38/2021. NVB határozat - a Váradi Barna magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

38/2021. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Váradi Barna (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 14 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság az

„Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés törvényben mondja ki, hogy Magyarország területén nem alkalmazható olyan védőoltás, amelynek rövid és hosszútávú egészségügyi mellékhatásaiért a gyártója nem vállal teljes körű jogi felelősséget?”

népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.

A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pfi: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2021. október 21-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]

[1] A népszavazásra javasolt kérdést Szervező 2021. augusztus 9-én postai úton nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.

[2] A benyújtás során a népszavazásra javasolt kérdéshez Szervezőt is figyelembe véve 46 választópolgár támogató aláírása került csatolásra, amelyek közül 42 megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.

[3]  A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. Tekintettel arra, hogy a népszavazási kezdeményezés a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.                      

II.

[Az országos népszavazás funkciója]

[4] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.

[5] Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak, mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv, azaz az Országgyűlés hatáskörébe tartozik.

[6] Ez utóbbi rendelkezést az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése rögzíti, mely kimondja, hogy országos népszavazás tárgya csak az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. E rendelkezés korlátját az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében meghatározott kivett vagy ún. tiltott tárgykörök képezik. E kérdésekben annak ellenére sem kezdeményezhető és tartható népszavazás, hogy egyébként azok az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartoznak.

III.

[A népszavazási egyértelműség vizsgálata]

[7] Jelen népszavazási kezdeményezés arra irányul, hogy Magyarország területén ne lehessen alkalmazni olyan védőoltást, amelynek rövid és hosszútávú egészségügyi mellékhatásaiért a gyártója nem vállal teljes körű jogi felelősséget.

[8] A népszavazásra javasolt kérdéssel szemben az Alaptörvénynek való megfelelésen túl elvárás az is, hogy tegyen eleget a népszavazási egyértelműség követelményének. Az egyértelműség tartalmát az Nsztv. 9. § (1) bekezdése az alábbiak szerint határozza meg: „[a] népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.” A népszavazási egyértelműség követelménye tehát kétirányú: annak a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia.

[9] A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak, konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú és irányú jogalkotásra köteles annak érdekében, hogy a népszavazási kezdeményezés célba érjen.

[10] A választópolgári egyértelműség követelményével összefüggésben a Nemzeti Választási Bizottság utal a Kúria következetes joggyakorlatára (Knk.IV.37.132/2016/4., Knk.IV.37.458/2015/3., Knk.IV.37.457/2015/3., Knk.IV.37.356/2015/2., Kvk.37.300/2012/2. számú végzések), amely szerint a kérdéssel szembeni követelmény, hogy az világos és kizárólag egyféleképpen értelmezhető legyen, feleljen meg a magyar nyelv nyelvtani szabályainak, a választópolgárok jól értsék a kérdés lényegét, hogy tudatosan és átgondoltan tudják leadott szavazataikkal a jogaikat gyakorolni (ún. választópolgári egyértelműség). Amennyiben a népszavazási kérdés pontosan nem értelmezhető, akkor a népszavazáshoz való jog tudatos döntés hiányában csak formálisan érvényesülhet. Nem tekinthető legitimnek az a népszavazás, amelyen a választópolgár nem tudja pontosan, hogy miről szavaz.

[11] A Kúria Knk.VII.37.371/2017/2. számú határozatában az egyértelműség vonatkozásában arra mutatott rá, hogy a választópolgárnak tudatában kell lennie annak, hogy mi a népszavazási kérdés valódi tartalma, annak milyen tényleges hatása lehet, és az eredményes népszavazást követően a kérdéshez kapcsolódó jogviszonyok hogyan változhatnak.

[12] Az egyértelműség körében a Bizottság elsődlegesen a kérdésben szereplő fogalmak jelentéstartalmát és az azok közötti összefüggést vizsgálta.

[13] A védőoltás fogalmát a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről szóló 18/1998. (VI. 3.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) 3/A. § 19. pontja az alábbiak szerint határozza meg: „a védőoltás olyan egészségügyi tevékenység, amelynek során oltóanyagot juttatnak a szervezetbe aktív vagy passzív immunizálás céljából, melynek segítségével az adott betegség elleni specifikus védettség kialakítható és fokozható”. Az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény (a továbbiakban: Gyógyszertv.) 1. § 1. pontjának meghatározása alapján az oltóanyag, amelyet a védőoltás alkalmával az emberi szervezetbe juttatnak, gyógyszernek minősül.

[14] A védőoltással kapcsolatos hazai szabályozást részben az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) tartalmazza, amelynek 57. § (1) bekezdése a védőoltás célját a fertőző betegségekkel szembeni aktív, illetve passzív védettség kialakításában határozza meg. Az Eütv. 57. § (6) bekezdése alapján védőoltás kizárólag az egészségügyi államigazgatási szerv által engedélyezett oltóanyaggal és az engedélyező okiratban szereplő céllal és feltételekkel végezhető.

[15] Az oltóanyagok és egyéb immunbiológiai készítmények előállítására, forgalomba hozatalára és hatósági ellenőrzésére külön jogszabály rendelkezései az irányadóak (így pl. az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek forgalomba hozatalának és gyártásának engedélyezéséről szóló 450/2017. (XII. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet), az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerek gyártásának személyi és tárgyi feltételeiről szóló 44/2005. (X. 19.) EüM rendelet, vagy az emberi felhasználásra szánt gyógyszerek közösségi kódexéről szóló 2001/83/EK irányelv módosításáról szóló, 2018. december 11-i (EU) 2019/5 európai parlamenti és tanácsi rendelet stb.).

[16] Magyarországon gyógyszer forgalomba hozatala akkor engedélyezhető a Korm. rendelet 11. § (5) bekezdése alapján, ha a gyógyszer megfelel a Gyógyszertv. 5. § (2) bekezdésében, valamint a Korm. rendeletben meghatározott feltételeknek.

[17] A Gyógyszertv. 5. § (2) bekezdése alapján a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a gyógyszer forgalomba hozatali engedélyét akkor adja ki, ha annak minősége, mennyiségi összetétele - ideértve a gyártás körülményeit is - ismert és meghatározott, továbbá terápiás hatásossága - az egyszerűsített eljárással törzskönyvezhető homeopátiás gyógyszerek kivételével - klinikailag is bizonyított, valamint az előny/kockázat aránya kedvező.

[18] Fentieken túl a Gyógyszertv. 7. §-a ismeri az ideiglenes és kivételes forgalomba hozatal eseteit is. Ideiglenes forgalomba hozatali engedélyt a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a gyártó kérelmére különös méltánylást érdemlő betegellátási érdekből adhat ki. Ebben az esetben a minőségileg megfelelő és az elvégzett vizsgálatok alapján előnyös terápiás előny/kockázat aránnyal bíró készítményre – a vizsgálatok teljes befejezése előtt, legfeljebb egy év időtartamra – adható ki az ideiglenes forgalomba hozatali engedély.

[19] Ugyancsak egy év időtartamra engedélyezheti a gyógyszerészeti államigazgatási szerv a gyógyszer ideiglenes hozzáférhetővé tételét és alkalmazását bármely olyan kórokozó, toxin, kémiai anyag vagy nukleáris sugárzás feltételezett vagy igazolt terjedésének megakadályozása érdekében, amely az egészségre gyakorolt hatása okán közegészségügyi szempontból kiemelten veszélyes.

[20] Kivételes forgalomba hozatali engedélyt a gyógyszerészeti államigazgatási szerv szintén különös méltánylást érdemlő betegellátási érdekből – kérelemre – adhat ki, ha a készítmény a Gyógyszertv. 5. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelel, de a b) és c) pontokban rögzítettek nem bizonyíthatók, csak valószínűsíthetők, mert a készítmény klinikai vizsgálatában a betegség előfordulási gyakorisága miatt a szükségesnél kevesebb beteg vonható be.

[21] A gyógyszer alkalmazásával összefüggésben keletkezett károkért való felelősség és személyiségi jogsértésért való helytállási kötelezettség kérdéskörét szintén a Gyógyszertv. szabályozza. A törvény 21. §-ában foglalt rendelkezések szerint a gyógyszer alkalmazásával összefüggésben bekövetkezett halál, megrokkanás, illetve egészségkárosodás esetén a sérelemdíj fizetésére kötelezés, valamint nem vagyoni sérelemből eredő vagyoni károkért való felelősség kérdésében a Polgári Törvénykönyv sérelemdíjra és termékfelelősségre vonatkozó rendelkezéseit a Gyógyszertv.-ben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Gyógyszer előírás szerinti alkalmazásával okozott halál, megrokkanás, illetve egészségkárosodás, valamint a Polgári Törvénykönyv szerinti termékkár esetében a gyártó kimentésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:52. § (2) bekezdését és 6:555. §-át kell megfelelően alkalmazni.

[22] A Ptk. 2:52. § (2) bekezdése alapján a sérelemdíj fizetésére kötelezés feltételeire - különösen a sérelemdíjra köteles személy meghatározására és a kimentés módjára - a kártérítési felelősség szabályait kell alkalmazni, azzal, hogy a sérelemdíjra való jogosultsághoz a jogsértés tényén kívül további hátrány bekövetkeztének bizonyítása nem szükséges. A Ptk. 6:555. § (1) bekezdése alapján a gyártó akkor mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy 

a) terméket nem hozta forgalomba;

b) terméket nem üzletszerű forgalmazás céljából állította elő, illetve azt nem üzletszerű gazdasági tevékenység körében gyártotta vagy forgalmazta;

c) a termék az általa történő forgalomba hozatal időpontjában hibátlan volt, és a hiba oka később keletkezett;

d) a termék általa történő forgalomba hozatala időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető; vagy

e) a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.

A Ptk. 6:555. § (2) bekezdése szerint az alapanyag vagy a résztermék gyártója mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy

a) a hibát a végtermék szerkezete, illetve összetétele okozta; vagy

b) a hiba a végterméket gyártó utasításának a következménye.

[23] A Ptk. 6:555. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a gyógyszer előírás szerinti alkalmazásával okozott kár esetén a gyártó a Ptk. 6:555. § (1) bekezdés d) pontjában foglaltakra hivatkozással nem mentesülhet a felelősség alól.

[24] A Gyógyszertv. 21. § (4) bekezdése szerint, ha a gyógyszer alkalmazására kórokozók, toxinok, kémiai anyagok vagy nukleáris sugárzás feltételezett vagy igazolt terjedésének megakadályozása érdekében a gyógyszerészeti államigazgatási szerv ideiglenes vagy kivételes forgalomba hozatali engedélye alapján került sor, az állam a sérelmet, illetve vagyoni kárt szenvedett személyt, illetve halála esetén eltartott hozzátartozóját kártalanítja. A kártalanítás módjára és mértékére a Ptk. 6:564. §-át kell megfelelően alkalmazni. A Ptk. hivatkozott jogszabályhelye előírja, hogy ha jogszabály a jogszerűen okozott kárért kártalanítási kötelezettséget ír elő, a kártalanítás módjára és mértékére a kártérítésre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

[25]  Fentieken túl az Eütv. 58. § (10) bekezdésében úgy rendelkezik, hogy ha a védőoltásra kötelezett személy a védőoltás adásával összefüggésben súlyos egészségkárosodást szenved, megrokkan vagy meghal, őt, illetve általa eltartott hozzátartozóját az állam kártalanítja.

[26] A rehabilitációs járadékról szóló 2007. évi LXXXIV törvény 1. § a) pontja szerint az egészségkárosodás az egész szervezetre vonatkoztatott, a szervezet felépítésében, funkcióiban betegség, sérülés vagy veleszületett rendellenesség következtében kialakult kedvezőtlen változás.

[27] A hivatkozott jogszabályhelyek áttekintését követően megállapítható, hogy mellékhatás nélküli gyógyszer és oltóanyag nincs. A forgalomba hozatali engedélyről döntő hatóságok azt mérlegelik eljárásuk során, hogy az oltóanyag használatából származó előnyök felülmúlják-e az esetleges mellékhatásokat és kockázatokat (előny/kockázat arány).

[28] Megállapítható az is, hogy az oltóanyag gyártóját felelősség terheli az oltóanyag alkalmazásával összefüggésben keletkezett károkért. Ugyanakkor ez a felelősség nem abszolút és objektív, a gyártó a Ptk.-ban foglalt kimentési okok alapján mentesülhet a felelősség alól. Ezzel kapcsolatban azt is ki kell emelni, hogy a kimentési okok köre szűkebb az általánosnál, mivel gyógyszer előírás szerinti alkalmazásával okozott kár esetén a gyártó nem hivatkozhat arra, hogy a termék általa történő forgalomba hozatala időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt felismerhető. Tehát a gyógyszergyártót a hatályos jogszabályok alapján is az általánosnál szigorúbb helytállási köztelezettség terheli. 

[29] Szintén az általánostól eltérő szabályozás érvényesül, ha az oltóanyag alkalmazására kórokozók, toxinok, kémiai anyagok vagy nukleáris sugárzás feltételezett vagy igazolt terjedésének megakadályozása érdekében a gyógyszerészeti államigazgatási szerv ideiglenes vagy kivételes forgalomba hozatali engedélye alapján került sor, ekkor ugyanis a sérelmet, illetve vagyoni kárt szenvedett személyt, illetve halála esetén eltartott hozzátartozóját az állam kártalanítja. Az ideiglenes vagy kivételes forgalomba hozatali engedély kiadására mindig különös méltánylást érdemlő betegellátási érdekből vagy közegészségügyi szempontból kiemelten veszélyes helyzet miatt kerülhet sor, ilyenkor a gyógyszergyártó által vállalt potenciális kockázatok ellensúlyozását teszi lehetővé a szabályozás.

[30] A joganyag áttekintésekor az is megállapítható, hogy a hazai szabályozás illeszkedik a nemzetközi trendekhez, és harmonizál az uniós joganyaggal, így például a hibás termékekért való felelősségre vonatkozó tagállami törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések közelítéséről szóló 85/374/EGK tanácsi irányelvvel.

[31] A Bizottság a fenti jogszabályhelyek áttekintését követően arra a következtetésre jutott, hogy a népszavazásra javasolt kérdés több szempontból sem felel meg az egyértelműség követelményének, annak megfogalmazása megtévesztő lehet mind a választópolgár, mind a jogalkotó számára, továbbá a kérdésben foglalt döntés következményeiben kiszámíthatatlan.

[32] Elsőként azt kell kiemelni, hogy a kérdés nem nyújt egyértelmű eligazítást, hogy igenlő választ feltételezve az alkalmazás tilalma kizárólag a jövőre nézve értelmezendő vagy a már most is alkalmazott oltóanyagok forgalomba hozatali engedélyének felülvizsgálatával járna.

[33] Ugyancsak kérdéses a kezdeményezés megfogalmazása kapcsán, hogy az alkalmazási tilalom általánosan érvényesülne, és kiterjedne-e a klinikai vizsgálatokra vagy sem. A klinikai vizsgálatok célja éppen az, hogy önkéntesek részvételével vizsgálják egy forgalomba hozatali engedéllyel még nem rendelkező gyógyszer hatékonyságát, alkalmazási lehetőségeit. Klinikai vizsgálat hiányában, szigorú feltételek mentén csak határozott időre szóló, kivételes forgalomba hozatali engedély adható, a klinikai vizsgálatok általános hiánya tehát ellehetetleníti minden oltóanyag forgalomba hozatalát.

[34] A kérdésben használt „rövid és hosszútávú mellékhatások” fordulat szintén nem felel meg az egyértelműség követelményének. Az Európai Parlament és a Tanács 2010/84/EU irányelve definíciója szerint a mellékhatás a gyógyszerek által kiváltott káros és nem kívánt hatás. A hatályos magyar jogszabályokban nem találunk definíciót a „rövid és hosszútávú” mellékhatásokra, ebből kifolyólag a választópolgár sem tudja felmérni a kategória mögött meghúzódó tartalmat.  

[35] Fentiekhez hasonlóan a kezdeményezésben szereplő „teljes körű jogi felelősség” kifejezés sem felel meg az egyértelműség követelményének, a hatályos jogszabályi környezet ilyen szakkifejezést nem ismer, így a mögötte meghúzódó tartalom is bizonytalan. Ahogy a korábbiakban már kifejtésre került, a gyógyszer gyártóját a hatályos szabályozás szerint is az általánosnál szigorúbb helytállási köztelezettség terheli. Az pedig, hogy mi számítana teljes körű jogi felelősségnek a kérdésből nem derül ki. Például kérdéses lehet, hogy igenlő választ feltételezve a gyártót akkor is felelősség terhelné-e, ha a kár abból következik, hogy az orvos nem követi az alkalmazási előírásban foglaltakat.

[36] A Kúria fentiekben már hivatkozott döntéseiből kiderül, hogy a választópolgárnak tudatában kell lennie annak, hogy mi a népszavazási kérdés valódi tartalma, annak milyen tényleges hatása lehet, továbbá a Knk.VII.37.336/2017/3. számú határozat szerint az egyértelműség része, hogy a kérdésben foglalt döntés ne legyen kivitelezhetetlen vagy következményeiben kiszámíthatatlan. Sérül az előreláthatóság, ha a választópolgár szakmai ismeretek hiányában nem látja át döntésének a következményeit. Az egyértelműség része továbbá, hogy a kérdésben foglalt döntés ne legyen kivitelezhetetlen vagy következményeiben kiszámíthatatlan.

[37] Jelen kezdeményezés megfogalmazása kapcsán a választópolgár azonban nem feltétlenül számol azzal az esetleges következménnyel, hogy igenlő válasz esetén az is előfordulhat, hogy nemcsak új oltóanyagok nem lesznek elérhetők Magyarországon, hanem a korábban már forgalomba hozott termékek sem lesznek alkalmazhatók.

[38] Különösen ellentmondásos a helyzet abban az esetben, ha az oltóanyag forgalomba hozatali engedélyét az Európai Gyógyszerügynökség adta ki. Az Európai Parlament és a Tanács 2004. március 31-i 726/2004/EK Rendelete értelmében a rendelettel összhangban kiadott forgalomba hozatali engedély az Unió egész területén érvényes. Ebben az esetben olyan oltóanyag önkéntes alapon történő felvételére sem lenne lehetősége a Magyarországon élőknek, amely egyébként az Európai Unió egész területén elérhető.

[39] A „teljes körű jogi felelősség” jelentheti ugyanis egy olyan mind a hazai szabályozástól, mind a nemzetközi gyakorlattól jelentősen különböző abszolút és objektív felelősségi forma bevezetését, amely aránytalan nagyságú kötelezettségvállalást kíván meg a gyártótól. Ebből kifolyólag a gyártónak nem állna érdekében az oltóanyag magyarországi engedélyeztetése, és az oltás felvétele senkinek sem lenne elérhető. Ez nemcsak a természetes személyek önrendelkezési jogát korlátozná, hanem az államot is akadályozná az egészséghez való jog biztosítása körében fennálló intézményvédelmi kötelezettsége teljesítésében. A szabályozás ilyen irányú módosítása tehát következményeiben teljesen kiszámíthatatlan lenne és ellehetetlenítené a járványok elleni küzdelmet.

[40] Az előző bekezdésekben kifejtettekből következően az Országgyűlés számára sem lenne egyértelmű, hogy pontosan milyen tartalmú jogalkotásra lenne köteles érvényes és eredményes népszavazás esetén. Mindezek a megállapítások pedig okkal vetik fel azt, hogy a kérdésre adott igen válasz alapján megalkotott jogszabály tartalma és az igenlő válasz mögötti választópolgári szándék összhangja nem állna fenn.

[41] Fentiek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében rögzített népszavazási egyértelműség követelményének, ezért annak hitelesítését az Nsztv. 11. §-ára hivatkozással megtagadta.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[42] A határozat a Gyógyszertv. 1. § 1. pontján, az 5., 7. és 21. §-án, a Ptk. 2:52. és 6:555. §-án, az Eütv. 57. §-án és az 58. § (10) bekezdésén, az Nsztv. 9. §-án és a 11. §-án, az NM rendelet 3/A. § 19. pontján, a Korm. rendelet 11. § (5) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. § (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2021. október 6.

 

                                                                                            Dr. Téglási András

                                                                                 a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke