300/2019. NVB határozat - a Jobbik Magyarországért Mozgalom által benyújtott fellebbezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

300/2019. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a Jobbik Magyarországért Mozgalom (1113 Budapest, Villányi út 20/B, képviseli: Varga Zoltán Péter, a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 10 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a Fővárosi Választási Bizottság 85/2019. (VIII. 28.) számú határozatát – jelen határozatban foglalt indokolással – helyben hagyja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése és az azt megalapozó tényállás]

  1. V. Z. P. magánszemély (a továbbiakban: Kifogástevő) 2019. augusztus 27-én 15 óra 49 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Fővárosi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: FVB). Kifogásában előadta, hogy a Glenwood Média Kft. (a továbbiakban: Kiadó) „Dunakeszi Post” elnevezésű internetes sajtótermékben 2019. augusztus 24-én „Két pad a Casalgrande téren” címmel jelent meg egy írás, amely tudósított Gerner Péter polgármesterjelölt és más ellenzéki aktivisták padfelújítási akciójáról.
  2. A cikk eredeti változatának címében és szövegében két pad felújításáról tudósított, amelynek illusztrációjaként közzétette a polgármesterjelölt közösségi oldalán megjelent fényképet. A fényképen – a festék színe és az azon elhelyezett, a felújítást jelző feliratból következően – négy felújított pad látható. A polgármesterjelölt a közösségi oldalán reagált a tudósításra, amely szerint nem két padot, hanem tíz padot újítottak fel. Ezt követően a „Dunakeszi Post” cikkének szövegében javították az információt, azonban a cikk címe változatlanul „Két pad a Casalgrande téren” maradt. Kifogásában bizonyítékként megjelölte az online cikk internetes elérhetőségét (http://dunakeszi.hu/ket-pad-a-casalgrande-teren/ internetes linket).
  3. Kifogástevő álláspontja szerint a „Dunakeszi Post” elnevezésű internetes sajtótermék kiadására Dunakeszi Város Önkormányzata megbízásából, közpénzből kerül sor, ezért arra az önkormányzati lapokra irányadó, a kiegyensúlyozott és pontos tájékoztatásra vonatkozó kötelezettség, és a választási alapelveket rögzítő rendelkezések irányadóak. Véleménye szerint a kifogásban szereplő cikk sérti a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 2. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti, a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőséget rögzítő alapelvet, ha egy közpénzből fenntartott internetes sajtótermék egy jelöltről vagy jelölő szervezetről valótlan tényt állít, azzal közpénz felhasználásával az érintett jelölt vagy jelölő szervezet esélyeit hátrányosan befolyásolja, ami a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjának sérelmére vezet. Állítása szerint ellentétes a közpénzből való tájékoztatás rendeltetésével, ezért nem minősül rendeltetésszerű joggyakorlásnak, ha egy közpénzből kiadott sajtótermék választási kampány idején egy jelöltről vagy jelölő szervezetről valótlan tényt állít, ami ekként a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját sérti.
  4. Kifogásában hivatkozott az AB 8/2018. (VII.5.) számú határozatának indokolására, mely szerint „egy sajtóbeli cikk címét önmagában is vizsgálni kell a jogsértés fennállása szempontjából, ezért a cikk címe változatlanul megvalósítja a jogsértést, bár a cikk szövegében a valótlan tényállítást korrigálták. Ettől függetlenül a cikk szövegében szereplő valótlan tényállítást, mint jogsértést sem teszi meg nem történtté az, hogy azt később korrigálták.”
  5. Kifogástevő kérte, hogy az FVB állapítsa meg, hogy Kiadó megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt, esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölőszervezetek között eljárási alapelvet illetve az e) pontban foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvét. Kérte a Fővárosi Választási Bizottságot, hogy a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja szerint a jogsértés tényét állapítsa meg, valamint annak b) pontja szerint a jogsértőt tiltsa el a további jogsértéstől, valamint Ve. 152. § (1) bekezdése és az (1) bekezdés a) pontja alapján kötelezze a kiadót határozata rendelkező részének közlésére.
  6. Az FVB a 85/2019 (VIII. 28). számú határozatával a kifogást elutasította. Indokolása szerint a Ve. 218. § (1) bekezdése alapján a Bizottság a rendelkezésére álló adatok alapján dönt, azonban FVB nem tudott meggyőződni a jogsértés tényéről, ugyanis a Kifogástevő által mellékelt cikk nem volt megnyitható, ott „A keresett oldal nem található 404” felirat jelent meg.

II.

[A fellebbezés tartalma]

  1. Beadványozó 2019. augusztus 31-én 16 óra 56 perckor fellebbezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz az FVB 85/2019. (VIII. 28.) számú határozata ellen.
  2. Előadta, hogy az FVB-hez benyújtott kifogásában „valóban hibásan szerepel a konkrét cikk linkje, ugyanakkor a hírportál nevének, kiadójának, domainnevének – mely az impresszumra való hivatkozásnál viszont helyesen szerepel az eredeti kifogásban –, valamint a cikk címének ismeretében, továbbá a részben hibás elérési útnak a segítségével álláspontunk szerint könnyen megtalálható a sérelmezett cikk.” Hozzátette, hogy a nevezett cikk továbbra is megtalálható, felkereshető.
  3. Álláspontja szerint az FVB 85/2019. (VIII. 28.) számú határozata jogsértő, a Ve. 151.§ (3) bekezdése alapján az FVB-nek „módjában állt volna a sérelmezett internetes cikket hivatalból beszerezni”.
  4. Érintettsége igazolásaként arra hivatkozott, hogy a sérelmezett cikkben megnevezett Gerner Péter a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelöltjeként szándékozik indulni a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választásán, amely jelöltséghez szükséges ajánlatokat gyűjti, így maga Gerner Péter, illetve a Jobbik Magyarországért Mozgalom, mint jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet is a választási eljárás része.
  5. Mindezek alapján kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság változtassa meg a Fővárosi Választási Bizottság 85/2019. (VIII. 28.) számú határozatát, állapítsa meg a jogszabálysértés tényét, tiltsa el a jogsértőt a további jogszabálysértéstől, illetve kötelezze a kiadót határozata rendelkező részének közlésére. Fellebbezéséhez mellékelte a Jobbik Magyarországért Mozgalom jelölő szervezet országos képviseletére jogosító meghatalmazását, valamint négy darab, JPEG formátumú képet a fellebbezésében megnevezett, sérelmezett cikkről.

III.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

  1. A fellebbezés nem alapos.
  2. A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. 231. § (4) bekezdése szerint a másodfokú eljárás keretében a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást vizsgálja. Jelen eljárásban a Bizottság figyelembe vette a Kúria Kvk.I.37.513/2019/2. és a Kvk.II.37.515/2019/2. számú végzésében foglaltakat, amelyre hivatkozással elfogadta Beadványozónak az érintettségre vonatkozó érvelését.
  3. A Ve. 139. § (1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. október 13. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 19/2019. (VII. 29.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 25. §-a alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása során a választási kampányidőszak 2019. augusztus 24-től 2019. október 13-án 19.00 óráig tart.
  4. A Ve. 151. § (1) bekezdése szerint a médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével – az e törvény rendelkezéseinek megsértésével – kapcsolatos kifogást a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el. Körzeti és helyi, illetve lekérhető médiaszolgáltatással vagy nem országosan terjesztett sajtótermékkel kapcsolatos kifogást az országgyűlési képviselők választásán a médiatartalom-szolgáltató székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, az Európai Parlament tagjainak választásán, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a médiatartalom-szolgáltató székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes területi választási bizottság bírálja el. A (2) bekezdés szerint a kifogásban a kérelmező megjelöli vagy lehetőség szerint csatolja a törvénysértés bizonyítékául szolgáló műsorszámot vagy médiatartalmat. A megjelölt műsorszámot az (1) bekezdés szerint illetékes választási bizottság – amennyiben szükséges és a kérelmező nem csatolta – hivatalból szerzi be.
  5. A Nemzeti Választási Bizottság és a Kúria joggyakorlata szerint a kifogás előterjesztése során – a Ve. 218. § (1) bekezdése szerint, a választási eljárásban szabott rövid határidők és az eljárások sommás jellegéből adódóan – a jogszabálysértésre vonatkozó konkrét bizonyítékot a Ve. szabályaival összhangban a kifogástevőnek kell szolgáltatnia, jelen esetben megjelölnie. A hibásan megjelölt bizonyíték fellelésére az eljáró választási bizottság nem kötelezhető, amennyiben ez elmarad, abból nem következik a határozat törvénysértő volta.
  6. A Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezés és az ügy előzmény iratainak megvizsgálása után rögzíti, hogy Beadványozó helytelenül értelmezte a Ve. 151. § (3) bekezdését. A médiatartalom csatolása, illetve ennek hiányában elérhetőségének pontos megjelölése a kifogástevőt terheli. A Bizottság álláspontja szerint helyesen járt el a Fővárosi Választási Bizottság, amikor a megjelölt bizonyíték alkalmatlansága miatt utasította el a kifogást.
  7. Jelen fellebbezés során a korrigált linket, mint új bizonyítékot vette figyelembe a Bizottság, amely alapján a fellebbezés érdemben vizsgálható volt.
  8. A Bizottsága rögzíti továbbá, hogy Beadványozó állításával megegyezően, a kifogásolt internetes cikk címében továbbra is két pad kerül megnevezésre, azonban az alcímében, valamint tartalmában ez javításra került tíz padra. Az írás kifejezetten beszámol a korábbi elírásról. A cikket szó szerint idézve: „A padok farészeit sárgára, míg a vastartókat feketére festették le. Gerner Péter azt írta: Az ellenzéki pártok képviselőivel és lelkes civilekkel megújítottuk a padokat. Korábban azt írtuk, hogy 2 padot újítottak meg, hiszen a fotójukon ez látszik egyértelműen. Később a polgármester-jelölt azt írta ki Facebook-oldalára, hogy a tér 10 padját újították fel.”
  9. A bizottság a bizonyítékok áttekintése után megállapítja, hogy az internetes cikk alcíme és a cikk maga is rögzíti a valós számadatot, így a hírtartalom nem tartalmaz elírást, sőt, a cím helyesbítését is magában foglalja.
  10. A Bizottság a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvének sérelme kapcsán a Kúria Kvk.III.37.380/2014/2. számú végzését idézve kiemeli, hogy a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás elvével ellentétes a valótlan tény állítása. Ez azonban Beadványozó álláspontjával ellentétben akkor lenne kellő alappal megállapítható, ha a híradás egységesen a valótlan tényt közvetítené, esetleg egymásnak ellentmondó adatokat tartalmazna a választók megtévesztésére törekedve.
  11. Jelen esetben az elírásra maga a cikk felhívja a figyelmet, ezáltal megszüntetve a hamis tényállítás alapját. A javítás módja pedig (átírás helyett a cikk kiegészítése) olyan szerkesztői döntés, amely a konkrét ügyben alkalmas a hamis tájékoztatás elkerülésére, ezért a szerkesztői szabadság kereteit nem lépi túl.
  12. A hivatkozott alapelv sérelmét ezen felül csak a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség tartós és súlyos sérelme okozhatná [Kvk.III.37.465/2014/2.].  A jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség elve tárgyában rögzíti a Kúria, hogy „a választási kampány a jelölő szervezetek és jelöltek közötti verseny, amelynek kifejezett célja a választópolgári akarat befolyásolása, formálása, a választópolgárok meggyőződésének kialakítása. […] Megbomlik a választási versengésbeli esélyegyenlőség akkor, ha valamely jelölő szervezet vagy jelölt a kampány időszakában olyan támogatásban részesül, olyan segítséget kap, amely őt ésszerű indok nélkül privilegizálja más szervezetekhez és jelöltekhez képest. A választási versengés során megkérdőjelezi az egyenlő esélyek elvének érvényesülését az a tény avagy látszat, amikor a helyi közhatalom a választási kampányban semleges pozícióját feladva az egyik jelölő szervezet vagy jelölt mellett tűnik fel.” [Kvk.IV.37.359/2014/2. számú végzés]
  13. A Nemzeti Választási Bizottság a Kúria hivatkozott határozatai alapján megállapítja, hogy egyetlen internetes cikk címében szereplő hibás közlés – arra tekintettel, hogy a cikk az elírást saját maga javítja – függetlenül a Kiadó finanszírozási hátterétől nem ad alapot a jelöltek és jelölő szervezetek közötti esélyegyenlőség, és így a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelve sérelmének megállapítására.
  14. Fentiekre tekintettel a Nemzeti Választási Bizottság az FVB határozatát – a Ve. 231. § (5) bekezdés a) pontja alapján – eltérő indokolással helybenhagyja.

IV.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

  1. A határozat a Ve. 2. §-án, a 140-141. §-án, a 143. §-án, a 151. § (3) bekezdésén, a 231. § (4) bekezdésén és az (5) bekezdés a) pontján, a 228. § (1) bekezdésén, a 232. § (1) bekezdésén, a 345. § (2) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2), (3) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2019. szeptember 2.

 

                                                                                                Dr. Rádi Péter

                                                                                a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke