben a támogatás osztogatásával, Tapolcán pedig azzal kampányolnak, hogy az emberek munkája, egészségügyi ellátása, a rezsicsökkentés, a régió fejlesztése egyedül az ő sikerüktől függ, a fideszes jelölt megválasztásán múlik”. Megítélése szerint a FIDESZ kampánya a választópolgárok félrevezetéséről szól. Hivatkozott továbbá arra is, hogy a FIDESZ-KDNP a 2014. évi helyi önkormányzati képviselők választásán is hasonló, általa sérelmesnek vélt kampánytevékenységet folytatott. Kiemelte, hogy a jelenlegi tapolcai kampány sajátossága, hogy az általános „lesz forrás, nem lesz forrás” kijelentések helyett a lakosságot alapvetően érintő téma jelenik meg, mint például a munkahelyek és az egészségügy és ezek „biztonságát csak a Fideszhez kötik”. Hivatkozott továbbá az Alaptörvény VIII. cikk (3) bekezdésében foglaltak megsértésére is, azáltal, hogy a FIDESZ megsérti e rendelkezést mikor a”közvagyon osztogatását, a forrásokat teljesen magához köti”. Álláspontja szerint „a demokratikus szabályok szellemében nem lehet pártpreferenciához kötni a források elosztását és azt hirdetni, hogy a fideszes jelölteknek és az általuk képviselt választókerületnek akadálytalan az útja a források megszerzéséhez, ők tárgyalóképesek, míg a többiek számára ez akadályozott, nem azonos feltételek mellett működik”.

Kifogása alátámasztására bizonyítékként a Fidelitas, valamint Fenyvesi Zoltán jelölt 2015. március 23-i közleményére hivatkozott, továbbá az alábbi internetes sajtótermékekben megjelent cikkekre, illetve videóra, megjelölve minden esetben azok pontos elérhetőségét, linkjét:

  1. a veol.hu oldal 2014. február 17-én megjelent Tapolca: kórház vagy nem kórház című cikk,
  2. az MTI.hu oldalon 2015. március 13-án megjelent A Fidesz-KDNP képviselőjelöltje egészségügyi konzultációt indított című közlemény,
  3. a fidesz.hu oldalon 2015. március 21-én megjelent Fenyvesi Zoltán képes kiállni az ifjúság érdekeiért című cikk,
  4. az alfahír.hu oldalon 2015. március 23-án közzétett videó, melyen Fenyvesi Zoltán a FIDESZ-KDNP jelöltje és Rig Lajos a JOBBIK képviselőjelöltje nyilatkozott,
  5. a magyarhirlap.hu internetes oldalon 2015. március 23-án megjelent, A munkahelyteremtés a célja Fenyvesi Zoltán tapolcai fideszes jelöltnek című cikk,
  6. a hirado.hu oldalon 2015. március 24-én megjelent Zombor Gábor: Példaértékű lehet a tapolcai kórház fejlesztése című cikk, mely a 2015. március 24-i sajtótájékoztatón elhangzottakról tudósított,
  7. a mandiner.hu oldalon 2015. március 24-én megjelent „Megrendült az önbizalmunk” – Balog Zoltán a Mandinernek című cikk,
  8. a magyarhirlap.hu oldalon 2015. március 25-én megjelent Fenyvesi: A kormány komolyan gondolja a további munkahelyteremtést Varga: A cél a teljes foglalkoztatottság című cikk, mely egy 2015. március 25-i sajtótájékoztatón elhangzottakról tudósított.

A kifogástevő a hivatkozott cikkekből idézett is. A kifogástevő a visz@nvi.hu címre 2015. március 27-én 16 óra 58 perckor megküldött elektronikus levelében arra hivatkozva, hogy a 15 óra 59 perckor benyújtott kifogásában nyelvhelyességi hibát vétett egy helyen, azt kijavítva és a változatlanul hagyott szövegben kiemeléseket téve ismételten megküldte azt.

A Beadványozó a 2015. március 27-i kifogását 2015. március 29-én 21 óra 46 perckor megküldött elektronikus levelében tartalmilag is kiegészítette, majd ugyanezen a napon 23 óra 7 perckor küldött elektronikus levelében a 21 óra 46 perckor megküldött levélben fel nem tüntetett adatait - nevét, személyi azonosító jelét és lakcímét - pótolta.

A kifogás tartalmi kiegészítését tartalmazó 2015. március 29-i 21 óra 46 perckor megküldött beadványban a kifogástevő rögzítette, hogy Zombor Gábor 2015. március 24-i ajkai sajtótájékoztatója - mellyel kapcsolatos cikket már az eredeti kifogásában is megjelölt - „egy közpénzen rendezett Fidesz kampányrendezvény volt”, mely szintén az esélyegyenlőség sérelmét támasztja alá megítélése szerint. Hivatkozott rá, hogy Zombor Gábor a tapolcai kórházfejlesztésről facebook oldalán is tudósít és ezen facebook oldal linkjét jelölte meg.

A Beadványozó a kifogását a Nemzeti Választási Bizottságnak címezve küldte meg elektronikus úton a visz@nvi.hu e-mail címre. A jogorvoslati kérelemnek a Veszprém megye 03. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) való áttételétről a Nemzeti Választási Bizottság elnöke törvényes határidőn belül, 2015. március 30-án intézkedett.

A kifogást az OEVB érdemi vizsgálat nélkül utasította el 35/2015. (III. 31.) OEVB számú határozatában. Az OEVB határozatában idézte a Ve.- nek a kifogás kötelező tartalmi elemeiről rendelkező 212. § (2) bekezdését, majd megállapította, hogy a beadvány elkésett volt, mert a kifogástevő nem a sérelmezett kampánytevékenységektől számított három napon belül nyújtotta be kifogását, valamint a tapolcai kórházban rendezett szakmai fórumon elhangzottakkal kapcsolatban a Beadványozó nem tett tényállítást, de bizonyítékot sem jelölt meg.

II.

Beadványozó 2015. április 3-án 15 óra 50 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A fellebbezésben teljes mértékben fenntartotta illetve megismételte a kifogásában foglaltakat. Hivatkozott rá, hogy kifogása nem volt elkésett, a jogorvoslati kérelemben megjelölt, Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter Ajkán tartott sajtótájékoztatójára például 2015. március 25-én került sor, mellyel kapcsolatos cikket megjelölt kifogásában. Fellebbezésében a Beadványozó újonnan hivatkozott az Alaptörvény B) cikk (3)-(4) bekezdéseire, a C) cikk (1) bekezdésére, az 1. cikk (1) bekezdésére és a (2) bekezdés a) pontjára, a 2. cikk (1) bekezdésére. Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság érdemben bírálja el beadványát.

III.

A Ve. 231. § (4) bekezdése alapján a fellebbezés alapján az annak elbírálására jogosult választási bizottság a sérelmezett határozatot és az azt megelőző eljárást vizsgálja.

A Ve. 209. § (1) bekezdése szerint a kifogást úgy kell benyújtani, hogy az a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított három napon belül megérkezzen. A Ve. 212 § (2) bekezdés a-b) pontjai rögzítik, hogy a kifogásnak tartalmaznia kell a jogszabálysértés megjelölését és a jogsértés bizonyítékait. A Ve. 10. § (1) és (3) bekezdései szerint a törvényben meghatározott határidők jogvesztők, a határidő annak utolsó napján 16 órakor jár le.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogás a FIDESZ-KDNP jelölő szervezeteknek a Veszprém megye 03. számú országgyűlési egyéni választókerületében a 2015. április 12-re kitűzött időközi választáson folytatott kampánytevékenységével összefüggésben, annak az Alaptörvény C) cikk (2), a VIII. cikk (3) bekezdésének és a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmét megvalósító voltára hivatkozva került benyújtásra.

IV.

A kifogásban foglaltak alátámasztására a kifogástevő a Fidelitas, valamint Fenyvesi Zoltán jelölt 2015. március 23-i közleményére hivatkozott azok pontos tartalmának megjelölése nélkül. A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, - hivatkozva a Ve. fentiekben idézett, 209. § (1) bekezdésében foglalt objektív határidőre - hogy a 2015. március 23-i közlemények tartalmával összefüggésben érdemi kifogás benyújtására 2015. március 26-án 16.00 óráig kerülhetett volna sor.

A kifogástevő bizonyítékként további 7 internetes cikket és egy videót jelölt meg. A Bizottság a veol.hu oldalon 2014. február 17-én megjelent Tapolca: kórház vagy nem kórház című cikkel, az MTI.hu oldalon 2015. március 13-án megjelent A Fidesz-KDNP képviselőjelöltje egészségügyi konzultációt indított című közleménnyel, a fidesz.hu oldalon 2015. március 21-én megjelent Fenyvesi Zoltán képes kiállni az ifjúság érdekeiért című cikkel, az alfahír.hu oldalon 2015. március 23-án közzétett videóval, és a magyarhirlap.hu internetes oldalon 2015. március 23-án A munkahelyteremtés a célja Fenyvesi Zoltán tapolcai fideszes jelöltnek című cikkel összefüggésben rögzíti, hogy mind a tudósított esemény, mind a cikkek megjelenése szempontjából azokhoz képest a 2015. március 27-én 15 óra 59 perckor benyújtott kifogás a Ve. 209. § (1) bekezdésben foglalt három napos jogvesztő határidőn túl került benyújtásra, ezért azok a kifogásban foglaltak érdemi alátámasztására nem alkalmasak.

Ezzel szemben a hirado.hu oldalon 2015. március 24-én megjelent Zombor Gábor: Példaértékű lehet a tapolcai kórház fejlesztése című cikk, mely a tapolcai Deák Jenő Kórházban 2015. március 24-én tartott sajtótájékoztatóról tudósít, a mandiner.hu oldalon 2015. március 24-én megjelent „Megrendült az önbizalmunk” – Balog Zoltán a Mandinernek című cikk, mely egy interjút közöl, valamint a magyarhirlap.hu oldalon 2015. március 25-én megjelent Fenyvesi: A kormány komolyan gondolja a további munkahelyteremtést Varga: A cél a teljes foglalkoztatottság című cikk, mely a nemzetgazdasági miniszter 2015. március 25-én Ajkán tartott sajtótájékoztatójáról tudósít, a Ve. 212. § (2) bekezdés b) pontja szerinti, a kifogás alátámasztására szolgáló bizonyítékként értékelhetők, azok olyan eseményekről tudósítanak, illetve olyan interjút közöl, amelyekhez képest a 2015. március 27-én 16 óra előtt benyújtott kifogás a jogvesztő határidőn belül került előterjesztésre.

Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az OEVB határozatában nem megfelelően tárta fel a tényállást és jogilag nem megalapozottan jutott arra a következtetésre, hogy a kifogásban megjelölt valamennyi kampányrendezvény vonatkozásában a jogorvoslati kérelem a jogvesztő három napos határidőn túl került benyújtásra. Szintén helytelenül hivatkozott arra, hogy a kifogás nem tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését. Az OEVB határozatának a tényállást rögzítő része tartalmazza, hogy a kifogástevő a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között választási eljárási alapelvre hivatkozással nyújtotta be beadványát.

Az OEVB-nek tehát a kifogásban érdemi vizsgálatot kellett volna lefolytatni, rögzítve azt, hogy a jelen határozat I. pontjában az 1-5. sorszám alatti cikkek, valamint a 2015. március 23-i közlemények a kifogásban foglaltak bizonyítására nem alkalmasak, ezért azok figyelembe vételét mellőzi. A 6-8. pontban feltüntetett bizonyítékok alapján azonban érdemben kellett volna vizsgálnia a kifogást és az érdemi vizsgálatnak megfelelő, helyt adó vagy elutasító döntést hoznia.

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogás érdemi vizsgálatát elvégezte, bizonyítékként a jelen határozat I. részének 6-8. pontjában foglalt cikkeket vette figyelembe. Mellőzte azonban a 2015. március 23-i közlemények és az 1-5. pontban megjelölt cikkek figyelembe vételét, mivel azok több mint három nappal a kifogás benyújtását megelőzően kerültek közzétételre, ebből kifolyólag az azokban foglaltakra joghatályosan a 2015. március 27-én 15 óra 59 perckor benyújtott kifogásban hivatkozni nem lehet.

A kifogás érdemi vizsgálata kapcsán a Nemzeti Választási Bizottság hivatkozik a 37/2015. NVB határozatában és a Kvk.III.37.211/2006/3. számú határozatában elfoglalt azon álláspontra, mely szerint a választási kampányban a jelöltek és jelölő szervezetek feladata, hogy saját programjaikat, célkitűzéseiket a választókkal megismertessék és a választási kampányban részt vevő más jelöltek és jelölő szervezetek feladata és lehetősége az, hogy ezt, mint választási ellenfelek értékeljék, minősítsék. Éppen ezért a jelöltek és jelölő szervezetek választási kampány során tett ígéreteik és kijelentéseik nem értékelhetők olyan tényállításként, amelyek bizonyítottan valótlanok lennének és ebből kifolyólag alkalmasak lennének a választópolgárok megtévesztésére vagy más jelöltek, jelölő szervezetek esélyeinek csökkentésére. A választási kampányban elhangzó kijelentések, akár pozitívak akár negatívak, olyan feltételezett szándékokra hívják fel a választók figyelmét, melyek megvalósulása bizonytalan, így tényszerűségük vagy esetleges cáfolatuk éppen ezért bizonyítékokkal nem alátámasztható. A jelöltek és jelölő szervezetek feladata, hogy reagáljanak és értékeljék a kampányban elhangzott kijelentéseket, választási ígéreteket. A Kúria álláspontja szerint „erre választási jogorvoslat keretében bizonyítható tényállítás hiányában a jogorvoslati kérelmet elbíráló szervek részéről nincs törvényes lehetőség. Az érintett jelölő szervezet cáfolata a választók meggyőzésére alkalmas eszköz, azonban a bizonyítékon alapuló jogi felelősség megállapításához nem elegendő”.

A Nemzeti Választási Bizottság hivatkozik továbbá az Alkotmánybíróság választási ügyben hozott, 5/2015. (II. 25.) AB határozatában kifejtett alábbi álláspontjára is:

„Az Alkotmánybíróság 1/2013. (I. 7.) AB határozata indokolásának [93]–[94] bekezdése értelmében az Alaptörvény IX. cikk (1) bekezdésében elismert véleménynyilvánítási szabadság kiterjed a választási kampány során a jelöltek és a jelölő szervezetek által folytatott kampánytevékenységre.” (..) A választási kampány a közügyek szabad vitatásának egyik, a választójog szabályai körébe vont megnyilvánulása. E nélkül a választópolgárok nem, vagy csak komoly nehézségek árán tudnák eldönteni, hogy kire szavazzanak. A választási kampány során tehát nemcsak egyszerűen a közügyeket vitatják meg az emberek, hanem tájékozódnak annak érdekében, hogy a szavazás napján megfontolt döntést tudjanak hozni. (..) „az Alaptörvény megerősítette az alkotmánybírósági gyakorlatban kialakult azt az értelmezést, mely szerint a szólás- és sajtószabadság kettős igazolással bír, azaz az egyéni önkifejezés, illetve a politikai közösség demokratikus működése szempontjából egyaránt kulcsfontosságú. Az Alaptörvényben megerősített kettős igazolás pedig azt jelenti, hogy a véleményszabadságnak az alapjogok körében elfoglalt kitüntetett helyére vonatkozó értelmezés is változatlanul érvényes” (7/2014. (III. 7.) AB határozatában Indokolás [23]). Választási kampányban tipikusan a közszereplők egymás közti kontextusában kell értelmezni és megítélni a véleménynyilvánítási szabadságot, illetve annak korlátait. Ez mindenekelőtt annyit jelent, hogy az egymással versengő jelöltek igyekeznek előnyt szerezni, s ennek elérése érdekében nyíltan és akár kendőzetlenül is megnyilvánulhatnak. Társadalmi érdek, hogy a kampányban nemcsak a közügyeket, hanem az egyes jelöltek alkalmasságát és a jelölő/támogató szervezet programját is megvitassák. (..) Ha jogvitára kerül sor, a bíróságnak az Alaptörvény 28. cikkében foglaltak szerint kell eljárnia, vagyis úgy, hogy a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezzék. (..) Az is fontos szempont, hogy azok a közszereplők, akik nyíltan vállalhatnak közéleti-politikai szerepet (szemben például egy bíró idevonatkozó lehetőségeivel), meg is tudják magukat védeni az alaptalan megnyilvánulásokkal szemben a nyilvánosság előtt. Erre minden lehetőség adott például egy választási kampány során az országgyűlési képviselőjelölteknek. A véleménynyilvánítás szabadsága tehát fokozottan érvényesül olyan értékítéletekkel kapcsolatban, amelyek a közügyekre vonatkozó vélemények ütközésében kapnak hangot, még akkor is, ha esetleg túlzóak és felfokozottak, netán képi (elvont) formában jelennek meg. (Indokolás [24] – [28])

Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kifogásban sérelmezett, a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetek kampánytevékenysége, a kampány során tett választási ígéretei, olyan a véleménynyilvánítás szabadságába tartozó megnyilvánulások, melyek alkotmányos védelmet élveznek, és amelyek valóságtartalma és megvalósulása semmilyen módon nem bizonyítható, illetve igazolható ezért vonatkozásukban a jelölő szervezetek jogi felelősségének megállapítása sem lehetséges.

A fentiekben kifejtettek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a FIDESZ-KDNP jelölő szervezeteknek a Veszprém megye 03. számú országgyűlési egyéni választókerületben folytatott, a kifogástevő által sérelmezett kampánytevékenysége nem alkalmas a választópolgárok megtévesztésére és az Alaptörvény C) cikk (2) bekezdésének, a VIII. cikk (3) bekezdésének, valamint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, az esélyegyenlőség a jelöltek és jelölő szervezetek között választási alapelv megsértésére sem, ezért a kifogást, az érdemben lefolytatott vizsgálat alapján, elutasítja.  

V.

Ezt követően a Nemzeti Választási Bizottság a kifogásnak a 2015. március 29-én megküldött kiegészítését vizsgálta, melyben a kifogástevő azt állítja, hogy „az egészségügyi államtitkár ajkai sajtótájékoztatója egy közpénzen rendezett Fidesz kampányrendezvény volt”.

A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy a Ve. 212. § (2) bekezdése egyértelmű rendelkezést tartalmaz, mikor rögzíti, hogy „A kifogásnak tartalmaznia kell (..)”. A jogszabályhely nyelvtani és rendszertani értelmezésének az az álláspont felel meg, mely szerint „a kifogás”-nak, mint jogorvoslati kérelemnek a benyújtására egy alkalommal van lehetőség, az egy egyszeri cselekmény. Az ily módon benyújtott kifogásnak kell tartalmaznia minden a Ve. 212. § (2) bekezdésében előírt kötelező tartalmi elemet annak érdekében, hogy a kifogás érdemi elbírálásra alkalmas legyen. A kifogás benyújtását követően a kérelem benyújtójának rendelkezési joga beadványa fölött korlátozott, csak arra van lehetősége, hogy a Ve. 216. §-a alapján visszavonja azt. A benyújtástól számított három napos határidő ugyanis már a választási szervek szempontjából bír relevanciával. Ezen időtartam alatt kell a választási bizottság ülését megszervezni, a választási bizottság döntését előkészíteni, összességében az ügy elbírálására a választási szerveknek felkészülni mind szervezési mind jogi értelemben. Amennyiben a beadványozónak a kifogása elbírálásáig lehetősége lenne a már benyújtott kifogást folyamatosan kiegészíteni, bizonyítékkal, jogsértés-megjelöléssel stb., úgy az a választási szervek munkájának ellehetetlenüléséhez és a Ve. 212. § (2) bekezdésében foglalt rendelkezés kiüresítéséhez vezetne.

Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság „a kifogásnak” a Beadványozó által 2015. március 27-én 15 óra 59 perckor benyújtott jogorvoslati kérelmet tekintette, az ahhoz fűzött egyéb kiegészítések vizsgálatát a fent leírt indokok alapján mellőzte.

A fent leírt indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (5) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján az OEVB 35/2015. (III. 31.) határozatának megváltoztatásáról és a kifogás érdemi bírálat alapján való elutasításáról döntött.

A Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezésben újonnan megjelölt alaptörvényi hivatkozások vonatkozásában - követve a Kúria Kvk.I.37.394/2014/2.számú határozatában foglaltakat – rögzíti, hogy a másodfokú eljárás nem teremt arra lehetőséget a Beadványozó számára, hogy a korábbi eljárásban, így a kifogásban nem szereplő, újabb jogszabálysértést jelöljön meg fellebbezésében. Mivel a Nemzeti Választási Bizottság számára eljárási kötöttséget jelent az, hogy a másodfokú eljárás csak olyan kérdésben folytatható le, amelyben a kifogást előterjesztették, ezért a fellebbezésben újonnan megjelölt jogsértések vizsgálatát mellőzte.

VI.

A határozat a Ve. 10. § (1)-(3) bekezdésén, a 43. §-án, a 212. § (2) bekezdésén, a 231. § (4)-(5) bekezdésein, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1)-(2) és (5) bekezdésein, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2015. április 6.

 
Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke