487/2019. NVB határozat - Sz. H. M. és N. V. E. magánszemélyek által benyújtott jogorvoslati kérelem tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

487/2019. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Sz. H. M. (továbbiakban: Beadványozó1) és N. V. E. (továbbiakban: Beadványozó2) magánszemélyek által benyújtott jogorvoslati kérelem tárgyában – 9 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Zala Megyei Területi Választási Bizottság 93/2019. (XI. 15.) számú határozatát részben megváltoztatja.

A Nemzeti Választási Bizottság Várfölde HVB 26/2019. (XI. 10.) számon hozott jegyzőkönyvbe foglalt döntése elleni részében a jogorvoslati kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasítja, a határozat egyéb rendelkezéseit helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. november 23-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

[1]  T. Á. magánszemély (a továbbiakban: Kifogástevő) 2019. november 13-án 14 óra 41 perckor kifogást nyújtott be a Várfölde Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) és a Zala Megyei Területi Választási Bizottság részére (a továbbiakban: TVB) a HVB 26/2019.(XI.10.) számú jegyzőkönyvbe foglalt határozata ellen.

[2] Kifogástevő kérte a választási bizottságtól, hogy a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 242. § (1) bekezdés b) pontja és a 307/N. § (1) bekezdése alapján állapítsa meg a választás eredményét, amit álláspontja szerint a HVB jogszabálysértő módon nem állapított meg. Meglátása alapján ugyanis a HVB-nek nem hatásköre azon kérdésben állást foglalni, hogy mely személyek tekinthetők idegennek a választás során, továbbá számára irreleváns, hogy a jogi tények tisztázása érdekében a Zala Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozást folytat. Hivatkozott továbbá arra, hogy a megtámadott jegyzőkönyvbe foglalt döntésről nem kapott tájékoztatást, valamint idézte a Ve. 242. §-át.

[3] A TVB a 93/2019. (XI. 15.) számú határozatában megállapította, hogy a Ve. 221.§ (2) bekezdése alapján fellebbezés benyújtására nincsen lehetőség jegyzőkönyvbe foglalt döntés ellen. A kifogás tárgyát képező határozat jegyzőkönyvbe foglalt döntés, így a beadványozó kifogásnak nevezett jogorvoslati kérelmét nem az elnevezése, hanem tartalma alapján szükséges elbírálni. A TVB megállapította továbbá, hogy a Ve. 242. § (1) bekezdése alapján a választási szerv hallgatása miatt kifogás benyújtására van lehetőség, amelyet a felettes választási szerv, jelen esetben a Zala Megyei Területi Választási Bizottság jogosult elbírálni.

[4] A TVB álláspontja alapján Kifogástevő helyesen hivatkozott a Ve. 307/N. § (1) bekezdésére, tekintettel arra, hogy a szavazóköri eredmény összesítését követően további feltételként írja elő a jogszabály a választás eredményének megállapítását. Ezen feladatát ugyanakkor nem teljesítette a HVB, így a Ve. 242. § (1) bekezdése szerinti választási szerv hallgatása tényállás megállapítható, ezért a TVB határozatának rendelkező részében foglaltak szerint a szavazóköri jegyzőkönyvek adatai alapján megállapította a polgármester és egyéni listás képviselőválasztás eredményét. A határozat indokolása alapján a TVB megállapította a kifogás elbírálása során, hogy annak a vizsgálatára nem jogosult, hogy a HVB 26/2019. (XI. 10.) határozatában foglalt tényállás megvalósult-e a megismételt önkormányzati választás során is.

II.

[A fellebbezés tartalma]

[5]  Beadványozó1 2019. november 18. napján 13 óra 1 perckor, Beadványozó2 ugyanezen napon 13 óra 6 perckor a TVB 93/2019. (XI. 15. ) számú határozatával szemben tartalmában megegyező fellebbezést nyújtott be, amelyet a TVB ugyanezen napon 13 óra 24 perckor küldött meg a Nemzeti Választási Bizottság részére. Beadványozók fellebbezésükben előadták, hogy a TVB határozata jogszabálysértő, ugyanis e kérdés kapcsán a Pécsi Ítélőtábla Pk.III.50.029/2019/7. számú határozata tartalmazta, hogy a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjaiba ütközés miatt jogszabálysértő volt az október 13-án megtartott helyi önkormányzati választás, amelynek okán a TVB megismételt választást tűzött ki november 10. napjára. Beadványozók álláspontja szerint azonban a HVB nem hallgatott az eredményről, hanem „nem tudott törvényes eredményt megállapítani, ugyanis a megismételt választás ugyanazon anomáliával zajlott le.” Meglátása szerint a TVB-nek az eredmény megállapítása előtt „meg kellett volna vizsgálnia a bizonyítékokat”, illetve be kellett volna szereznie a rendőrségtől „az ügy aktuális állására vonatkozó iratokat”. Álláspontjuk szerint a TVB a jogorvoslattal érintett határozatban foglalt bizonyítékokat érdemben nem vizsgálta, így vizsgálati kötelezettségének elmulasztása jogszabálysértő, mivel az sérti a Ve. 43. §-át.

[6]  Mindezekre tekintettel kérték a 93/2019. számú határozat hatályon kívül helyezését, valamint a HVB által kitűzött új választás megtartásának elrendelését.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[7]  A Nemzeti Választási Bizottság a beadványozók érintettségét képviselő- és polgármester-jelölti minőségük miatt elfogadta, és megállapította, hogy a fellebbezésre jogosult érintettek ugyanazon elsőfokú határozat ellen nyújtottak be fellebbezést, így a Ve. 230/A. §-a alapján a beadványok egy eljárásban való elbírálásának van helye.

[8]  A fellebbezések nem alaposak.

[9]  A Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján a fellebbezés alapján sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja.

[10]  A Bizottság álláspontja szerint a TVB a tényállást helyesen állapította meg, és annak alapján érdemében helyes döntést hozott.

[11]  A Ve. 307/N. § (1) bekezdése alapján a helyi választási bizottság a a szavazóköri jegyzőkönyvek alapján összesíti a polgármester-választás, valamint az egyéni listás választás vagy az egyéni választókerületi választás szavazóköri eredményeit, és megállapítja a választás eredményét.

[12]  A Ve. 200. §-a alapján a választási bizottság – a szavazatszámláló bizottság kivételével – határozattal állapítja meg a választás eredményét. A határozat mellékletét képezi az eredményről kiállított jegyzőkönyv.

[13]  A választási bizottság döntésével kapcsolatban a Ve. 44. § (1) bekezdésében előírja, hogy a választási bizottság – a szavazatszámláló bizottság kivételével – az ügy érdemében határozatot, az eljárás során felmerült minden egyéb kérdésben jegyzőkönyvbe foglalt döntést hoz. A választási bizottság által a jogsértésekkel kapcsolatban alkalmazható lehetséges jogkövetkezményeket a kifogás elbírálásához kapcsolódóan a Ve. 218. § (2) bekedése rögzíti. A lehetséges jogkövetkezmények között szerepel, a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontjában, hogy a bizottság a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti.

[14]  Megállapítható, hogy a HVB eljárása a Pécsi Ítélőtábla a Pk.III.50.029/2019/7. számú határozata alapján megismételt választási eljárásban a Ve. fenti rendelkezéseinek nem felelt meg.

[15]  A Ve. idézett szabályainak alkalmazása nem választási bizottság mérlegelési jogkörébe tartozó kérdés. Az eredmény megállapításának elmaradására – amennyiben az ahhoz szükséges szavazóköri jegyzőkönyvek rendelkezésre állnak – csak olyan esetben lehet helye, amikor az eredmény megállapítást megelőzően vizsgált jogorvoslati kérelem alapján a választási bizottság olyan súlyú jogsértést állapít meg, amely a Ve. 218. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott jogkövetkezmény alkalmazását indokolja.

[16]  Az ügy előzményei alapján a HVB előtt a választási eljárás megismételtetésére alapot adó jogorvoslati kérelem nem volt. A HVB 26/2019. (XI. 10.) jegyzőkönyvbe foglalt döntése alapjaként azt jelölte meg, hogy a megismételt szavazáson észlelte, hogy a Pécsi Ítélőtábla döntésének alapját képező körülmény, a „településen szavazó idegenek” részvétele a választásban ismételten nagy számban előfordult.

[17]  A Bizottság rögzítette, hogy a beadványok az irányadó bírósági gyakorlat alapján tartalmuk alapján vizsgálandóak, azonban a választási bizottságok döntéseinek besorolásánál a döntés formája is jelentőséggel bír.

[18]  Jelen esetben a HVB a választási eljárásra nézve érdemi döntést hozott, amelyet határozatnak és jegyzőkönyvi döntésnek is nevezett, és a határozatai sorába illő számazással látott el. Az egyéb körülmények (a határozat további formai kellékeinek mellőzése, a HVB további, a Ve. formai feltételeinek megfelelő határozatai) alapján a HVB jegyzőkönyvbe foglalt döntést hozott, így a Bizottság egyetért a TVB értékelésével, és megállapítja, hogy a jogorvoslati kérelem alapján a HVB döntése érdemben nem vizsgálható a Ve. 221. § (2) bekezdése alapján, amely szerint nincs helye fellebbezésnek a jegyzőkönybe foglalt döntés ellen. Ugyanakkor a Bizottság megítélése szerint ezt a tényt a TVB-nek határozata rendelkező részében is rögzítenie kellett volna.

[19]  Megállapítható ugyanakkor, hogy az eredmény-megállapítás elhagyására vagy elhalasztására a HVB-nek csak akkor lett volna módja, ha a választási eljárással kapcsolatban olyan a Ve. 44. § (1) bekezdésében előírt, és a 46. §-ában meghatározott alakszerű határozatot hoz, amelyben a jogkövetkezmény alkalmazásásáról (a választási eljárás megsemmisítéséről és ismétléséréről) szóló döntése ellen megfelelő jogorvoslati lehetőséget nyit.

[20]  Megfelelően döntött ezért a TVB, amikor a HVB jegyzőkönybe foglalt döntését nem tekintette a választási eredmény megállapítására vonatkozó, Ve. 200. §-ában foglalt alaki kötelezettséget kiváltó döntésnek, és a rendelkezésre álló szavazóköri jeyzőkönyvek alapján a választás eredményét megállapította.

[21]  A Bizottság megállapítja továbbá, hogy Beadványozók álláspontjával ellentétben a TVB jelen eljárásban nem vizsgálhatta a Pécsi Ítélőtábla Pk.III.50.029/2019/7. számú határozatában foglalt jogellenesség fennálását a megismételt választási eljárásban. Ilyen irányú, érdemben vizsgálható jogorvoslati kérelem a megismételt választási eljárásban sem a HVB, sem a TVB részére nem lett benyújtva, és a HVB a saját észleléseire alapított döntését sem foglalta alaki határozatba. Ezért a TVB eljárásának érdemi része csak a Ve. 242. §-a szerinti eljárásra terjedhetett ki.

[22]  A TVB döntésében helyesen alkalmazta a Ve. 242. (2) bekezdés b) pontjában foglalt jogkövetkezményt is, hisz a HVB jegyzőkönyvi döntése alapján az eredmény megállapításának elmaradása szándékos volt, és a HVB 27/2019. számú határozatával már az ismételt választás kitűzéséről is döntött, ezért az elmaradt kötelezettség teljesítése nem volt várható.

[23]  A Bizottság megjegyzi továbbá, hogy a HVB-nek az általa megismételtetni kívánt választással kapcsolatos cselekményei, így pl. a kitűzésére vonatkozó 27/2019. határozat meghozatala a fentiek alapján jogellenes alapokon nyugszanak, hiszen a választási eljárás alakszerű határozattal való megsemmisítésének, vagy az eredmény szintén alakszerű határozattal való meghozatalának lehetett volna csak helye.

[24]  Mindezek alapján a Bizottság a TVB határozatát részben megváltoztatta, és azt a jegyzőkönyvi döntés vizsgálatának érdemi vizsgálat nélküli elutasításáról szóló résszel a rendelkező részben foglaltak szerint kiegészítette.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[25]  A határozat a Ve. 41. §-án, a 46. §-án, a 198. §-án, a 220. §-án, a 221. § (2) bekezdésén, a 231. § (5) bekezdésén, a 301. §-án, 307/N. §-án, és a 307/P. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, 223. § (1) bekezdésén, 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2019. november 20.

 

                                                                                                     Dr. Rádi Péter

                                                                                       a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                            elnöke