A Nemzeti Választási Bizottság
48/2021. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Váradi Barna magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 13 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a
„Támogatja-e Ön, hogy a rémhírterjesztés büntetőjogi tétel szövege a Magyar Köztársaságbeli legutolsó formáját nyerje vissza?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2021. november 18-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2021. szeptember 6-án postai úton nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
[2] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte annak előzetes formai vizsgálatát. A kezdeményezés az Nsztv. 2-4. §, 6. § és a 8. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek megfelelt, ahhoz Szervezőt is figyelembe véve a törvény rendelkezéseinek megfelelő számú, összesen 38 érvényes aláírás került csatoltásra.
[3] A fenti indokok alapján a Nemzeti Választási Iroda elnöke (a továbbiakban: NVI elnök) a kezdeményezést a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
[Az országos népszavazás funkciója]
[4] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[5] Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.
[6] Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként azok az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak.
III.
[A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének vizsgálata]
[7] A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontjában megfogalmazott jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye azon túl, hogy a jogalkalmazás egészét átható alapelv, az Nsztv. 1. § (1) bekezdésében foglaltak értelmében nem csupán a választási eljárás, hanem a népszavazási eljárás alapelve is. A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye a népszavazás jogintézményével való visszaélések ellen fogalmazódott meg.
[8] Az Alkotmánybíróság a 18/2008. (III. 12.) AB határozatában (a továbbiakban: Abh.) értelmezte a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét, és kifejtette, hogy „[a] a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye a hitelesítési eljárás kezdeményezése során azt jelenti, hogy az aláírásgyűjtés kezdeményezőjének az országos népszavazás alkotmányos rendeltetésére, a közvetlen hatalomgyakorlás kivételességére, az állam életében betöltött szerepére és súlyára tekintettel kell eljárnia.” Az Alkotmánybíróság továbbá rámutatott arra is, hogy a „választási eljárás alapelvei, köztük a rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye kiterjed a választási eljárások minden szakaszára és az eljárások minden résztvevőjére. (…) az országos népszavazási eljárás minden szakaszára (…) és az eljárás minden résztvevőjének az eljárására”.
[9] A rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének a népszavazási eljárásban való érvényesítése következik az állam intézményvédelmi funkciójából is. „Ez az intézményvédelmi kötelezettség a céljának, rendeltetésének megfelelő, azt szolgáló és kifejezésre juttató országos népszavazást illeti meg, s nem azt jelenti, hogy mindenre tekintet nélkül elsőbbséget élvez egy-egy népszavazási kezdeményezés. Az intézményvédelem körébe tartozik tehát az is, ha az állam a nem céljának és rendeltetésének megfelelő népszavazási kezdeményezéseket nem részesíti védelemben” [26/2007. (IV. 25.) AB határozat].
[10] Az alkotmánybírósági megállapításokat is figyelembe véve a Kúria a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét illetően a Knk.VII.37.959/2017/3. számú végzésében korábbi döntései (Knk.VII.37.520/2017/2., Knk.IV.37.525/2017/2., Knk.IV.37.522/2017/2., Knk.IV.37.521/2017/2., Knk.VII.37.523/2017/2., Knk.VII.37.524/2017/2.) alapján rögzítette, „hogy az olyan szervezői magatartás, amely az érdemben azonos tartalmú, ám szövegszerűen némiképp eltérő népszavazási kérdések hitelesítésére irányul, alappal vetheti fel ezen alapelv sérelmét. Az Nsztv. 8. § (1) bekezdése ugyan nem zárja ki, hogy ugyanazon szervező ugyanazon tárgykörben több, különböző módon megfogalmazott népszavazási kérdést nyújtson be, ugyanakkor e jogszabályhely tág értelmezése visszaélésszerű joggyakorlatot sem eredményezhet. A népszavazási kérdések hitelesítésére vonatkozó eljárás célja ugyanis nem az, hogy a hitelesítésre feljogosított NVB, vagy a hitelesítést felülvizsgáló Kúria a szervező érdemben azonos tartalmú kérdései közül kiválassza a hitelesítésre alkalmasat. A szervező feladata és felelőssége, hogy egy adott népszavazási tárgykörben olyan kérdést fogalmazzon meg, amely a kérdéssel szemben támasztott alkotmányos és egyéb jogszabályi feltételek alapján a hitelesítést lehetővé teszi.” [Indokolás [34] bekezdés].
[11] A Kúria a Knk.VII.37.959/2017/3. számú végzésében hivatkozott az Abh. azon megállapítására is, amely szerint „közjogi értelemben nem tekinthető rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan kezdeményezői magatartás, amely ugyanabban a tárgykörben egymást rövid időszakon belül követő újabb és újabb népszavazásra bocsátandó kérdések hitelesítésére irányul”.
[12] A Nemzeti Választási Bizottság megvizsgálva a jelen népszavazási kezdeményezéssel összefüggő választópolgári magatartást, az alábbiakat rögzíti:
Szervező 2020 júliusa óta összesen 18 országos népszavazási kezdeményezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz.
2020. július 24. napján benyújtott kérdések az alábbiak voltak:
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy az Egészségügyi Világszervezet által 2020 március 11-én világjárványnak nyilvánított új koronavírus okozta járvány nem minősül a Magyarország Alaptörvénye 53. cikk (1) szerinti élet-és vagyonbiztonságot veszélyeztető elemi csapásnak, ezért rá hivatkozva a Kormány nem hirdethet veszélyhelyzetet?”
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy emberiesség elleni bűncselekménynek minősül az orrot és szájat eltakaró orvosi eszköz, arcmaszk használatától függővé tenni egyéni szabadságjogok, úgymint tömegközlekedési eszköz használata, javak vásárlása és szolgáltatások igénybevétele gyakorlását?”.
[13] Szervező 2020. augusztus 18-án ismételten benyújtotta az NVI elnöke által elutasított kezdeményezéseket, valamint ugyanezen a napon az alábbi, újabb kezdeményezést nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz:
„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy emberiesség elleni bűncselekménynek minősül a génmódosított nukleinsav alapú vakcina igénybevételének kötelező előírása?”
[14] A Bizottság 2020. szeptember 10-i ülésén – a 42-44/2020. számú NVB határozataiban – mind a három kérdés tekintetében megállapította, hogy azok nem felelnek meg az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében és a (3) bekezdés a) pontjában előírt, valamint a népszavazási egyértelműség követelménynek. A határozatokkal szemben Szervező bírósági felülvizsgálati kérelemmel fordult a Kúriához. A Bizottság határozataiban foglalt részletes jogorvoslati tájékoztatás ellenére – amelynek tényét a Kúria is megerősítette határozatában – Szervező a felülvizsgálati kérelmekhez ügyvédi meghatalmazást nem csatolt, illetve szakvizsga bizonyítvány másolatát sem nyújtott be, így azokat a Kúria érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[15] 2020. november 4-e és 2021. július 20. között a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló jogszabályok alapján országos népszavazás nem volt kezdeményezhető. E moratóriumot a Kormány az országos népszavazás megrendezhetőségéről szóló 438/2021. (VII. 21.) Korm. rendeletének 1. §-ával 2021. július 21-től feloldotta.
[16] Szervező 2021. augusztus 2-án postai úton négy országos népszavazási kezdeményezést nyújtott be a Bizottsághoz, az alábbi kérdésekben:
1. „Támogatja-e Ön, hogy az Országgyűlés jogszabályt alkosson, mely kimondja, hogy új koronavírusos beteg kizárólag az a beteg, aki új koronavírusszerű tünetekkel orvoshoz fordult?”
2. „Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy az új koronavírus okozta megbetegedésekre hivatkozva nem korlátozható a szabad mozgáshoz való jog?”
3. „Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy az új koronavírus okozta megbetegedésekre hivatkozva nem korlátozható az oktatási intézmények működése?”
4. „Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy az új koronavírus okozta megbetegedésekre hivatkozva nem korlátozható a gyülekezési jog?”
[17] Az NVI elnöke az Nsztv. 10. §-ában foglalt hatáskörében eljárva, – a kérdések benyújtástól számított 5 napon belül – a kezdeményezések előzetes formai vizsgálatát elvégezte, azokat a jogszabályi követelményeknek megfelelőnek találta és a Bizottság elé terjesztette.
[18] Szervező az Indokolás [16] bekezdésben felsorolt négy kérdés benyújtását követő hetedik napon, 2021. augusztus 9-én újabb öt kérdést nyújtott be postai úton:
5. „Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy emberiesség elleni bűncselekmény az új koronavírus okozta megbetegedésekre alkalmazott védőoltás meggyőződésből való visszautasítása okán eszközölt bármilyen jogkorlátozás?”
6. „Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy Magyarország területén nem alkalmazható olyan védőoltás, amelynek rövid és hosszútávú egészségügyi mellékhatásaiért a gyártója nem vállal teljes körű jogi felelősséget?”
7. „Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy az új koronavírus okozta megbetegedésekre hivatkozva nem vezethető be kötelező védőoltás?”
8. „Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy az új koronavírus okozta megbetegedésekre hivatkozva nem korlátozható üzletek működése?”
9. „Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy az új koronavírus okozta megbetegedésekre hivatkozva nem korlátozható a templomok működése?”
[19] A szóban forgó – 5-9. számú – kérdések tekintetében az NVI elnöke, az Nsztv. 10. §-ában foglalt hatáskörében eljárva, – a kérdések benyújtástól számított 5 napon belül – a kezdeményezések előzetes formai vizsgálatát elvégezte, azokat a jogszabályi követelményeknek megfelelőnek találta és a Bizottság elé terjesztette.
[20] 2021. szeptember 6. napján Szervező további hat – köztük a jelen határozat tárgyát képező – népszavazásra javasolt kérdést nyújtott be a Bizottsághoz, az alábbi kérdésekben:
10. „Támogatja-e Ön, hogy az Országgyűlés jogszabályt alkosson, mely kimondja, hogy az új koronavírus okozta megbetegedések, az influenzához hasonlóan, a nem bejelentendő megbetegedések közé tartoznak?”
11. „Támogatja-e Ön, hogy a az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény 8. § szövege az abban meghatározott tulajdonságok felsorolásánál a következő szöveggel egészüljön ki: „új koronavírus elleni be nem oltottsága”?”
12. „Támogatja-e Ön, hogy a rémhírterjesztés büntetőjogi tétel szövege a Magyar Köztársaságbeli legutolsó formáját nyerje vissza?”
13. „Támogatja-e Ön, hogy hogy kiskorú gyermekeket a szülő hozzájárulása nélkül az új koronavírus okozta megbetegedés elleni vakcinákkal beoltsanak?”
14. „Támogatja-e Ön, hogy az új koronavírus elleni védőoltásokban részesült és azután bármilyen okból elhunyt személyek számáról, neméről, életkoráról és alapbetegségéről ugyanolyan naprakész információt nyújtson a Miniszterelnöki Kabinetiroda, mint amilyent az új koronavírusos elhunytakról nyújt a koronavirus.gov.hu/elhunytak internetes oldalon?"
15. „Támogatja-e Ön, hogy a magyar állam a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróságon nyújtson be feljelentést azon magyarországi személyek ellen, akik egészségügyi beavatkozás kötelezővé tételével sértették meg a 2002. évi VI. törvénnyel kihirdetett Oviedói Egyezmény 2. cikkét és 5. cikkét?”
[21] A kezdeményezések előzetes formai vizsgálatát az NVI elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva elvégezte, és mivel a jogszabályi követelményeknek megfeleltek, azokat a Bizottság elé terjesztette.
[22] A Bizottság a 2021. szeptember 23-án tartott ülésén a 2021. augusztus 2. napján benyújtott kérdéseket a következők szerint bírálta el: az 1. kérdés tekintetében megállapította, hogy az nem felel meg az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdésében és az Nsztv. 9. §-ban rögzített népszavazási egyértelműség követelményének, ezért a kérdés hitelesítését az Nsztv. 11. §-a alapján megtagadta. A 2., 3. és 4. kérdések vonatkozásában pedig a Bizottság arra tekintettel tagadta meg a kérdések hitelesítését, hogy azok az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjában foglalt tiltott tárgykört érintik. Szervező a hitelesítést megtagadó 28-31/2021. számú NVB határozatok ellen felülvizsgálati kérelmet nem nyújtott be.
[23] A Bizottság 2021. október 6-i ülésén bírálta el a 2021. augusztus 9-én benyújtott 5 kérdést, és valamennyi esetében – a 37-41/2021. számú NVB határozataiban – a hitelesítés megtagadásáról döntött. Az 5. és az 9. kérdés tekintetében az Alaptörvény 8. cikkében foglalt követelményeknek való meg nem felelést, a 6. kérdés esetében a népszavazási egyértelműség sérelmét, míg a 7. és 8. kérdések tekintetében az Alaptörvény és az egyértelműség sérelmének együttes fennállását állapította meg. Szervező a 37-41/2021. számú NVB határozatokkal szemben felülvizsgálati kérelmet nem terjesztett elő.
[24] A Bizottság megállapítja, hogy Szervező 2021. augusztus 2. és szeptember 6. között három részletben összesen 15 országos népszavazásra javasolt kérdést nyújtott be, amelyekkel kapcsolatban átfogó, mélyreható vizsgálat nélkül is megállapítható, hogy azok egy tárgykörben kerültek megfogalmazásra, illetve azonos cél elérésére irányulnak. Mindez igaz a jelen határozat tárgyát képező kérdésre is, hiszen a rémhírterjesztés büntetőjogi tényállását 2011. december 31-ét követően érdemben egy alkalommal módosította az Országgyűlés, amelynek indoka éppen az volt, hogy a koronavírus járvány miatt elrendelt különleges jogrendben kifejtett védekezés eredményessége a büntetőjog eszközeivel is biztosítható legyen. A jogalkotó ugyanis a koronavírus elleni védekezésről szóló 2020. évi XII. törvény (a továbbiakban: Módtv.) 10. § (2) bekezdésével a rémhírterjesztés bűncselekményének a tényállását kiegészítette egy új alapesettel, amely büntetni rendeli azt, ha valaki különleges jogrend idején nagy nyilvánosság előtt olyan valótlan tényt vagy való tényt oly módon elferdítve állít vagy híresztel, amely alkalmas arra, hogy a védekezés eredményességét akadályozza vagy meghiúsítsa. A módosítás indokaként a jogalkotó kifejezetten arra hivatkozott, hogy „[a] koronavírus-járvány idején hirdetett veszélyhelyzet az ország egészét érinti, a védekezéssel érintett kormányzati intézkedések a társadalom teljes spektrumát átfogják az egészségügytől, az oktatás és a határforgalom korlátozásán keresztül a gazdasági intézkedésekig. Ezen széles körű védett jogtárgy esetében is indokolt ugyanakkor a fokozott büntetőjogi védelem, annak érdekében, hogy a veszélyhelyzet elhárítását célzó védekezés eredményességét a valótlan és ezért zavarkeltő tények állítása, híresztelése se hátráltathassa” (Módtv. javaslat 10. §-ához fűzött részletes indokolás 3. pont).
[25] Ezen kívül megállapítható az is, a Szervező a 2021. augusztus 9. napja és 2021. szeptember 6. napja között úgy nyújtott be összesen 11 országos népszavazásra javasolt kérdést, hogy egyik esetben sem várta meg a Bizottságnak a 2021. augusztus 2. napján benyújtott kérdéseivel kapcsolatos, a hitelesítés tárgyában hozott döntését. Végül, megállapítható az is, hogy Szervező egy esetben sem élt jogorvoslattal azokkal a határozatokkal szemben, amelyekben a Nemzeti Választási Bizottság – a fentiekben jelzett időpontokban – már megtagadta a kérdések egy részének a hitelesítését (1-9. kérdések). E körülményeket értékelve a Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Szervező figyelmen kívül hagyta azon – a népszavazás alkotmányos rendeltetéséből eredő – feladatát, illetve felelősségét, hogy a népszavazásra szánt kérdést oly módon szükséges megfogalmaznia, ami megfelel az Alaptörvényben foglalt és más jogszabályi feltételeknek. A Szervezőnek e magatartása visszaélésszerű joggyakorlásnak minősül abban az esetben is, ha ennek során az a cél vezérelte, hogy a kérdéseket elbíráló Nemzeti Választási Bizottság válassza ki a hasonló kérdések közül a megfelelőt {lásd: Kúria Knk.VII.37.520/2017/2., Indokolás [39]} és abban az esetben is ez a helyzet, ha a Szervező – a népszavazás megtartására irányuló valódi szándék nélkül – csupán a veszélyhelyzet során alkalmazott korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos ellenvéleményét kívánta meg kifejezni a népszavazási kérdések elbírálásával együtt járó nyilvánosság felhasználásával.
[26] A 2020 óta fennálló világjárvány és az arról való folyamatos tájékoztatás alapján mindenki, így Szervező által is ismert ténynek tekinthető az, hogy a koronavírus okozta megbetegedés Magyarországon több tízezer ember életét követelte, világviszonylatban pedig már az ötmilliót közelíti az elhunytak száma, és a járvány az emberéletet követelő, illetve egészségromboló hatása mellett uniós és globális szinten is gazdasági válságot idézett elő.
[27] Ennek fényében a Bizottság álláspontja szerint – a fentiekben részletezett körülményeken túl – önmagában a kérdések számossága nélkül is felveti a rendeltetésszerű joggyakorlás sérelmét az olyan választópolgári magatartás is, amely annak ismeretében, hogy a koronavírus okozta járvány emberek ezreinek életét, egészségét és megélhetését veszélyezteti, olyan népszavazási kérdés hitelesítését kéri, amely lényegében a járványhelyzet miatt elrendelt különleges jogrend idején rémhír(eke)t terjesztő személyekkel szemben alkalmazható büntetőjogi eszközök leépítését célozza.
[28] A Bizottság nem vitatja el Szervezőnek azt a jogát, hogy a világjárvány, illetve az annak leküzdése érdekében hozott intézkedések kapcsán kifejtse véleményét, ennek eszköze azonban, az előzőekben említett oknál fogva nem lehet az országos népszavazás intézménye. Annak alkotmányos rendeltetésével ugyanis nem fér össze az olyan szervezői joggyakorlás, amely a fennálló pandémia miatt alappal veti fel a járványban elhunytak hozzátartozói kegyeleti jogának és a megbetegedett emberek testi és lelki egészséghez való jogának, végső soron tehát az Alaptörvényben mindenekfelett garantált emberi élethez és méltósághoz való jognak a sérelmét.
[29] A Kúria Knk.VII.37.959/2017/3. számú végzésében azt is rögzítette, hogy „azt, hogy a rendeltetésellenes joggyakorlás mikor jelentheti önmagában (egyedüli, önálló tényállási elemként) a hitelesítés megtagadásának okát, az adott ügy speciális körülményei dönthetik el, tehát esetről-esetre kell vizsgálni”.{Indokolás [38]}
[30] Szervezőnek az a magatartása, hogy pandémia idején, alig egy hónap alatt 15 olyan országos népszavazási kezdeményezést terjesztett elő, amelyek tárgyukat tekintve mind a koronavírus járvánnyal szembeni küzdelem létjogosultságát kérdőjelezik meg - figyelemmel arra is, hogy ebből 11 kérdés benyújtására az első 4 kérdés elbírálását meg sem várva került sor – megalapozza azt, hogy a Bizottság a hitelesítés egyéb feltételeinek vizsgálata nélkül, önmagában a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelvbe ütközés okán tagadja meg a kérdés hitelesítését.
[31] Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság az Nsztv. 11. §-ában foglalt hatásköre alapján a kezdeményezés hitelesítésének megtagadásáról döntött.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[32] A határozat az Alaptörvény 8. cikk (1)-(3) bekezdésén, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontján az Nsztv. 3. § (1), 2-4. §-án, 6. §-án, 8. § (1) bekezdésén, 9. §-án és 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a Ve. 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2021. november 3.
Dr. Téglási András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke