A Nemzeti Választási Bizottság
34/2020. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Kassai Dániel (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 10 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy 2023. január 1-ig a 38086/78 helyrajzi számú Kvassay Jenő út, Ráckevei-Soroksági Dunaág, Duna folyam, MÁV Kelenföld-Keleti pályaudvar vasútvonal által határolt területre atlétikai stadion ne épüljön?”
népszavazásra javasolt kérdés hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2020. július 30-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A benyújtás körülményei, az NVI elnök előzetes vizsgálata]
[1] A népszavazásra javasolt kérdést Szervező – magánszemélyként – 2020. június 30-án postai úton nyújtotta be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A népszavazásra javasolt kérdéshez Szervezőt is figyelembe véve 30 választópolgár támogató aláírását mellékelte, amelyek közül 29 megfelelt az Nsztv. 4. § (3) bekezdésében foglalt törvényi feltételeknek.
[2] A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. § (1) bekezdésében rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát. A népszavazási kezdeményezés a jogszabályi követelményeknek megfelelt, így azt a Nemzeti Választási Iroda elnöke a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
[Az országos népszavazás funkciója]
[3] Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel.
[4] Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A népszavazásnak mint a közvetlen hatalomgyakorlás eszközének kivételes jellegéből fakadóan a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható, amelyek egyike a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményének való megfelelés.
III.
[Előzmények vizsgálata és a Nemzeti Választási Bizottság 177/2019. számú határozata]
[5] Szervező jelen eljárásban tárgyalt népszavazási kezdeményezéssel szó szerint megegyező tartalmú kérdést nyújtott be 2019. június 6-án a Nemzeti Választási Bizottsághoz az Nsztv. 3. § (1) bekezdés szerinti hitelesítés céljából, amelynek hitelesítését a Bizottság a 2019. július 2-án meghozott 177/2019. számú határozatában megtagadta.
[6] Szervező a fenti határozat ellen érdemi bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújtott be a Kúriához. A bírósági eljárás eredményeként a Kúria a 2019. október 21-én kelt Knk.VII.37.857/2019/2. számú végzésében az NVB 177/2019. számú határozatát megváltoztatta és Szervező által benyújtott népszavazási kérdést hitelesítette.
[7] Fentiekre figyelemmel Szervező 2019. november 18-án, elektronikus úton 40.000 db személyi azonosítóval rendelkező választópolgárok aláírására szolgáló aláírásgyűjtő ív kiadása iránti igényt nyújtott be a Nemzeti Választási Irodához. Az ívek előállítása megtörtént, ennek ellenére Szervező nem vette át azokat, újabb íveket nem igényelt, így az aláírásgyűjtésre rendelkezésre álló 120 napos törvényi határidő 2020. március 21-én eredménytelenül telt el. Az átvétel elmaradásának tényéről, vagy okáról a Szervező a Nemzeti Választási Irodát nem tájékoztatta, ezzel összefüggő nyilatkozatot nem tett.
IV.
[A jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás vizsgálata]
[8] Az Nsztv. 1. § (1) bekezdése rögzíti, hogy „Az e törvény hatálya alá tartozó eljárásokra a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) Általános részét – az e törvényben foglalt eltérésekkel – alkalmazni kell.” A Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerint „A választási eljárás szabályainak alkalmazása során érvényre kell juttatni a következő alapelveket: (…) jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás”
[9] A Nemzeti Választási Bizottság következetes joggyakorlata szerint a népszavazási kezdeményezéssel kapcsolatos eljárás valamennyi szakaszában, így a hitelesítési eljárás során is kiemelten fontos annak vizsgálata, hogy a benyújtott kezdeményezés a népszavazás alkotmányos rendeltetésével – és így a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvével – összhangban van-e (56/2013. számú és 113/2015. számú, legutóbb 482/2019. számú NVB határozat).
[10] A Bizottság e körben kíván utalni az Alkotmánybíróság – jelen eljárás szempontjából irányadónak tekintett, 18/2008. (III. 12.) AB számú határozatában kifejtett – jogi érvelésére, amely szerint a jogalkotó nem határoz meg részletes kritériumokat a rendeltetésellenes joggyakorlás megállapításához, annak megítélését a jogalkalmazóra bízza. Az Alkotmánybíróság szerint azonban csak esetről-esetre, a konkrét ügy összes körülményeinek vizsgálata alapján állapíthatók meg azok a választópolgári magatartások, amelyek a rendeltetésszerű joggyakorlás követelményével ellentétesek. A testület szerint a jogszabályok formális előírásainak megfelelő népszavazási kezdeményezés is jogellenessé válik akkor, ha a jogalkalmazó szerv a konkrét tényállás vizsgálatakor olyan körülményeket tár fel, amelyek azt bizonyítják, hogy a hitelesítési eljárás kezdeményezője nem a népszavazás alkotmányos rendeletetésének megfelelően élt jogával. Az Alkotmánybíróság e határozatában azt is megállapította, hogy közjogi értelemben nem tekinthető rendeltetésszerű joggyakorlásnak az olyan kezdeményezői magatartás, amely ugyanabban a tárgykörben egymást rövid időszakon belül követő újabb és újabb népszavazásra bocsátandó kérdések hitelesítésére irányul.
[11] Az Alkotmánybíróság fenti határozatát alapul véve elemezte a Kúria – egyebek közt a Kfv.IV.37.521/2013. számú végzésében – a rendeltetésszerű joggyakorlás kérdéskörét, megerősítve, hogy a visszaélésszerű magatartások fennállását esetről-esetre kell vizsgálni. A konkrét ügyekben látható példákból az az általános következtetés vonható le, hogy kiemelten fontos e körben a népszavazás alkotmányos rendeltetésével meglévő összhang.
[12] Az országos népszavazás alkotmányos rendeltetése, hogy a választópolgárok az ország sorsát érintő legfontosabb, és egyben az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben közvetlenül hozzanak döntést, amely a törvényhozóra kötelező. E cél eléréséhez nélkülözhetetlen elvárás, hogy a kezdeményezést benyújtó választópolgár a népszavazási eljárás során jóhiszemű és rendeltetésszerű magatartást tanúsítson.
[13] A Kúria a Knk.VII.37.959/2017/3. számú végzésében az NVB által felvetett jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás népszavazási eljárásban alkalmazandó követelményével kapcsolatban korábbi döntéseinek (Knk.VII.37.520/2017/2., Knk.IV.37.525/2017/2.,Knk.IV.37.522/2017/2.,Knk.IV.37.521/2017/2.,Knk.VII.37.523/2017/2., Knk.VII.37.524/2017/2.) megfelelően megjegyezte, hogy „a Nsztv. 8. § (1) bekezdése ugyan nem zárja ki, hogy ugyanazon szervező ugyanazon tárgykörben több, különböző módon megfogalmazott népszavazási kérdést nyújtson be, ugyanakkor e jogszabályhely tág értelmezése visszaélésszerű joggyakorlatot sem eredményezhet.”
[14] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint nem tekinthető jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlásnak és nem egyeztethető össze a népszavazás Alaptörvényben foglalt rendeltetésével az olyan szervezői magatartás, amelynek során néhány hónap eltéréssel, szó szerint megegyező népszavazási kezdeményezéseket nyújt be Szervező, úgy, hogy a korábbi kérdésének hitelesítését követően a megigényelt és legyártott aláírásgyűjtő íveket át sem vette, ezáltal meg sem kísérelte a népszavazás elrendeléséhez szükséges számú aláírás összegyűjtését. Ez a magatartás az újabb kezdeményezés tekintetében is felveti azt, hogy Szervező a korábbi, 2019. június 6-án benyújtott kezdeményezéshez hasonlóan ismételten a politikai közösség döntési helyzetbe hozásának valós szándéka nélkül kezdeményezi a kérdés hitelesítését.
[15] A Bizottság álláspontja szerint a rendeltetésellenes joggyakorlás tényét különösen kiemeli a Szervező azon magatartása, hogy az eredetileg is súlyos helyesírási hibával megfogalmazott szövegű kérdést az ismételt benyújtás alkalmával is ugyanezen formában terjesztette elő annak ellenére, hogy az eredetileg feltehetően gondatlan elírás ténye számára a hitelesítő határozatból is ismert volt. A Bizottság hangsúlyozza, hogy olyan kérdés hitelesítése, amelynek szövegében a Szervező szándékosan súlyos helyesírási hibát helyez el, a Ve. 2. § (1) bekezdése e) pontja alapján kizárt.
[16] A Bizottság a kérdés benyújtásának körülményeit vizsgálva arra a megállapításra jutott, hogy annak során Szervező a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját megsértve járt el, mivel a korábbi eljárása alapján alaposan feltehető, hogy újfent az aláírásgyűjtés szándéka nélkül kezdeményezi a választási szervek és adott esetben a bíróság eljárását. Mindezek pedig alappal veti fel, hogy Szervező a népszavazáshoz való jogát a jogintézmény céljának, azaz a választópolgárok döntési helyzetbe hozásának szándéka nélkül, azzal visszaélve jár el. Ennél fogva a kezdeményezés nem illeszthető be a népszavazás alkotmányos rendjébe.
V.
[A határozat indokolásának összegzése]
[17] Mivel Szervező magatartása sérti a Ve. szerinti jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét, a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítését – az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva – megtagadta.
VI.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[18] A határozat az Nsztv. preambulumán, az 1. §-án, a 11. §-án, a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2020. július 15.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke