A Nemzeti Választási Bizottság
312/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület (8360 Keszthely, Béri B. Ádám u. 1. II/4., képviseli: dr. Weller-Jakus Tamás, a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 11 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Zala Megyei Területi Választási Bizottság 23/2019. (IX. 3.) számú határozatát jelen határozatban foglalt indokolással hagyja helyben.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2019. szeptember 2-án 15 óra 18 perckor – a mellékelt dokumentumok alapján személyesen eljárva – kifogást nyújtott be a Keszthelyi Helyi Választási Bizottsághoz. A kifogás tárgya a média kampányban való részvételével kapcsolatos jogorvoslati kérelem volt, ezért a Keszthelyi Helyi Választási Bizottság elnöke a kifogást 2019. szeptember 3-án áttette a Zala Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB). Beadványozó a kifogáshoz bizonyítékként csatolta a Balatoni Krónika kifogásolt V. évf., 2019. augusztus 30-án megjelent 16. számát. A jogszabálysértés alapjául a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjait jelölte meg.
[2] Kifogásában előadta, hogy a sérelmezett lapszámban megjelent az alpolgármester, továbbá több képviselő, akik egyben a kitűzött önkormányzati választási eljárásban a Fidesz-KDNP jelöltjei. Mivel az önkormányzat, azaz a helyi közhatalom sajtóterméke, ezért köti az „egyenlő tájékoztatás követelménye”. Mindezért a lap véleménye szerint megsértette a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség követelményét, továbbá a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Idézi a Kúria joggyakorlatát a közpénzből megjelentetett sajtótermékekkel kapcsolatban, és felhívja a figyelmet, hogy a sajtóterméket már a választás kitűzése előtt levélben figyelmeztette a jogkövető magatartásra.
[3] Kérte mindezek alapján a jogsértés megállapítását, a főszerkesztő eltiltását a további jogsértéstől, illetve bírság kiszabását, amelyet a helyben széles körben folytatott terjesztésre alapozott.
[4] A TVB 23/2019. (IX. 3.) határozatával a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[5] Álláspontját azzal indokolta, hogy a kifogás benyújtójának nevét a központi névjegyzékben ellenőrizve felfigyelt arra, hogy a benyújtó személy a kifogásban szereplőtől eltérően több utónévvel is rendelkezik. A másik utónév feltüntetésének hiányában véleménye szerint a kifogás nem teljesíti a Ve. 212. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt követelményt, amely szerint a kifogásnak tartalmaznia kell a kifogás benyújtójának nevét.
[6] Indokolása szerint „[a] központi névjegyzékben szereplő névtől való eltérés a Ve. 126.§ (2) bekezdés ae) pontja, valamint a 20/2019.(VII.30) IM rendeletben rendszeresített jelölti nyomtatványok alapján lehetséges. A Zala Megyei Területi Választási Bizottság megállapította továbbá, hogy a Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételi eljárása során Dr. Weller-Jakus Tamás a központi névjegyzékben szereplő nevét szerepeltette a P3 jelű nyomtatványon – Dr. Weller-Jakus Tamás Norbert, tehát tudnia kellett volna, hogy a kifogás benyújtása során is a teljes nevét kell szerepeltetnie.”
[7] A fentiek alapján a TVB a Ve. 215. §-ára hivatkozva a kifogást érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[8] Beadványozó 2019. szeptember 5-én 9 óra 26 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a TVB 23/2019. (IX. 3.) számú határozata ellen a Ve. 223. § (3) bekezdés b) pontjára hivatkozással.
[9] Érintettségét azzal indokolta, hogy az általa képviselt egyesület a 2019. évi helyi önkormányzati választáson jelölő szervezet, amely Keszthely városában jelöltet kíván állítani.
[10] Fellebbezésében előadta, hogy a Ve. 93. § (1) bekezdése szerint a választási iroda a névjegyzékkel kapcsolatos kérelemnek csak abban az esetben adhat helyt, ha a választópolgárnak a kérelemben szereplő adatai megegyeznek a központi névjegyzék, vagy a névjegyzékbe vétel iránti kérelem esetében a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás adataival. Kiemeli, hogy ugyanezen jogszabályhely (2) bekezdésének da) pontja viszont rögzíti, „hogy nem tekinthető elutasítási oknak, ha a kérelemben foglaltak, adatban több utónév egyikének elhagyása, "dr." megjelölés elhagyása vagy feltüntetése, az ifjabb, idősebb, özvegy vagy más előtag, illetve ezen előtagok rövidítésének feltüntetése következtében nem egyeznek meg a központi névjegyzék vagy a polgárok személyi és lakcím adatait tartalmazó nyilvántartás, illetve a központi útiokmány-nyilvántartás adataival, de a választópolgár személyazonossága kétséget kizáróan megállapítható.”
[11] Álláspontja szerint „a jogalkotó szándéka azon esetben amikor a választópolgár több utóneve közül csak az egyiket használja, nem tekinti érvénytelenségi oknak. A Ve. viszont ezen esetet a kifogás szabályozásánál nem rendelkezik, nincs semmi egyéb előírás, nem feltételezhető, hogy a jogalkotó egy általános jogorvoslati formánál többlet kötöttséget szeretett volna előírni formai szempontból.”
[12] Véleménye szerint a Zala Megyei Területi Választási Bizottság mérlegelési jogkörében meghozott döntése a fentiek miatt ellentétes a Ve. 2. § (1) bekezdésének e) pontja szerinti – jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás – alapelvével.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[13] A fellebbezés részben megalapozott.
[14] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja. Jelen eljárásban a Bizottság figyelembe vette a Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. és a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében foglaltakat, amelyre hivatkozással elfogadta Beadványozónak az érintettségre vonatkozó érvelését és az egyéb törvényi feltételeknek való megfelelés miatt a benyújtott fellebbezést érdemben vizsgálta.
[15] A Bizottságnak arról kellett állást foglalnia, hogy a kifogás megfelelt-e a Ve. 212. § (1)-(2) bekezdésének. A hivatkozott rendelkezés szerint:
(1) A kifogást írásban - személyesen, levélben, telefaxon vagy elektronikus levélben eljuttatva - lehet benyújtani.
(2) A kifogásnak tartalmaznia kell
a) a jogszabálysértés megjelölését,
b) a jogszabálysértés bizonyítékait,
c) a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és - ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér - postai értesítési címét,
d) a kifogás benyújtójának személyi azonosítóját, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a személyazonosságát igazoló hatósági igazolványának típusát és számát, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi számát.
[16] A Bizottság egyetért azzal, hogy a TVB nem hozott megfelelő döntést, amikor a másik utónév elhagyását formai hibaként kezelte. A Ve. kifejezetten ugyan csak a névjegyzéki kérelem és az ajánlások ellenőrzése során említi az egyik utónév elhagyásának lehetőségét, azonban utóbbi esetben az ezt kifejezetten előíró törvénymódosítás előtt is az állandó bizottsági és kúriai joggyakorlat érvényes jognyilatkozatként vette figyelembe az ajánlást, amennyiben a név feltüntetésénél csak az egyik utónév elhagyása jelentette az eltérést a nyilvántartási adatoktól.
[17] Jelen esetben az egyik utónév elhagyása mellett nem merült fel olyan hiba, (pl. a név elírása, lakcím elírása), ami a formai követelmények teljesülését vagy a jogorvoslati kérelem valódiságát megkérdőjelezte volna, ezért a név feltüntetése megfelelt a Ve. 212. § (2) bekezdés c) pontjának.
[18] A fentiek ellenére a Bizottság álláspontja szerint fennállnak a kifogás érdemi vizsgálat nélküli elutasításának feltételei a Ve. 212. § (2) bekezdés c)-d) pontjainak sérelme miatt.
[19] A Kifogás benyújtója a kifogást a Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület elnökeként nyújtotta be, azonban lakcímét és személyi azonosítóját jelölte meg, mintha magánszemélyként járna el. A szervezeti képviselet és a magánszemélyként való eljárás nem helyettesíti egymást egy eljárásban, így az eset összes körülménye alapján az eljáró bizottságnak mérlegelnie kell, hogy a beadványozó milyen minőségben járt el, és ennek eredményeként elvégeznie a beadvány formai vizsgálatát.
[20] A Bizottság álláspontja szerint a kifogás szövegezése („Alulírott (…) mint a Kisvárosunkért Érdekvédelmi Egyesület képviselője”), és annak egyéb elemei (elektronikus e-mail címként az egyesület címe került megadásra, az aláírásban szerepel az egyesület megnevezése és az „elnök” titulus, az aláírás mellett megtalálható az egyesület bélyegzőlenyomata) egyértelműen arra mutatnak, hogy a kifogás benyújtására jelölő szervezet képviseletében került sor.
[21] Ebben az esetben pedig a Ve. 212. § (2) bekezdés b) és c) pontjai alapján kötelező formai elem a szervezet székhelye és bírósági nyilvántartásba-vételi száma. Ezen adatok a képviselő személyes adataival nem pótolhatók, így összességében a kifogás elutasításának volt helye a Ve. 215. §-a alapján.
[22] A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi, hogy a választások hivatalos oldalán a kifogás és fellebbezés benyújtásának szabályait részletesen ismertető tájékoztató, valamint a kifogás és fellebbezés benyújtását segítő mintadokumentumok is közzétételre kerültek. A tájékoztató áttekintése és a mintadokumentumok használata nagyban elősegítheti az érdemi elbírálásra alkalmas jogorvoslati kérelem benyújtását. Jelen eljárásban vizsgált fellebbezés a kifogással szemben már ezen minta segítségével került benyújtásra, és tartalmazta mind a székhelyet, mind a nyilvántartási számot. A másodfokú eljárásban azonban ezek a formai kellékek már nem pótolhatók oly módon, hogy az visszahasson a kifogás formai elbírálására.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[23] A határozat a Ve. 208. §-án, 212. §-ának (1)-(2) bekezdésein, 215. §-án, 231. § (5) bekezdés a) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. szeptember 6.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke