313/2019. NVB határozat - a Magyar Szocialista Párt által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

313/2019. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Magyar Szocialista Párt (1073 Budapest, Erzsébet körút 40-42. fszt./I-1., képviseli: dr. Tóth Bertalan, a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Választási Bizottság 18/2019. (IX. 02.) számú határozatát helybenhagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése]

[1]          A Magyar Szociális Párt (5000 Szolnok, Kassai út 60. 3/11., képviseli: Kovács István József) 2019. augusztus 30-án kérte jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Területi Választási Bizottságtól (a továbbiakban: TVB) a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választásán. Mivel bejelentése a jogszabályi követelményeknek megfelelt, a TVB 18/2019. (IX. 02.) számú határozatával a jelölő szervezetet nyilvántartásba vette.

II.

[A fellebbezés tartalma]

[2]          Beadványozó 2019. szeptember 5-én 14 óra 56 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a TVB 18/2019. (IX. 02.) számú határozata ellen a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 221. §-a alapján, a Ve. 223. § (3) bekezdés a) és b) pontjára hivatkozással. Érintettsége igazolásaként arra hivatkozott, hogy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választásán jelölő szervezet.

[3]          Előadta, hogy a TVB fenti határozata sérti a Ve. 134. §-át, és ezzel a Ve. 133. § (2) bekezdését, továbbá a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt választási alapelveket. Álláspontja szerint a „Magyar Szociális Párt neve (…) megtévesztésre alkalmas módon, mindössze 2 betű hiányával teljesen azonos a Magyar Szocialista Pártéval, de nem is lehetséges más rövidített nevet használnia, mint a Magyar Szocialista Párt által használtat (MSZP). (…) ami miatt előbbi pártot a Ve. 133. § (2) bekezdése alapján jelölő szervezetként nyilvántartásba venni jogellenes.”

[4]          Kifejtette, hogy „a választás tisztaságának elvét különösen sérti, ha egy jelölő szervezet a választókat megtévesztve akar más jelölő szervezet hátrányára jogellenes előnyhöz jutni. Azzal pedig, hogy a támadott TVB határozat jelölő szervezetként nyilvántartásba vette a Magyar Szociális Pártot, lehetővé tette, hogy az félrevezető és megtévesztő névválasztásával, kampányidőszakban reális lehetőségként az "MSZP" rövidített név használatával a Magyar Szocialista Párt választóit megtévessze és annak választási esélyeit csökkentse. Mindez tehát egyértelműen megvalósítja a választás tisztaságának megóvását előíró választási alapelv sérelmét.”

[5]          Hozzátette, hogy a „választási nyilvántartási adatok szerint maguk a választási irodák is összetévesztik e két jelölő szervezetet: Tatabányán és Vácon is az MSZP helyett a Magyar Szociális Pártot tüntették fel jelölő szervezetként ami elképzelhetetlen. Nem csupán azért, mert a Magyar Szocialista Párt jelen fellebbezésében is megerősíti, hogy ő vett részt ezen jelöltek jelölésében, de a Magyar Szociális Párt jogilag sem lehetne ezen jelöltek esetében a jelölő szervezet: nyilvántartásba vételük még nem jogerős, így jelölésükben nem is vehettek volna részt. Ha a választási irodáknak a választási normák terén szakértelemmel bíró tisztviselői összekeverik e két jelölő szervezetet, alappal feltehető, hogy hasonló összetévesztés a választópolgárok körében is meg fog valósulni.” Bizonyítékként a valasztas.hu oldal mentett képét csatolta.

[6]          Fentiek alapján kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a TVB 18/2019. (IX. 02.) számú határozatát változtassa meg, és a Magyar Szociális Párt nyilvántartásba vétel iránti kérelmét utasítsa el.

III.

[7]          [A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[8]          A fellebbezés nem alapos.

[9]          A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése alapján eljárásában a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja az irányadó jogszabályok alkalmazásával.

[10]       A Nemzeti Választási Bizottságnak elsőként abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy a TVB a Ve. szabályainak megfelelően járt-e el akkor, amikor a Magyar Szociális Pártot jelölő szervezetként nyilvántartásba vette a helyi önkormányzati képviselők választásán.

[11]       A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a jelölő szervezet nyilvántartásba vételére vonatkozó szabályokat a Ve. 3. § 3. c) pontja, a 119. §, a 132-134. §-ok, valamint a 307/D. § tartalmaz. A Ve. 132. § szerint az illetékes választási bizottság, amely a 307/D. § alapján valamely területi választási bizottság vagy a Nemzeti Választási Bizottság lehet, minden, a törvényes feltételeknek megfelelő jelölő szervezetet nyilvántartásba vesz.

[12]       A törvényi feltételeket többek között a Ve. 3. § 3. c) pontja rögzíti, amely szerint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán jelölő szervezet párt, valamint egyesület lehet, a szakszervezet kivételével, ha a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában jogerősen szerepelt. További feltétel, hogy a szervezetet annak törvényes képviselője jelentse be és, hogy a bejelentésre szolgáló P3 jelű formanyomtatványon feltüntetett adatok egyezést mutassanak a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásával.

[13]       Jelen ügyben megállapítható, hogy a Magyar Szociális Pártot a Szolnoki Törvényszék a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választásának 2019. július 26-i kitűzését megelőzően, 2018. február 26-án nyilvántartásba vette. A szervezet típusa párt, ezen túl a P3 nyomtatványon feltüntetett adatok teljes körű egyezést mutatnak a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásának adataival, továbbá azt a szervezet törvényes képviselője látta el kézjegyével. Mindezek alapján megállapítható, hogy a Magyar Szociális Párt bejelentése megfelelt a fentiekben írt jogszabályi követelményeknek, így a TVB jogilag helyes döntést hozott azzal, hogy nyilvántartásba vette a szervezetet.

[14]       A nyilvántartásba vételi eljárás során a TVB előtt nem volt figyelembe vehető a Beadványozó szerinti megtévesztő névhasonlóság, mivel azt a Ve. hivatkozott rendelkezései értelmében nem kell vizsgálni. A nyilvántartásba vételi kérelemről döntő választási bizottságnak nincs mérlegelési joga a szervezet nyilvántartásba vételével kapcsolatban, amennyiben a P3 nyomtatványon feltüntetett adatok egyezést mutatnak a közhiteles nyilvántartás adataival és a szervezet, illetve annak bejelentése megfelel a Ve. 3. § 3. c) és a 119. §-ában írtaknak. Ebben az esetben a szervezetet nyilvántartásba kell vennie, méghozzá a közhiteles bírósági nyilvántartás szerinti hivatalos névvel. Jelen esetben ez a Magyar Szociális Párt elnevezés. A Kúria a fentiekhez hasonló érvelést rögzített a jelen tényálláshoz nagymértékben hasonló ügyben a Kvk.II.37.145/2014/2. számú végzésében.

[15]       A Bizottság rögzíti továbbá, hogy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény (a továbbiakban Civ. tv.) 35. § (2) bekezdése rendelkezik a névkizárólagosságról, amely szerint a szervezetet nyilvántartásba vevő bíróság hivatalból megvizsgálja, hogy a szervezet neve, elnevezése megfelel-e a névkizárólagosság, a névvalódiság és a névszabatosság követelményének. Mindez szintén azt támasztja alá, hogy a fellebbezésben hivatkozott névhasonlóság vizsgálata nem a TVB vizsgálódási körébe tartozó kérdés.

[16]       A Bizottság megjegyzi, Beadványozó tévesen hivatkozik fellebbezésében a Ve. 134. §-ának tartalmára, amely a Civ. tv. 35. § (2) bekezdésére tekintettel már nem rendelkezik ismételten a névkizárólagosságról, és azt csak a rövidített név tekintetében (amely nem szükségszerű adata a civil szervezetek nyilvántartásának) írja elő. További tévedése, hogy a törvényhely a teljes azonosságot, nem pedig a hasonlóságot tiltja. A Magyar Szociális Párt nyilvántartásba vételi kérelméből kiderül, hogy a jelölő szervezet rövidített nevet nem tüntetett fel (ilyen a civil szervezetek nyilvántartásában sem szerepel), így a kifogásban hivatkozott „MSZP” rövidítés sem a szavazólapon, sem a választási tájékoztató rendszerben nem szerepelhet, hiszen ott rövidített névként ismételten a „Magyar Szociális Párt” elnevezés fog megjelenni.

[17]       A Bizottság megvizsgálta továbbá Beadványozó által jelzett adminisztratív hibákat, amelyekkel kapcsolatban megállapította, hogy a jogorvoslati kérelem elbírálására érdemi hatással nem bírnak, illetve megállapítható, hogy kijavításuk érdekében a Nemzeti Választási iroda haladéktalanul intézkedett.

[18]       Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a fellebbezés nem alapos és a TVB határozatát a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján helybenhagyja.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[19]       A határozat a Ve. 3. § 3. c) pontján, 119. §-án, 132-134. §-ain, a 307/P. § (3) bekezdés b) pontján, a Civ. tv. 35. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2019. szeptember 6.

 

                                                                                                Dr. Rádi Péter

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke