40/2017. NVB határozat - Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt elnöke által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság
40/2017. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság Kovács Gergely, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt [1075 Budapest, Rumbach Sebestyén u. 7. 1./28. (a továbbiakban: Szervező)] elnöke által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 12 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság az

„Egyetért ön azzal, hogy az Országgyűlés törvényt alkosson a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatos állampolgári tájékoztatásról annak érdekében, hogy a Nemzeti Választási Bizottság ne minősíthesse a választópolgárok számára túl bonyolultnak az atomenergiával kapcsolatos népszavazási kérdéseket?”

népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2017. május 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]

[1]         A népszavazási kezdeményezés szervezője 2017. április 6. napján, személyesen eljárva nyújtotta be a népszavazásra javasolt kérdést a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A kérdéshez benyújtott támogató aláírások közül 24 megfelelt az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak.

[2]          Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-116431/2017. számú, 2017. március 28-án kelt határozatát, melyben a Hatóság a Szervezőt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.

[3]          Az NVI elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát, a jogszabályi követelményeknek megfelelőnek találta és a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.

 

II.

[Az országos népszavazás funkciója]

[4]         Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.

[5]         Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdéséből következően az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak, mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv hatáskörébe tartozik. A népszavazáshoz való jog további korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik.

[6]         A választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés e) pontja rendelkezik a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvéről, amelyet a népszavazási eljárás valamennyi szakaszában érvényre kell juttatni, és amely – a fentieknek megfelelően – a népszavazáshoz való jog érvényesítésének akadályát jelentheti.

 

III.

[A népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával és rendeltetésével való összhang vizsgálata]

[7]         A Ve. Általános részének hatálya – az Nsztv 1. §-ban foglaltaknak megfelelően – kiterjed az országos népszavazási eljárásra is, ezért a választási eljárás alapelvei az országos népszavazásra irányuló eljárásban is alkalmazandóak. Az alapelvek érvényre juttatását, így a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét az országos népszavazási eljárás minden szakaszában, így a kérdés hitelesítésre való benyújtásától a népszavazás eredményének megállapításáig biztosítani kell. A jogalkotó nem határozta meg részletesen azon kritériumokat, amelyek a rendeltetésellenes joggyakorlás megállapításához szükségesek, azok konkrét esetben történő megítélését a jogalkalmazóra bízza; tehát jelen népszavazási kezdeményezés vizsgálatakor is kiemelt jelentőségű, hogy a benyújtott népszavazási kezdeményezés a népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával és rendeltetésével összhangban van-e.

[8]         A választási alapelvek, köztük a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének érvényesítése következik az állam intézményvédelmi funkciójából is. Az államot a népszavazás kezdeményezéséhez és támogatásához fűződő jog megfelelő érvényesülése érdekében intézményvédelmi kötelezettség terheli. „Az intézményvédelem alkotmányos követelménye (mércéje) nem a szükségesség és az arányosság, hanem a mindenkori intézmény alkotmányos feladatai megvalósításához igazodik.” (ABH 1997, 331, 344.). Ez az intézményvédelmi kötelezettség azonban csak a céljának, rendeltetésének megfelelő, azt szolgáló és kifejezésre juttató országos népszavazást illeti meg, s nem azt jelenti, hogy mindenre tekintet nélkül elsőbbséget élvez egy-egy népszavazási kezdeményezés. Az intézményvédelem körébe tartozik tehát az is, ha az állam a nem céljának és rendeltetésének megfelelő népszavazási kezdeményezéseket nem részesíti védelemben. (26/2007. (IV. 25.) AB határozat, ABH 2007, 332, 340)

[9]         Mindezekre figyelemmel a Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt azt vizsgálta, hogy Szervező joggyakorlása összeegyeztethető-e az országos népszavazás alkotmányos céljával és rendeltetésével.

[10]      Az Alkotmánybíróság – jelen eljárásban irányadónak tekintett – 18/2008. (III. 12.) AB határozatában kifejtettek alapján a népszavazás kezdeményezőjének az országos népszavazás alkotmányos rendeltetésére, az állam életében betöltött szerepére és súlyára tekintettel kell eljárnia. Felelősségteljesen, annak tudatában kell benyújtania kezdeményezését, hogy az általa beadott népszavazási eljárás állásfoglalásra készteti az ország valamennyi választópolgárát, és annak eredményeként az Országgyűlést kötelező döntés születik.

[11]      Bár a hivatkozott AB határozat meghozatalát követően a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvényt felváltotta az Alaptörvény, valamint új választási és népszavazási törvény született, az AB döntésének fenti megállapításai, a rendeltetésszerű joggyakorlás elve továbbra is irányadó mind a választási, mind a népszavazási eljárásokban. A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja alapján a választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni – többek között – a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. A rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye a Kúria népszavazási kérdéseket elbíráló gyakorlatában is rendre felhívásra kerül (Knk.IV.37.484/2013/2. számú határozat, Knk.IV.37.258/2016/6. számú határozat).

[12]      A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint, egyezően a Kúria Knk.IV.37.484/2013/2. számú határozatában rögzített érveléssel, a nép közvetlen hatalomgyakorlásával össze nem férő, visszaélésszerű joggyakorlásnak minősül az a népszavazási kezdeményezés, amely a körülményekből, a felvett és bizonyított tényállásból (pl. a benyújtott kérdések megfogalmazásának elemzéséből, a kezdeményező eljárásából, nyilatkozataiból) megállapítható, hogy a politikai közösség döntési helyzetbe hozásának valódi szándéka nélkül, az eljárási szabályok visszaélésszerű alkalmazásával kezdeményez népszavazást. Az Nsztv. preambuluma – egyebek mellett - „az ország sorsát érintő legfontosabb ügyek eldöntésében” jelöli meg a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményét. Nem rendeltetésszerű a népszavazási kezdeményezés intézményének alkalmazása akkor, ha az a kérdés, amelyben a kezdeményező a nép döntését várja, nem minősíthető az egész politikai közösség szempontjából relevánsnak, az egész politikai közösség sorsát befolyásoló jelentőségűnek.

[13]      Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság – figyelembe véve a Szervező közéletben betöltött szerepét, az ezzel kapcsolatos nyilatkozatait is – megállapította, hogy azért nem rendeltetésszerű a joggyakorlása, mert lehetetlen, illetve abszurd célra irányuló kérdések hitelesítését kezdeményezte.

[14]      A Bizottság jelen eljárásban tárgyalt kérdés benyújtásának körülményeit és a kérdés tartalmát vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy annak során Szervező a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját szándékosan megsértve járt el, hogy a népszavazás intézményét és a kérdés hitelesíthetőségéről döntő szervek tevékenységét eltérítse alkotmányos rendeltetésüktől és az ezekbe vetett közbizalmat rombolja. Egy ilyen kezdeményezés nem illeszthető be a népszavazás alkotmányos rendjébe, és az e mögötti szervezői magatartás megvalósítja a rosszhiszemű joggyakorlást.

IV.

[A határozat indokolásának összegzése]

[15]      Mivel Szervező kérdése a népszavazás jogintézményének alkotmányos céljával és rendeltetésével nyilvánvalóan ellentétes, valamint magatartása sérti a Ve. szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítését – az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva – megtagadta.

 

V.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[16]      A határozat az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdésén, az Nsztv. preambulumán, az 1. § (1) bekezdésén, a 11. §-án, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-ain, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2017. április 25.

                                                              Prof. Dr. Patyi András

                                                      a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                          elnöke