A Nemzeti Választási Bizottság
310/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a K. L. P. magánszemély (a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 9 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Vas Megyei Területi Választási Bizottság 16/2019. (IX. 2.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 9-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]
[1] Beadványozó 2019. augusztus 31-én 11 óra 45 perckor kifogást nyújtott be a Vas Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB), melyben kifejtette, hogy „Kőszegszerdahely község Önkormányzati Képviselő-testülte a 2019. évi helyi és nemzetiségi önkormányzati választásokhoz kapcsolódó kampányban jogszerűtlen, erkölcstelen módon járt el”.
[2] Előadta, hogy a képviselő-testület állami, önkormányzati infrastruktúrát, közhivatali erőforrásokat használ fel kampányolásra. Hozzátette, hogy a képviselő-testület 2019. augusztus 30. napján kelt meghívójával 2019. szeptember 6. napjára közmeghallgatást hívott össze, mely több szempontból is tisztességtelen, „figyelemmel arra, hogy az Önkormányzat vagyoni, gazdasági helyzetét kívánja bemutatni, illetve a jövő évi tervek ismertetésére is sor kerülne, ami egyértelműen egy kampány céljaként értelmezhető”. Sérelmezte továbbá azt is, hogy „a jelölteknek lehetőségük van 3 perces bemutatkozásra, amit szeptember 5. napjáig jelezniük kell a Hivatalban. Az ajánlások leadására 2019. szeptember 9-én 16.00 óráig van lehetőség, tehát valószínűsíthető olyan jelölt is, aki az Önkormányzat által megszabott határidőben még nem vett nyilvántartásba a választási szerv, de később még jelölt lehet.”
[3] Álláspontja szerint ez a tevékenység sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § e) pontját, mivel megakadályozza az e pontban foglalt választási eljárási alapelv érvényre jutását.
[4] Bizonyítékként csatolta Kőszegszerdahely Önkormányzatának meghívóját a 2019. szeptember 6-án megtartandó közmeghallgatásról.
[5] Fentiek alapján kérte a TVB-t, hogy állapítsa meg, hogy Kőszegszerdahely Önkormányzata megsértette a Ve. 2. § e) pontját, tiltsa el a jogszabálysértőt a további jogsértéstől, továbbá a Ve. 152. § (2) bekezdése alapján szabjon ki a jogszabálysértéssel arányban álló bírságot.
[6] A TVB a kifogásnak részben helyt adott, megállapította, hogy a képviselő-testület a jövőbeni terveit kampányidőszakban nem ismertetheti, továbbá az önkormányzati választásokon induló jelölteknek bemutatkozási lehetőség nem adható. Ezek „biztosításától a Kőszegszerdahely Önkormányzati Képviselő-testületet eltiltotta”, a kifogást egyebekbe elutasította.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[7] Beadványozó 2019. szeptember 2-án 20 óra 5 perckor elektronikus úton fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a TVB 16/2019. (IX. 2.) számú határozata ellen a Ve. 223. § (3) bekezdés b) pontjára hivatkozással.
[8] Jogorvoslati kérelmében ismertette a kifogásban, valamint a TVB határozatában foglaltakat. Ezt követően előadta, hogy fellebbezése alapját a TVB bírság mellőzésére vonatkozó döntése képezi. Hivatkozott a Ve. 218. § (1) bekezdés d) pontjára, a 219. § (1) bekezdésére, a Kúra Kvk.IV.37.360/2014/2. számú határozatára és a Velencei Bizottság választásokra vonatkozó ajánlásában foglaltakra.
[9] Sérelmezte, hogy a TVB eljárása során nem vizsgálta, hogy indokolt-e a bírság kiszabása, illetve nem értékelte a bírság kiszabásának körülményeit sem, annak ellenére, hogy megítélése szerint Kőszegszerdahely Önkormányzatának tevékenysége a Ve. 141. §-a szerinti kampánytevékenységként értékelhető. Hivatkozott az Alkotmánybíróság 3096/2014. (IV. 11.) számú határozatának 46-47. bekezdésére, valamint a 3/1999. (II. 07.) AB határozatban foglaltakra egyaránt, amelyekkel összefüggésben kifejtette, hogy „a bírság alkalmazásának elsődlegesen a jogsértés súlyát, illetve azt a tényt kell figyelembe venni, hogy a jogsértés egy közhatalmi szerv terhére értékelhető, közfeladati tevékenységével összefüggésbe hozható. A bírság kiszabásának generális prevenciót kell szolgálnia.”
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[10] A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[11] A Ve. 301. §-a a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, míg a Ve. 308. §-a a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán is alkalmazni rendeli a Ve. 221. § (1) bekezdését, amely értelmében a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be fellebbezést.
[12] A Nemzeti Választási Bizottság mindenekelőtt azt rögzítette, hogy 2018-ban módosultak a Ve. rendelkezései, így a fellebbezés előterjesztésére vonatkozó követelmények is. Míg a jogszabályi változásokat megelőzően fellebbezést a kifogáshoz hasonlóan bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet nyújthatott be, addig 2018. szeptember 1-jét követően a fellebbezés során minden esetben szükségessé vált az érintettség igazolása a kérelmezői oldalon is.
[13] Az új jogszabályi környezetben a fellebbezés benyújtása kapcsán a választási eljárásokban már több esetben vizsgálta magánszemély fellebbezés benyújtására vonatkozó jogosultságát, amely döntések közül a 48/2019. számú határozatában foglalt érvelést bírósági felülvizsgálat nyomán a Kúria is értékelte.
[14] A Kúria az NVB döntését a Kvk.I.37.510/2019/2. számú végzésével 2019. április 23-án helyben hagyta. E döntésében a legfőbb bírói fórum kifejtette, hogy „[h]elytállóan hivatkozott a kérelmezett arra, hogy az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVI. törvény 77. §-ának 2018. szeptember 1-jei hatályba lépése következtében a Ve. jogorvoslati rendszerében azonos módon határozza meg az egyes jogorvoslati szinteken a jogosultak alanyi körét. (…) Mindkét kérelem befogadásának feltétele tehát az egyéb formai feltételek mellett az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen. A Kúria ítélkezési gyakorlata (pl. a Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3. és Kvk.III.37.298/2014/2. számú döntések) értelmében a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése szerinti érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat. A természetes személy kérelmező kérelmében hivatkozott kifogás elutasítás önmagában az ügy érdemével kapcsolatos érintettséget nem alapozza meg.”
[15] A Kúria a Kvk.III.37.322/2019/3. számú és a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében úgy foglalt állást, hogy „(…) magánszemélyek esetében az érintettséghez közvetlen jogsérelem szükséges, mely megkívánt érintettség-igazolási szint az esetek többségében kizárja az érintettség igazolását, mert a választópolgárok a választási jogsértések jelentős részénél kizárólag absztrakt érdeksérelmet, közvetett érintettséget tudnak igazolni, amely emiatt nem éri el a Kúria által megkövetelt szintet, a contrario az következik, hogy a jelöltek, jelölőszervezetek esetében az e minőségükre való hivatkozás az érintettségüket megalapozza.”
[16] Bírósági felülvizsgálati kérelem okán értékelte a Kúria a Nemzeti Választási Bizottság 133/2019. számú határozatát is. Az NVB döntését helybenhagyó Kvk. VI. 37.688/2019/5. számú végzés indokolásában a Kúria rámutatott arra, hogy a „Ve. 208. §-ában szabályozott, a kifogás benyújtására jogosult személyek köréhez képest a Ve. 221. § (1) bekezdése a fellebbezés előterjesztésére jogosultak körét lényegesen szűkebben határozza meg 2018. szeptember 1-jétől. Ugyanis ameddig kifogást a központi névjegyzékben szereplő választópolgár, jelölt, jelölő szervezet is benyújthat az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet mellett, addig fellebbezés előterjesztésére csak az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet jogosult. Ez azt jelenti, hogy a kifogást benyújtó személy – jelen esetben a kérelmező – fellebbezést csak akkor nyújthat be, ha az ügyben érintett, önmagában a kifogás elbírálása nem alapozza meg az érintettséget (Kúria Kvk.VI.37.638/2019/3. számú végzése).”
[17] A Nemzeti Választási Bizottság továbbá irányadónak tekintette az Alkotmánybíróságnak a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata során meghozott 3081/2014. (IV.1.) AB végzésében kifejtetteket is, amely szerint „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal – mely elvi síkon lehet többek között akár, akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti –, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv (…) dönt el”. (ABH 2014, 1594)
[18] Mivel a választási eljárásban annak sommás jellegéből adódóan hivatalbóli bizonyítás felvételére nincs mód, ezért Beadványozót terheli a fellebbezés valamennyi formai és tartalmi kellékének határidőben való előterjesztése, így az érintettség igazolása is, amelyre jelen ügyben nem került sor. [Kvk.I.37.391/2014/2., Kvk.IV.37.286/2018/2. számú döntései]
[19] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a Beadványozó nem igazolta a Ve. 221. § (1) bekezdésében foglalt érintettségét, ezért a fellebbezést a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül elutasította.
[20] A Nemzeti Választási Bizottság megjegyzi, hogy a választások hivatalos oldalán a kifogás és fellebbezés benyújtásának szabályait részletesen ismertető tájékoztató, valamint a kifogás és fellebbezés benyújtását segítő mintadokumentumok is közzétételre kerültek. A tájékoztató áttekintése és a mintadokumentumok használata nagyban elősegítheti az érdemi elbírálásra alkalmas jogorvoslati kérelem benyújtását.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[21] A határozat a Ve. 221. § (1) bekezdésén, a 228. § (1) bekezdésén, a 231. § (1) bekezdés a) pontján, a 232. §-án, a 301. §-án, a 308. §-án, a 307/P. § (3) bekezdésének b) pontján és a 330. § (3) bekezdés c) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. szeptember 6.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke