A Nemzeti Választási Bizottság
55/2020. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Tóth Ádám képviselőjelölt (a továbbiakban: Beadványozó1) és a K. Sz. Zs. (a továbbiakban: Beadványozó2) magánszemély (a továbbiakban együttesen: Beadványozók) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 9 igen és 3 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 6. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottság 28/2020. (IX. 22.) OEVB határozatát megváltoztatja.
A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2020. szeptember 28-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó1 és Beadványozó2 2020. szeptember 19-én 11 óra 31 perckor elektronikus úton kifogást nyújtottak be az országgyűlési képviselők Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 6. számú országgyűlési egyéni választókerületében 2020. október 11. napjára kitűzött időközi országgyűlésiképviselő-választási eljárásában a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei 6. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: OEVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének c) pontjában foglaltak megsértésére hivatkozva.
[2] Kifogásukban előadták, hogy Beadványozó1 2020. szeptember 15. napján 15 óra 59 perckor elektronikus levelet küldött a Borsod-Abaúj Zemplén Megye 06. számú Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda vezetőjének, dr. Juhos Szabolcsnak. Az elektronikus levél az alábbi tartalommal került megküldésre:
„Tisztelt Irodavezető Úr! A szavazóköri delegáltakkal kapcsolatban az alábbi két kérdésre szeretnék választ kapni Öntől. Kérdéseim: 1. Elektronikus úton esküt tehetnek-e a megbízott/delegált szavazatszámlálók? 2. A lakóhely szerinti polgármesternél/jegyzőnél tehet-e esküt a delegált, amelynek igazolását elektronikusan meg is küldik az illetékes HVI-nek? A hivatkozás, hogy járvány esetén minél kevesebb érintkezési pontot kellene megnyitni, főleg úgy, hogy az eskütételnél a HVI összes szavazatszámlálója behívásra kerül egy zárt terembe. Várom megtisztelő válaszát! Üdvözlettel, Tóth Ádám képviselőjelölt”
[3] A fent ismertetett elektronikus levélben feltett kérdésekre az Országgyűlési Egyéni Választókerületi Választási Iroda (a továbbiakban: OEVI) 2020. szeptember 16-án az alábbi választ küldte: „Tisztelt Tóth Ádám! 1. A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI.. törvény 37. § (3) bekezdése értelmében a szavazatszámláló bizottság tagja a polgármester előtt tesz esküt. Az eskütétel személyesen történhet, tehát online nincs rá mód. 2. A delegált tag mindig az előtt tesz esküt, amely településen működő bizottságba az illetőt delegálták. Tehát, ha pl. szerencsi SZSZB-be delegált tagról van szó, akkor a szerencsi polgármester előtt. Tájékoztatom továbbá, hogy mind az eskütétel (és egyben felkészítő), mind pedig a választásnapi teendők során a vírus terjedésének megakadályozása érdekében a szükséges óvintézkedéseket megtesszük, összhangban az NVI által előírtakra is. Kérem tájékoztatásom szíves tudomásulvételét. dr. Kardos András OEVI vezető- helyettes”
[4] A kifogás benyújtásával kapcsolatban előadták, hogy Beadványozó1, mint független képviselőjelölt Beadványozó2-t a Ve. 28. § (4) bekezdés szerint a szavazatszámláló bizottságban való részvétellel kívánja megbízni.
[5] A kifogás szerint a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelme abban áll, hogy az OEVI nem ad lehetőséget arra, hogy az eskü- vagy fogadalomtételre a választás helye szerinti polgármester előtti személyes megjelenés helyett alternatív, de jogszerű megoldásokkal kerüljön sor, ennél fogva az OEVI nem intézkedik az alternatív eskütételi lehetőségek megszervezése iránt sem.
[6] Beadványozók kifejtették, hogy az OEVI levelében foglalt jogértelmezés és az eskütétel során a személyes jelenlétet kiváltó megoldások alkalmazásának elutasítása révén jogosulatlan előnyhöz jutnak azon jelöltek, akiknek a szavazatszámláló bizottsági részvétellel megbízni kívánt delegáltjai a választással érintett földrajzi területen élnek, vagy egyébként nem tartják járványügyi szempontból kockázatosnak a személyes megjelenést az eskütétel során. Hozzáfűzték, hogy amennyiben az eskütétel a szavazatszámláló bizottságba delegálni szándékozott tagnak a személyes megjelenéssel járó eskütételtől való távolmaradása miatt meghiúsul, és ekként a delegálni szándékozott személy nem gyakorolhatja a szavazatszámláló bizottsági tagi jogokat, úgy az őt delegálni szándékozó jelölt hátrányba kerül azon jelöltekkel szemben, akik szavazatszámláló bizottságbeli delegáltjai az esküt az OEVI tájékoztatása szerinti rendben teszik le.
[7] Beadványozók hivatkoztak a Ve. 28. § (4) bekezdésére, valamint a Ve. 31. §-ának rendelkezéseire. Továbbá idézték az Alaptörvény G) cikk (2) bekezdését, az I. cikk (1) bekezdését és a XX. cikk (1) bekezdését is. Előadták, hogy a koronavírus-világjárvány jellegénél fogva folyamatos egészségügyi fenyegetettséget jelent, amely fenyegetettség csökkentése minden magyar állampolgár joga, ennek megvalósítása során az Alaptörvény idézett rendelkezései szerint állami közreműködést várhat el, és egyéni döntéseivel maga az állampolgár is részt vehet a kockázatok csökkentésében. Álláspontjuk szerint az állam közreműködése fokozottan elvárható akkor, amikor a járvány elleni védekezés eredményessége mellett más jogok biztosíthatósága, azok védelme is szükségessé válik.
[8] Részletesen előadták, hogy a politikai szabadságjogok közül kiemelkednek a részvételi jogok, tehát a választásokon az aktív és passzív választójog gyakorlása, de meglátásuk szerint idesorolható a választási bizottsági, így a szavazatszámláló bizottsági részvétel is. Hozzáfűzték, hogy jelenleg Magyarországon nincs veszélyhelyzet, ezért a politikai részvételi jogok semmilyen korlátozás alá nem esnek; azonban továbbra is egy tömeges megbetegedésekkel járó, az Egészségügyi Világszervezet által világjárványnak minősített fertőzéshullám van jelen. Álláspontjuk szerint az állam feladata, hogy egyensúlyt találjon a politikai részvételi jogok, és az azokhoz kapcsolódó jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítése között, valamint az Alaptörvény általa idézett rendelkezései között.
[9] Beadványozók szerint alapjogi szempontból elfogadhatatlan lenne, ha valaki azért nem tudná politikai részvételi jogait gyakorolni, mert azt a járványhelyzetre tekintettel túlzottan kockázatosnak találná és ezen kockázatok enyhítése érdekében az állam nem hozna meg minden tőle telhető, egyébként racionális intézkedést. Ez jelen esetben az eskü-vagy fogadalomtétel során elvárt személyes jelenlét erre alkalmas technikai eszközökkel történő kiváltását, vagy a delegált bizottsági tag lakóhelye szerinti polgármester előtti személyes eskütételt jelentené. Ilyen intézkedések hiányában Beadványozók szerint az egyéni, járványügyi megfontolásból született döntések egyenlőtlen mértékben fognak kihatni az egyes jelöltekre és jelölő szervezetekre, amely álláspontjuk szerint az esélyegyenlőség felborulását eredményezi.
[10] Beadványozók érvelése szerint a Ve. szövegéből nem következik kényszerítő erővel az, hogy az eskü- vagy fogadalomtételre személyesen kell, hogy sor kerüljön. A Ve. vonatkozó rendelkezései szerint ugyanis "(...) a szavazatszámláló bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a helyi választási bizottság tagja és póttagja a polgármester előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel tesz esküt vagy fogadalmat." Álláspontjuk szerint ez a rendelkezés nem zárja ki, hogy az eskü- vagy fogadalomtételre folyamatos kép- és hangkapcsolatot biztosító elektronikus úton, a hiteles és biztonságos személyazonosítást lehetővé tevő bármiféle módszer alkalmazása mellett kerüljön sor, avagy az eskü- vagy fogadalomtételre a bizottságba delegált személy lakóhelye szerinti polgármester előtt kerüljön sor.
[11] Beadványozók meglátása szerint a jogalkotói szándék nyilvánvalóan az, hogy egy meghatározott közhatalom-gyakorló előtt, ellenőrzött személyazonosságú személy kijelentse, hogy a vonatkozó jogszabályok rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek fogadja el. Az azonosíthatóság és a folyamatos jelenlét elektronikus úton is biztosítható, a lakóhely szerinti polgármester előtti eskütétel (amely a rövidebb utazás és a helyiségben tartózkodók alacsonyabb létszáma miatt járványügyi szempontból mindenképpen biztonságosabbnak tekinthető, mint a valamennyi bizottsági tag együttes jelenlétében történő eskütétel) pedig azért fogadható el, mert a polgármesterek között nincs hierarchikus viszony, ezért tehát a bármelyik polgármester előtti eskütétel szükségszerűen megegyező joghatást kell, hogy kiváltson.
[12] Azt is részletesen kifejtették, hogy a Ve. vonatkozó része semmilyen módon nem specifikálja azt, hogy az eskü- vagy fogadalomtételre melyik polgármester előtt kell, hogy sor kerüljön, csupán „a polgármester” megfogalmazást használja. Meghatározott polgármester előtti eskü-vagy fogadalomtétel előírása azért is indokolatlan lenne, mert a bizottsági tag a polgármesterrel semmilyen hierarchikus viszonyba nem kerül, felette a polgármester jogokat nem gyakorol, utasításokat nem adhat számára, a bizottsági tag kizárólagos feladatköre a jogszabályok tevékenysége során történő megtartása és megtartatása.
[13] Továbbá előadták, hogy a fent ismertetett, egyes joggyakorlással vagy kötelezettség teljesítésével összefüggő személyes jelenlét kiváltására szolgáló megoldások nem voltak példa nélküliek a veszélyhelyzet alatt sem. Álláspontjuk szerint a testületi ülések, valamint az eskütétel ilyen módon történő lefolytatása a magyar jogrendszerben és joggyakorlatban elfogadott eszköznek számítanak.
[14] Kifogásukban hivatkoznak a bírósági és alkotmánybírósági gyakorlatban következetesen alkalmazott in dubio pro libertate elvre, amelynek értelmében kétség esetén az (alap)joggyakorlást megkönnyítő, érintett számára előnyösebb értelmezést vagy megoldásokat kell előnyben részesíteni.
[15] A fent előadottakra tekintettel kérték az OEVB-t, hogy egyrészt állapítsa meg, az OEVI az általuk kifogásolt magatartásával megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját, másrészt tiltsa el az OEVI-t a további jogsértéstől, valamint attól, hogy az eskü-vagy fogadalomtétel vonatkozásában a jogszabályszövegből egyértelműen ki nem olvasható feltételeket támasszon, ideértve a személyes jelenlétet, továbbá a szavazatszámláló bizottsági tag lakóhelye szerinti polgármester előtti eskü- vagy fogadalomtétel lehetőségének kizárását.
[16] Az OEVB a 28/2020. (IX.22.) számú határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította. A határozat indokolásában kifejtette, hogy Beadványozók a hivatkozott alapelv sérelmét okozó cselekményként az OEVI alternatív eskütételi lehetőségek megszervezésének elmulasztásában jelölték meg. Az OEVB álláspontja szerint egy mulasztásban megnyilvánuló magatartást abban az esetben lehetne okozati kapcsolatba állítani valamely választási alapelv sérelmével, ha az valamilyen jogszabályban konkrétan előírt cselekmény megszegésében nyilvánulna meg. Ebből következően Beadványozókat terheli a kötelezettség, hogy a kifogásukban egyértelműen megjelöljenek valamely jogszabályhelyet, amely konkrétan, az OEVI kötelezettségévé teszi a mulasztott cselekmény elvégzését, azaz az alternatív eskütételi lehetőségek biztosítását.
[17] Az OEVB határozata szerint a választási iroda a számára kijelölt keretek között mérlegelheti a jogszabály alkalmazását, ilyen szabad mozgástér azonban a Ve.-nek az eskütételre vonatkozó szabályaiban nincs meg. A telekommunikációs kapcsolat az eskütétel során, vagy a szavazókörtől eltérő település polgármestere előtti eskü abban az esetben lenne lehetséges, ha arra a Ve. kifejezetten felhatalmazást adna. A sérelmezett alkalmazású szabályokhoz kapcsolódó gyakorlat nem csak a jelenlegi Ve., azaz 2013 óta, hanem a korábbi 1997. évi C. törvény szerint is egyértelmű, így a járvány idején sem lehet azokat kreatívan átértelmezni, és főként nem keletkezik ilyen irányú kötelezettsége a választási irodának.
[18] Beadványozók olyan jogszabályhelyet nem jelöltek meg a kifogásukban, ami alapján alternatív eskütételt kellene biztosítani számukra, illetve a vélt jogsértés bizonyításra sem hoztak bizonyítékokat, ennél fogva az őket terhelő bizonyítási kötelezettségüknek nem tettek eleget. A kifogásban foglalt érvelés az OEVB szerint nem volt alkalmas a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontja megsértésének alátámasztására, illetve azt sem bizonyították, hogy az OEVI más jelölt, jelölő szervezet számára lehetőséget teremtett volna online eskütételre, vagy más polgármester előtti eskütételre.
[19] Mindezen érvek alapján az OEVB a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasítása mellett foglalt állást, és megjegyezte, hogy az NVI/642-1/2020., illetve az NVI/642-2/2020. számú, a koronavírus-járványra tekintettel alkalmazandó eljárásrend sem tartalmaz az eskütételre vonatkozó alternatív lehetőségeket.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[20] Beadványozók 2020. szeptember 24-én 14 óra 12 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtottak be az OEVB 28/2020. (IX. 22.) számú határozatával szemben a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak megsértésére hivatkozással.
[21] Beadványozók érintettségük igazolására előadták, hogy Beadványozó1 a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 6. számú országgyűlési egyéni választókerületében kitűzött időközi országgyűlésiképviselő-választáson jogerősen nyilvántartásba vett jelölt. Beadványozó2 pedig olyan személy, akit Beadványozó 1 mint képviselőjelölt a szavazatszámláló bizottságban való részvétellel kíván megbízni.
[22] Beadványozók fellebbezésükben kijelentették, hogy teljes terjedelmében fenntartják a kifogásban általuk előadottakat, mind a tényállítások, mind a jogi érvelés és az ott megjelölt bizonyítékok tekintetében is. Beadványozók továbbá ismertették az elsőfokú határozat tartalmát is.
[23] Beadványozók álláspontja szerint a jogszabálysértő magatartás megjelölése aggálytalanul megtörtént a kifogásban az OEVI általi mulasztás megjelölésével. Továbbá a kifogás kérelmeket tartalmazó részében azonosítható egy aktív, tevőleges magatartásra utalás is: az egyik megfogalmazott kérelem akként szól, hogy a választási bizottság tiltsa el az OEVI-t attól, hogy az eskü- vagy fogadalomtétel vonatkozásában a jogszabályszövegből egyértelműen ki nem olvasható feltételeket támasszon, ideértve a személyes jelenlétet, továbbá a szavazatszámláló bizottsági tag lakóhelye szerinti polgármester előtti eskü- vagy fogadalomtétel lehetőségének kizárását. Az OEVB ez utóbbit törvényi kötelezettségét megszegve elmulasztotta megvizsgálni, úgy tekintett a kérelemre, mint ami kizárólag az alternatív eskütétel megszervezésének elmulasztását sérelmezi, holott a fentiek alapján és a kifogás szövegéből egyértelmű, hogy az tevőleges magatartást is sérelmez.
[24] Fellebbezők az OEVB határozata indokolásában megfogalmazott azon állítást, amely szerint a Beadványozókat terheli azon kötelezettség, hogy egyértelműen megjelöljenek valamely jogszabályhelyet, amely konkrétan az OEVI kötelezettségévé teszi a mulasztott cselekmény elvégzését, vitatták és előadták, hogy kétségkívül nem került sor és nem is kerülhetett sor ilyen konkrét jogszabályhely megjelölésére, hiszen a jogsértést éppen az okozta, hogy az OEVI a jogszabály szövegét indokolatlanul szűkítően értelmezte. Álláspontjuk szerint a Ve. vonatkozó szabályának jelenlegi szövegállapota mellett éppen ahhoz kellene jogszabályi felhatalmazás, hogy az alternatív eskütételi módok kizártak legyenek. Az OEVI által megsértett jogszabályi kötelezettség tehát abban áll, hogy a Ve. vonatkozó rendelkezéseit a választási szervek nem értelmezhetik önkényesen, szűkítően. A kifogásban írt értelmezés Beadványozók meglátása szerint nem „kreatív”, hanem a jogszabály szövegének megfelelő, hiszen értelmezésük csupán a törvény szövege által ki nem zárt lehetőségeket mutatja be.
[25] Beadványozók hivatkozva a Ve. 75. § (1) bekezdésének a) pontjára rögzítették, hogy Beadványozó1 kérdése révén az OEVI tudomást szerzett arról, hogy valós igény mutatkozik az alternatív eskütételi lehetőségek biztosítására, ezért elvárható lett volna, hogy az OEVI ezek megszervezéséről gondoskodjon.
[26] Beadványozók kitértek az elsőfokú döntés azon részére is, amely arról szólt, hogy a Kifogástevők nem tudtak olyan jogszabályhelyet megjelölni, amely az alternatív eskütételi lehetőséget biztosítaná. Ezzel kapcsolatban arra hivatkoztak, hogy a Ve. alapelvei, így a kifogásban felhívott esélyegyenlőségi elv is éppen arra szolgál, hogy hézagkitöltő szerepet töltsön be akkor, amikor nem a tételes jogszabály megsértése, hanem annak szűkítő értelmezése okozza a jogsértést. A határozatnak a bizonyíték hiányával kapcsolatos megállapítása kapcsán pedig rögzítették, hogy a jogsértés bizonyítéka az OEVI 2020. szeptember 16-i levele, amely a kifogásban egyértelműen megjelölésre került.
[27] Beadványozók alapvető félreértésként értelmezik az OEVB azon megállapítását, amely szerint a Kifogástevő nem bizonyítja, hogy más jelölt, jelölő szervezet számára a választási iroda lehetőséget teremtett volna online eskütételre, vagy más polgármester előtti eskütételre. Álláspontjuk szerint ugyanis a jogsértés abban áll, hogy a jogszabályszöveg indokolatlanul szűkítő értelmezésével „az eskütételi feltételeket valamennyi jelölő és delegált számára azonos módon biztosítja a választási iroda.” Meglátásuk szerint a hátrányt ugyanis nem az idézi elő, hogy különböző jelöltek, jelölőszervezetek más bánásmódban részesültek, hanem az, hogy az OEVI tudatos jogértelmezési döntése, jogalkalmazási gyakorlata vezet az eltérő helyzetű jelöltek, jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőtlenséghez. Álláspontjuk szerint esélyhátrányuk az OEVI jogalkalmazásának közvetlen következménye, hiszen az esélyhátrány nem abból adódik csupán, hogy Beadványozó1 a választás helyszínétől távoli lakóhellyel rendelkező személyt tudott csak megbízni a szavazatszámláló bizottsági tagsággal, hanem abból, hogy az OEVI indokolatlanul korlátozó jogértelmezése ezen önmagában semleges tényt már esélyhátránnyá fordította a választási eljárásban.
[28] Beadványozók rögzítették azt is, hogy a jelenlegi járványhelyzet újszerűsége és az általa támasztott kihívások komplexitása, valamint a gyakorlatban folyamatosan felmerülő újabb igények akár indokolttá tehetnék azt is, hogy az NVI is rendelkezzen az alternatív eskütételi lehetőségekről, vagy azok lehetőségére hívja fel a figyelmet. Véleményük szerint ennek jelenlegi hiánya pillanatnyi állapotnak is tekinthető, azonban ez az OEVB határozatában foglaltakkal szemben semmiképpen nem lehet a jelen jogkérdést eldöntő jelentőségű tény.
[29] Mindezekre tekintettel Beadványozók arra kérték a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy egyrészt változtassa meg az elsőfokú határozatot és a kifogásnak megfelelően állapítsa meg, hogy az OEVI az általuk kifogásolt magatartásával megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontját, másrészt tiltsa el az OEVI-t a további jogsértéstől, valamint attól, hogy az eskü-vagy fogadalomtétel vonatkozásában a jogszabályszövegből egyértelműen ki nem olvasható feltételeket támasszon, ideértve a személyes jelenlétet, továbbá a szavazatszámláló bizottsági tag lakóhelye szerinti polgármester előtti eskü- vagy fogadalomtétel lehetőségének kizárását.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[30] A fellebbezés nem alapos, ugyanakkor az eltérő jogalap miatt a határozat megváltoztatásának van helye.
[31] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 243. §-ára hivatkozással és a 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával. A Bizottság az iratanyagból megállapította, hogy Beadványozó1 a Borsod-Abaúj-Zemplén Megye 06. számú országgyűlési egyéni választókerületében kitűzött időközi országgyűlésiképviselő-választáson jogerősen nyilvántartásba vett jelölt, ezért az ügyben való érintettsége fennáll. A Bizottság Beadványozó2 tekintetében is bizonyítottnak találta az ügyben való érintettségét, tekintettel arra, hogy a rendelkezésre álló adatok szerint Beadványozó2 olyan személy, akit Beadványozó1 szavazatszámláló bizottságban való részvétellel kíván megbízni.
[32] A Bizottság álláspontja szerint az OEVB a tényállást helyesen állapította meg, ugyanakkor téves értékelésre jutott, mikor a kifogást a jogszabálysértés és a bizonyíték hiányára való hivatkozással utasította el. Beadványozók ugyanis a választási eljárás alapelve és a választási bizottság tagjának eskütételére vonatkozó szabályok megjelölésével formálisan eleget tettek a Ve. 212. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak. Ezen felül a sérelmezett magatartás leírása, a vélelmezett jogsértés indokolása, illetve az annak bizonyítékaként mellékelt OEVI tájékoztató együttesen elegendők a 212. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt követelmény teljesítéséhez és megalapozzák az érdemi vizsgálatot, amelynek az OEVB egyebekben tartalmilag eleget is tett.
[33] Az OEVB helyesen vezette le, hogy – Beadványozók által hivatkozottól jelentősen eltérően – a választási irodák eskütétellel összefüggő feladatait nem a Ve. 37. § (1) bekezdése, hanem a Ve. 75. § (1) bekezdésének a) pontja, illetve a konkrét esetben az országgyűlési képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól, a választási eredmény országosan összesített adatai körének megállapításáról, valamint a választási eljárásban használandó nyomtatványokról, valamint egyes választási tárgyú rendeletek módosításáról szóló 1/2018. (I. 3.) IM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 9. § (1) bekezdés f) pontja keletkezteti. Utóbbi rendelkezés előírja, hogy a helyi választási iroda gondoskodik az SZSZB tagjainak eskü- illetve fogadalomtételéről.
[34] A hivatkozott szervezési feladatokat tartalommal a Ve. 37. §-a tölti meg. A Ve. 37. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság tagja és póttagja a megválasztását vagy bejelentését követő öt napon belül, a szavazatszámláló bizottság tagja és póttagja legkésőbb a szavazást megelőző második napon esküt vagy fogadalmat tesz. A Ve. 37. § (3) bekezdése szerint a szavazatszámláló bizottság, az országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság és a helyi választási bizottság tagja és póttagja a polgármester előtt az egyes közjogi tisztségviselők esküjéről és fogadalmáról szóló törvény szerinti szöveggel tesz esküt vagy fogadalmat.
[35] A Ve. 37. § (3) bekezdés szövegének értelmezésénél a szavak köznapi jelentését figyelembe véve „a polgármester előtt” szövegfordulat egyértelműen a polgármester mint esküt kivevő személy és az eskütevő személyes jelenlétét követeli meg. Ezt az álláspontot megerősíti a hatályos Ve. és a korábbi, 1997. évi C törvény szerinti egységes eskütételi gyakorlat is.
[36] A Bizottság álláspontja szerint Beadványozók téves jogértelmezése vezet a jogsértés vélelmezésére, amely azonban nem valósulhat meg, ha a jogszabályi rendelkezések tényleges kötelezést a feladatellátás alternatív módjára nem tartalmaznak, és az irányadó joggyakorlat egyetlen jogértelmezési módot támaszt alá.
[37] A Bizottság megítélése szerint Beadványozók tévesen minősítik „szűkítő jogértelmezésként” az OEVI tevékenységét, és nem helytálló az a feltételezésük sem, hogy az alternatív eskütétel kizárásához lenne szükség további jogszabályi rendelkezésre. A jogszabályok megfogalmazásával kapcsolatban elsődleges követelmény a közérthetőség és tömör megfogalmazás mellett a szabatosság is. A fogalmak ezért számos esetben támaszkodnak a szavak köznapi, elsődleges jelenlétére, amelyektől az eltérést a jogszabályok külön rendelkezésekben szabályozzák. Ennek jellemző példája a testületek munkájával és döntésével kapcsolatos a tagok „jelenléte”, illetve az ülésen való „részvétel”, vagy az ülés „megtartásának” fogalma. Az értelmezési tartománya ezeknek a fogalmaknak mindig a személyes jelenlétet követeli meg, amit kifejez az is, hogy amennyiben a jogalkotó az alternatív megoldást is támogatja, úgy azt külön rendelkezésben szabályozza. Ennek konkrét példája történt az Alkotmánybíróság ülései esetében is, amikor is 2020. június 18. napjától megváltozott a jogszabályi háttér és az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 48/A. §-a alapján az Alkotmánybíróság teljes ülése, valamint a tanács ülése az elnök döntése alapján elektronikus kommunikációs eszköz igénybevételével is „megtartható”.
[38] A Bizottság álláspontja szerint a fentiek irányadók a Ve. 37. § (3) bekezdésében lévő „a polgármester előtt” fordulatra is, amely kizárólag az érintett választási bizottság illetékessége szerinti település polgármestere előtti személyes megjelenés kötelezettségét, nem pedig -kisarkítva - egy tetszőleges polgármester telefonos applikáción való felhívásának lehetőségét szabályozza.
[39] A Bizottság kiemeli továbbá, a választási eljárás alapelveinek hézagkitöltő szerepe a jogsértéssel összefüggésben nem hívható fel eredményesen, ha a választási szerv a tételes jogszabályi rendelkezéseket tartalmilag a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség érvényre juttatása mellett alkalmazta. Jelen ügyben a választási eljárás alapelveire és a folyamatban lévő járványra figyelemmel sem elvárható a választási irodától, hogy a jelölt és delegáltja személyes körülményeiből fakadó, az eljárásban nem méltányolható hátrányokat a tételes jog megsértésével egyenlítse ki.
[40] A fellebbezés azon érvelésével kapcsolatban, amely szerint az OEVB tevékenysége (a szűkítő jogértelmezés és ebből fakadóan az alternatív eskütél lehetőség megszervezésének elmulasztása) Beadványozók számára a többi jelölthöz képest esélyhátrányt okozott, a Bizottság az alábbiakat is rögzíti.
[41] A passzív választójog gyakorlása a választójog részét képező jogosultság, amely az időközi választásra vonatkozó jogszabályok szerint valamennyi magyar állampolgárt megillet, aki szerepel a központi névjegyzékben. A választhatóságnak nem korlátja a lakóhely, azaz a jelöltnek nem kell az indulás helye szerinti választókerületben lakcímmel rendelkeznie. Ugyanígy a Ve. 17. § (1) bekezdése szerint a jelölt által megbízott SZSZB tagnak sem kell azon a településen lakcímének lennie, ahová delegálják. Ahogyan a passzív választójog gyakorlása, úgy az SZSZB-be való megbízás és annak elfogadása a Ve. 2. § (1) bekezdés b) pontja alapján az adott személyek szabad akaratából, önkéntes elhatározáson alapuló döntése. E döntések meghozatala során az érintett személyeknek felelősségteljesen, annak tudatában kell eljárniuk, hogy mérlegelik, hogy döntésükkel milyen kötelezettségek teljesítését vállalják.
[42] Egy SZSZB-be megbízott személy esetében ezt azt jelenti, hogy vállalja többek között, hogy a Ve. választási bizottsági tagi feladatai ellátása érdekében a szavazás napját megelőzően esküt tesz a Ve.-ben előírtak szerint, részt vesz a választási iroda által szervezett oktatáson, annak érdekében , hogy feladatait a jogszabályoknak és a kialakult joggyakorlatnak megfelelően gyakorolja, valamint a szavazás napján a szavazás megkezdésétől a szavazás lezárásáig, tehát addig amíg az SZSZB ténylegesen befejezi a tevékenységét, ellátja a Ve.-ben előírt – különösen a 84., 85., 88. és 89. címben részletezett – feladatokat.
[43] Az állam intézményvédelmi kötelezettsége a választójog (aktív és passzív oldalának) gyakorlásának az SZSZB tagok megbízásához kapcsolódóan többek között abban áll, hogy jogszabályban rögzítse annak keretei és szabályait, valamint, hogy a választási irodák szervezési tevékenységükkel biztosítsák az SZSZB tagságból fakadó jogok gyakorlása és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges tárgyi és technikai feltételeket.
[44] Jelen választás esetében ez azt jelenti, hogy 110 szavazókör SZSZB tagja tekintetében kell a választási irodáknak a fenti tevékenységet ellátni, amelyekbe az 5 jelölt összesen 605 főt bízhat meg. A választási irodák a Ve.-ben és Rendeletben előírt feladataik végrehajtását, így az SZSZB tagok eskütételének megszervezését, mint kötelezettséget úgy kötelesek végrehajtani, hogy az feleljen meg a Ve. előírásának, a legtöbb érintettnek és legyen hatékony. Vagyis biztosítsák, hogy valamennyi megbízott személy a jogszabályban foglalt határidőig az illetékes polgármester előtt letegye az esküt, ami jelen esetben azzal egészül ki, hogy a szervezés során figyelemmel kell lenni a jelenleg zajló humánjárvány megelőzésével kapcsolatos óvintézkedés megtartására is. Csak az eskütétel kapcsán több száz megbízott személy esetében egyenként figyelembe venni és az egyéni körülményekhez igazoldó, személyre szabott megoldást kínálni, a kötelezettség teljesítésének megvalósíthatatlanságát eredményezné.
[45] A leírtakból pedig az következik, hogy egyrészt az SZSZB-be való megbízás elfogadása nem kötelezettség, ennél fogva az nem kizárólag az államtól és a választási szervektől, hanem az érintett személy részéről is aktív közreműködést igényel. A jelöltnek e feladat ellátására olyan személyt kell felkérnie, aki képes e kötelezettség és annak minden járulékos velejáróinak teljesítésére, a megbízandó személynek pedig a döntését arra figyelemmel kell meghoznia, hogy vállalja, választási bizottsági tagságából fakadó joga és kötelezettsége gyakorlása előfeltételeként az SZSZB illetékességi helye szerinti település polgármestere előtt személyesen megjelenik és esküt tesz. Ha erre bármilyen oknál fogva, akár személyes, akár objektív körülményekből adódóan nem képes, akkor önkéntes és szabad elhatározása alapján dönthet úgy, hogy ebből kifolyólag nem vállalja a felkérést.
[46] A fentiekből kifolyólag a Bizottság álláspontja szerint helytelen a fellebbezői érvelés, amely szerint kifejezetten az OEVI tevékenysége hozta hátrányba őket, tekintettel arra, hogy az, amelyet nevezettek hátránynak tekintetnek, nevezetesen, hogy a megbízni kívánt személy jelentős távolságra él attól a településtől, ahová SZSZB tagként megbízni kívánják, a saját érdekkörükben felmerülő körülmény, amelynek kiküszöbölése nem hárítható a választási szervekre. Elsősorban a megbízó feladata az, hogy amennyiben olyan személyt kíván SZSZB-be delegálni, akinek a lakóhelye távol van a megbízás helyétől, segítse a megbízandó személyt abban, hogy ennek ellenére teljesíthesse önként vállalt feladatát. Ha ezt a megbízó nem tudja vagy nem képes rá, akkor a megbízandó személy dönthet úgy, hogy a megbízást nem vállalja, amennyiben pedig már megtörtént a megbízás, arról lemond.
[47] A fenti indokokra tekintettel a Bizottság az OEVB 28/2020. (IX.22.) számú határozatát megváltoztatja, és megállapítja, hogy a sérelmezett tevékenyég nem jogszabálysértő, és az OEVI mulasztással sem követett el jogszabálysértést, ezért a Ve 220. §-a alapján a kifogás elutasításának van helye.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[48] A Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontján, a 17. § (1) bekezdésén, a 37. §-ának (1)-(3) bekezdésein, a 43. §-án, a 75. § (1) bekezdésének a) pontján, 212. §-án, a 220. §-án, a 231. § (4) bekezdésén, valamint (5) bekezdésének b) pontján, a Rendelet 9. § (1) bekezdésének f) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1) és (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2020. szeptember 25.
Dr. Rádi Péter
Nemzeti Választási Bizottság elnöke