A Nemzeti Választási Bizottság
44/2015. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Vajda Zoltán Tamás magánszemély (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy közpénzből és az Európai Unió által biztosított forrásokból megvalósítandó kiemelt beruházásokat ne lehessen kivonni a közbeszerzésekre vonatkozó szabályok hatálya alól?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2015. április 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A népszavazási kezdeményezés szervezője 2015. március 13-án, személyesen 24 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A benyújtott támogató aláírások megfeleltek az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
A Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására az aláírásgyűjtő ívek mellé csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-83037/2015. számú, 2015. március 10-én kelt határozatát, melyben a Hatóság Vajda Zoltánt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai és tartalmi vizsgálatát, és mivel az a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról a benyújtásától számított harminc napon belül dönt. A Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.
Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése előírja, hogy a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
A Nemzeti Választási Bizottság hangsúlyozza, hogy az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája, melyet a választópolgár és a jogalkotó szemszögéből is vizsgálni szükséges. Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A kérdés egyértelműségének megállapításakor azt is vizsgálni kell, hogy a népszavazás eredménye alapján terheli-e – és ha igen, akkor milyen – jogalkotási kötelezettség az Országgyűlést.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a Szervező által országos népszavazásra feltenni kívánt kérdés az alábbi indokok miatt nem felel meg e törvényi követelménynek.
Szervező által benyújtott kérdés a „közpénzből” és az „Európai Unió által biztosított forrásokból” megvalósuló beruházások kapcsán kiírt közbeszerzési eljárások tárgyában kezdeményez jogszabályalkotást. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Magyar Állam által biztosított költségvetési, valamint az Európai Unió által rendelkezésre bocsátott forrásokból finanszírozott beruházások a fejlesztések két, elkülönült fajtáját jelenítik meg, amelyek a választópolgárok szemében is így jelennek meg a nyilvánosság során.
Ezen okból a Szervező által benyújtott kérdés valójában két kérdést foglal magába, melyek külön-külön is megválaszolhatók lennének. A Nemzeti Választási Bizottság kiemeli, hogy a kérdés a választópolgári egyértelműség követelményének amiatt nem felel meg, mert a két részkérdésnek egy kérdésben való szerepeltetésével a választópolgároknak nincs lehetőségük azok között különbséget tenni és a kezdeményezésről részkérdésenként véleményt nyilvánítani.
A benyújtott kérdés továbbá azért sem egyértelmű, mert megtévesztő a választópolgárok számára. A hatályos jogi szabályozás alapján a közbeszerzési határértéket elérő beszerzések kizárólag a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény (továbbiakban: Kbt.) rendelkezései alapján folytathatók le. Ezáltal minden olyan beszerzés – függetlenül annak forrásától –, amelynek értéke Magyarország 2015. évi központi költségvetéséről szóló 2014. évi C. törvény 70. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott 8 millió forintos értékhatárt meghaladja, és nem tartozik ugyanezen törvény 9. §-ában meghatározott kivételek közé, a Kbt. hatálya alatt áll. A Kbt. 9. §-ában felsorolt kivételek egyike sem tartalmaz arra vonatkozó rendelkezést, hogy a törvény hatálya ne terjedne ki valamennyi „közpénzből” és az „Európai Unió által biztosított forrásokból” megvalósuló beszerzésre. A Kbt. 9. §-ában meghatározott kivételek köre nem a beszerzések finanszírozása alapján került meghatározásra.
A nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény a kiemelt jelentőségűnek nyilvánított beruházások esetén a közigazgatási hatósági eljárás, valamint az ennek során hozott határozat bírósági felülvizsgálata során enged eltérést az általános eljárási szabályoktól. A beruházás „kiemeltnek” nyilvánítása azonban nem alapozza meg a Kbt. rendelkezéseinek mellőzését, ezért a kérdés feltevése ok nélkül kelti azt a látszatot a választópolgár számára, hogy a kiemeltnek nyilvánított beruházásokra más jogi szabályozás vonatkozna.
Mindezekre tekintettel a kérdés és annak pontos jelentéstartalma a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint nem állapítható meg egyértelműen a választópolgárok számára.
A Nemzeti Választási Bizottság – tekintettel arra, hogy a kérdés megfogalmazása nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésébe foglalt követelményeknek – az Nsztv. 11. §-a alapján az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta.
III.
A határozat az Nsztv. 3. §-án, a 9. §-án és a 11. §-án, a Kbt. 9. §-án, a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény rendelkezésein, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2015. március 25.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke