A Nemzeti Választási Bizottság
314/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt (1073 Budapest, Erzsébet körút 40-42. fszt./I-1., képviseli: dr. Tóth Bertalan, a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 9 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 95/2019. (IX. 05.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése]
[1] Kifogástevők 2019. szeptember 2-án 15 óra 39 perckor elektronikus úton kifogást nyújtottak be a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB) a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés a) pontjában és a Ve. 49. § (2) bekezdésében foglaltak megsértése miatt. Ebben a kifogástevők előadták, hogy a Budapest XXI. Kerületi Helyi Választási Bizottság (a továbbiakban: HVB) és Budapest Főváros XXI. Kerület Csepeli Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Polgármesteri Hivatal) megsértették a Ve. 49. § (2) bekezdését, és így a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt alapelvet azzal, hogy elmulasztották a HVB 17/2019. (VIII.30.) számú határozata nyilvánosságra hozatalakor a személyes adatok anonimizálását.
[2] Kifogástevők álláspontja szerint jelen kifogás a HVB és a Polgármesteri Hivatal (és nem választási iroda) jogsértő tevékenységével (mulasztásával) kapcsolatos, mely nem sorolható a helyi választási bizottságok hatáskörébe, ezért a Ve. 307/P. § (2) bekezdés b) pontja alapján ezekről a területi választási bizottság dönt. Álláspontjuk szerint mivel a jogsértés Budapest területén történt, ezért jelen kifogás elbírálására az FVB az illetékes. Hozzátették, hogy mivel a jogszabálysértés (mulasztás) 2019. augusztus 30-án történt, ezért kifogásuk 2019. szeptember 2. 16 óráig való benyújtásával határidőben érkezettnek minősül.
[3] Kifogástevők előadták, hogy a HVB 2019. augusztus 30-án hozta meg 17/2019. (VIII.30.) számú határozatát, amelyet, mint az egyik elmarasztalt jelölő szervezet, a Magyar Szocialista Párt (a továbbiakban: MSZP) is megkapott a Polgármesteri Hivataltól – a mellékelt elektronikus levél tanúsága szerint ezzel a megjelöléssel, tehát nem választási irodától.
[4] Álláspontjuk szerint a bizonyítékként csatolt határozat alapján látható, hogy a HVB a határozatának olyan példányát küldte meg, melyben elmulasztotta a Ve. 49. § (2) bekezdése szerinti, a személyes adatok védelmét szolgáló törvényi kötelezettségét, mivel a kifogás benyújtójának adatait nem anonimizálta.
[5] Előadták, hogy számukra, még akkor is, ha az alapügy kifogástevőjének célja az MSZP elmarasztalása volt, fontosak a személyes adatok védelme, különösen egy választási eljárásban, ezért a HVB és közvetve a Csepeli Polgármesteri Hivatal jogszabálysértő mulasztása a választások tisztaságára nézve súlyos következményekkel járhat.
[6] Kifogástevők hangsúlyozták, a kifogásnak nem tárgya a HVB hivatkozott határozatában foglaltak, hanem a határozathoz csak közvetetten kapcsolódó, a HVB és a Polgármesteri Hivatal törvénysértő mulasztása, ezért ezen jogsértés fellebbezés formájában nem bírálható el, hiszen annak eredményeként a HVB és a Polgármesteri Hivatal figyelmét jogsértő mulasztására nem lehet felhívni, így az bármikor megismétlődhet.
[7] Álláspontjuk szerint a Ve. 49. § (2) bekezdése egyértelműen kötelezi a választási bizottságokat, hogy gondoskodjanak a személyes adatok védelméről úgy, hogy a határozatok nyilvánosságra hozatala esetén végezzék el azok anonimizálását. Hozzátették, hogy nyilvánosságra hozatal alatt értendő a határozat minden olyan megküldése, ahol a választási bizottság tagjain kívül mások férnek hozzá a határozathoz. A személyes adatokon belül a Ve. csak a jelölt, a jelölő szervezet, a médiaszolgáltató és a sajtótermék nevét rendeli feltüntetni a személyes adatok közül, mást azonban nem. Egyértelmű, hogy a kifogástevő neve, személyi száma, lakcíme nem tartozik a kivételek közé, így az anonimizálandó, azt azonban a HVB elmulasztotta, és azt a Polgármesteri Hivatal jogsértően hozta nyilvánosságra.
[8] Ezzel álláspontjuk szerint azonban sérült a választások tisztaságának védelmét előíró, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt alapelv is. A bizonyítékként csatolt levél alapján látható, hogy a Polgármesteri Hivatal nem csupán az MSZP-nek, hanem több más jelölő szervezet számára is a nem anonimizált határozatot küldte meg, ezért a jogsértés ismétlődő jellegűnek tekintendő, így indokolt a további jogsértéstől való eltiltás. Mindezek alapján Kifogástevők kérték az FVB-t, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg, hogy a HVB és a Polgármesteri Hivatal megsértette a Ve. 49. § (2) bekezdését, és a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt alapelvet, és a b) pontja alapján tiltsa el őket a további jogsértéstől.
[9] Az FVB megítélése szerint a kifogás Polgármesteri Hivatal elleni része valójában a Helyi Választási Iroda ellen irányult, tekintettel arra, hogy a választási bizottsági határozatok megküldése a választási irodák által ellátandó titkársági feladat. Az FVB a Ve. 210. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján, amely szerint a választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogás elbírálása annak a választási bizottságnak a hatáskörébe tartozik, amely mellett a választási iroda működik, a kifogást a HVB-hez áttette.
[10] Az FVB a kifogás általa elbírált részét elutasította és a határozat indokolásában kifejtette, hogy a beadványból egyértelműen az következik, hogy Kifogástevők a határozathoz, s annak részeként a személyes adatokhoz, a Ve. 48. § (1) bekezdés rendelkezése alapján jutottak.
[11] Az FVB rögzítette, hogy a Ve. kifogásban felhívott 49. § (2) bekezdésében szabályozott nyilvánosságra hozatal nem azonos a 48. § (1) bekezdésben előírt, határozat érintettekkel való közlésével. A Ve. e két különálló paragrafusában foglaltakat nem lehet egyként kezelni, mivel tartalmuk szerint másra vonatkoznak. A Ve. 48. § (1) bekezdése alapján megállapította, hogy érintettek részére való kézbesítése, és részükre a határozat közlése nem a választási bizottság feladata. A Ve. 49. § (2) bekezdése szerint a választási bizottság feladata a határozatok nyilvánosságra hozatala.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[12] Beadványozó 2019. szeptember 6-án 14 óra 56 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az FVB 95/2019. (IX. 05.) számú határozata ellen, mivel álláspontja szerint az FVB jogellenesen nem vette figyelembe a Ve. 2. § (2) bekezdését, a Ve. 49. § (2) bekezdését, a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt alapelvet, továbbá sérült a Ve. 43. § (1) bekezdése is.
[13] Érintettsége igazolásaként arra hivatkozott, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választásán jelölő szervezet, a kifogás benyújtója és a Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. számú határozatát hívta még fel.
[14] Beadványozó előadta, hogy a HVB és a Polgármesteri Hivatal megsértették a Ve. 49. § (2) bekezdését, és így a Ve. 2. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt alapelvet azzal, hogy elmulasztották a HVB 17/2019. (VIII.30.) számú határozata nyilvánosságra hozatalakor a személyes adatok anonimizálását. A meghozott és megküldött határozatban ugyanis nem csupán egy kifogástevő nevét tüntették fel, de annak lakcímét, sőt személyi azonosítóját is.
[15] Álláspontja szerint az FVB határozata megalapozatlan és törvénysértő, mivel az FVB „helytelenül alkalmazta a Ve.-t akkor, amikor megítélése szerint egy határozat érintettekkel való közlése és nyilvánosságra hozatala között eltérő adatvédelmi szabályok alkalmazandók csak azért, mert a jogalkotó eltérő szakaszokban helyezte el azokat.”
[16] Hozzátette, hogy ez az érvelés sem grammatikailag, sem rendszertanilag nem foghat helyt. Nyelvtanilag azért, mert a "nyilvánosságra hoz" kifejezés a választási bizottság esetében azt jelenti, hogy a bizottság tagjain kívüli személy jut hozzá a határozathoz. Nyilvánvalóan a nyilvánossághoz tartozik az érintett is. Kifejtette, hogy az érintettel kapcsolatos szabályoknak eltérő szakaszban való elhelyezésének oka, hogy őt külön is értesíteni kell, esetében nem elég, hogy a bizottság honlapján teszik közzé a határozatot. Ezt erősíti a rendszertani jogértelmezés is, hiszen az FVB által megkülönböztetett két közlési formát együtt, a "24. A határozat közlése" alcímben helyezte el a jogalkotó, így nincs ésszerű ok arra, hogy más és más adatvédelmi szabályok érvényesüljenek a határozatok különböző közlései esetében.
[17] Álláspontja szerint az előzőekben kifejtetteket erősíti, hogy az FVB figyelmen kívül hagyta a Ve. 2. § (2) bekezdését is: A választási szervek rendelkezésére álló adatok - törvényben megállapított kivétellel - nyilvánosak. Megítélése szerint a Ve. nem csak a saját rendelkezéseit ("e törvényben"), hanem valamennyi törvényben megállapított kivételeket felhívja. Ebben az esetben tehát az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) előírásai is alkalmazandók. a HVB és a Polgármesteri Hivatal nem teljesítette az adatok közlése (adattovábbítás) törvényi feltételeit, vagyis figyelmen kívül hagyta az adatnyilvánosság alóli kivétel szabályát.
[18] Hozzátette, hogy az FVB határozata megalapozatlan a tekintetben is, miszerint a HVB felelőssége nem állapítható meg abban, hogy a nem anonimizált határozat lett megküldve, hiszen csak a határozat nyilvánosságra hozatala a bizottság feladata. Ez azonban nem menti fel a HVB-t azon mulasztása alól, hogy nem gondoskodott a határozata anonimizálásáról. Ugyanis a Ve. 75. § (1) bekezdés c) pontja szerint a választási irodák csak a bizottságok titkársági feladatait látják el - többek között -, azonban a választási bizottságok határozatait nem módosíthatják, annak részét képező adatot pláne nem törölhetnek. Hozzátette, hogy nem véletlen, hogy a törvényalkotó a választási bizottságok feladatává tette a személyes adatok védelmét biztosító nyilvánosságra hozatal kötelezettségét. A HVB azonban ezt a feladatát elmulasztotta, ezért került sor az Infotv., és így a Ve. 2. § (2) bekezdése szabályainak sérelmére.
[19] Az FVB határozatában egyáltalán nem döntött a kifogás Polgármesteri Hivatalt marasztaló részeiben, arról az indokolásában sem szólt, vagyis ezzel sérült a tényállás tisztázásának a Ve. 43. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettsége. Pedig a kifogáshoz csatolt bizonyítékok alapján egyértelmű, hogy a Polgármesteri Hivatal (és nem választási iroda) nem jelezte az anonimizálás hiányát, és a határozatok megküldésével megsértette az adatvédelem szabályait, és a választás tisztasága megóvásának választási alapelvét is.
[20] Álláspontja szerint az FVB határozatának esetleges helybenhagyásából az következne, hogy a HVB helyesen járt el mulasztásával, tehát egy ügyben érintettnek minősülő személynek/szervezetnek joga van megismerni az őt bepanaszoló kifogástevők és mások személyes adatait, lakcímét, személyi azonosítóját. A T. Nemzeti Választási Bizottság ezirányú döntése gyökeres változást jelentene korábbi töretlen gyakorlatához képest, melyben az érintetteknek küldött határozatok is - legalább a lakcím és személyi azonosító, de magánszemély esetén még névre utaló adatok is - anonimizálásra kerültek.
[21] Beadványozó szerint a Polgármesteri Hivatal jogsértése megállapításának hiánya ahhoz vezetne, hogy a Hivatal nem tartozna az adatvédelem hatálya alá, vagyis a Ve. bizonyos előírásainak és alapelveinek betartásáért vonhatók csak felelősségre, míg mások megszegéséért nem.
[22] Fentiek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a TVB 95/2019. (IX. 05.) számú határozatát változtassa meg, a Budapest XXI. Kerületi Helyi Választási Bizottság és Budapest Főváros XXI. Kerület Csepeli Polgármesteri Hivatal jogsértését állapítsa meg és tiltsa el a jogsértőket a további jogsértéstől.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[23] A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[24] A Ve. 301. §-a a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, míg a Ve. 308. §-a a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán is alkalmazni rendeli a Ve. 221. § (1) bekezdését, amely értelmében a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be fellebbezést.
[25] A Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt azt rögzíti, hogy 2018-ban módosultak a Ve. rendelkezései, így a fellebbezés előterjesztésére vonatkozó követelmények is. Míg a jogszabályi változásokat megelőzően fellebbezést a kifogáshoz hasonlóan bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet nyújthatott be, addig 2018. szeptember 1-jét követően a fellebbezés során minden esetben szükségessé vált az érintettség igazolása a kérelmezői oldalon is.
[26] Az új jogszabályi környezetben a fellebbezés benyújtása kapcsán a választási eljárásokban már több esetben vizsgálta magánszemély fellebbezés benyújtására vonatkozó jogosultságát, amely döntések közül a 48/2019. számú határozatában foglalt érvelést bírósági felülvizsgálat nyomán a Kúria is értékelte.
[27] A Kúria az NVB döntését a Kvk.I.37.510/2019/2. számú végzésével 2019. április 23-án helyben hagyta. E döntésében a legfőbb bírói fórum kifejtette, hogy „[h]elytállóan hivatkozott a kérelmezett arra, hogy az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVI. törvény 77. §-ának 2018. szeptember 1-jei hatályba lépése következtében a Ve. jogorvoslati rendszerében azonos módon határozza meg az egyes jogorvoslati szinteken a jogosultak alanyi körét. (…) Mindkét kérelem befogadásának feltétele tehát az egyéb formai feltételek mellett az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen. A Kúria ítélkezési gyakorlata (pl. a Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3. és Kvk.III.37.298/2014/2. számú döntések) értelmében a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése szerinti érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. A természetes személy kérelmező kérelmében hivatkozott kifogás elutasítás önmagában az ügy érdemével kapcsolatos érintettséget nem alapozza meg.”
[28] A Kúria a Kvk.III.37.322/2019/3. számú és a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében úgy foglalt állást, hogy „(…) magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet, a contrario az következik, hogy a jelöltek, jelölőszervezetek esetében az e minőségükre való hivatkozás az érintettségüket megalapozza.”
[29] Bírósági felülvizsgálati kérelem okán értékelte a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 133/2019. számú határozatát is. Az NVB döntését helybenhagyó Kvk. VI. 37.688/2019/5. számú végzés indokolásában a Kúria rámutatott arra, hogy a „Ve. 208. §-ában szabályozott, a kifogás benyújtására jogosult személyek köréhez képest a Ve. 221. § (1) bekezdése a fellebbezés előterjesztésére jogosultak körét lényegesen szűkebben határozza meg 2018. szeptember 1-jétől. Ugyanis ameddig kifogást a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet is benyújthat az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet mellett, addig fellebbezés előterjesztésére csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult. Ez azt jelenti, hogy a kifogást benyújtó személy – jelen esetben a kérelmező – fellebbezést csak akkor nyújthat be, ha az ügyben érintett, önmagában a kifogás elbírálása nem alapozza meg az érintettséget (Kúria Kvk.VI.37.638/2019/3. számú végzése).”
[30] A Nemzeti Választási Bizottság továbbá irányadónak tekintette az Alkotmánybíróságnak a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata során meghozott 3081/2014. (IV.1.) AB végzésében kifejtetteket is, amely szerint „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal – mely elvi síkon lehet többek között akár, akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti –, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv (…) dönt el”. (ABH 2014, 1594)
[31] Mivel a választási eljárásban annak sommás jellegéből adódóan hivatalbóli bizonyítás felvételére nincs mód, ezért Beadványozót terheli a fellebbezés valamennyi formai és tartalmi kellékének határidőben való előterjesztése, így az érintettség igazolása is, amelyre jelen ügyben nem került sor. [Kvk.I.37.391/2014/2., Kvk.IV.37.286/2018/2. számú döntései]
[32] Jelen ügyben Beadványozó érintettsége igazolásaként arra hivatkozott, hogy „a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választás jelölő szervezete, továbbá az alapügy kifogásának benyújtója, így az ügyben való érintettsége a Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. számú határozata értelmében ezen tényből eredően megalapozott”.
[33] A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint jelen ügy kapcsán a jelölő szervezeti minőség, a kifogás benyújtásának ténye és a Kúria hivatkozott döntése nem alapozza meg a beadványozói érintettséget. A Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. számú végzése jelen ügyben azért nem alkalmazható, mert ott választási kampány szabályának megsértése volt a jogvita tárgya olyan szervezetek tekintetében, amelyek azonos választókerületben állítottak jelöltet. A Kúria erre tekintettel állapította meg, hogy „az adott választókerületben jelöltet állító jelölőszervezet érintett az ott folyó kampánytevékenységben. Tévedett tehát a kérelmezett, amikor érintettség hiányában nem bírálta el érdemben a kérelmező fellebbezését”.
[34] Jelen ügyben azonban nem azonos választókerületben jelöltet állító jelölő szervezetek között áll fenn a jogvita a választási kampány szabályainak megsértése miatt, hanem egy kifogást benyújtó magánszemély személyes adatainak nyilvánosságra hozatala okán.
[35] Mindezek alapján Beadványozó részéről azt kell igazolni, hogy a Budapest XXI. Kerületi Helyi Választási Bizottság 17/2019. (VIII. 30.) számú határozatának Beadványozó részére történő olyan megküldése, amelyben szerepel a kifogás benyújtó magánszemély neve, lakcíme és személyi azonosítója, közvetlenül érinti jogát, jogos érdekét.
[36] Beadványozó által a fellebbezésben az érintettség okán felhozott érvekből (jelölő szervezeti minőség, az FVB határozatának alapját képező kifogás benyújtása, a Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. számú végzése) azonban nem állapítható meg, hogy Beadványozó mely jogára és kötelezettségére hat ki közvetlenül az állított jogsérelem, az anonimizálás hiánya.
[37] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Beadványozó nem igazolta megfelelően a Ve. 221. § (1) bekezdésében foglalt érintettségét, ezért a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[38] A határozat a Ve. 221. § (1) bekezdésén, a 228. § (1) bekezdésén, a 231. § (1) bekezdés a) pontján, a 232. §-án, a 301. §-án, a 308. §-án, a 307/P. § (3) bekezdésének b) pontján és a 330. § (3) bekezdés c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. szeptember 6.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke