A Nemzeti Választási Bizottság
3/2015. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Szepessy Zsolt (a továbbiakban: szervező) az Összefogás Párt elnöke által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy vasárnap minden multi nyitva legyen?
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2015. január 26-án 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
A népszavazási kezdeményezés szervezője 2014. december 18-án, 25 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát, majd azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése előírja, hogy a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítéséről vagy annak megtagadásáról a benyújtásától számított harminc napon belül dönt.
A Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az aláírásgyűjtő ív mintapéldányán szereplő országos népszavazási kezdeményezés nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt, a törvényben támasztott egyértelműség követelményének.
A Nemzeti Választási Bizottság hangsúlyozza, hogy az egyértelműség követelménye a népszavazáshoz való jog érvényesülésének garanciája, melyet a választópolgár és a jogalkotó szemszögéből is vizsgálni szükséges.
Az egyértelműség követelménye azt jelenti, hogy a kérdésnek egyértelműen megválaszolhatónak kell lennie. Ahhoz, hogy a választópolgár a népszavazásra feltett kérdésre egyértelműen tudjon válaszolni, az szükséges, hogy a kérdés világos és kizárólag egyféleképpen legyen értelmezhető, a kérdésre igennel vagy nemmel lehessen felelni. A választópolgári egyértelműség követelménye szerint a népszavazásra feltett kérdésnek egyértelműen eldönthetőnek kell lennie.
A Nemzeti Választási Bizottság rögzíti, hogy az egyértelműség követelményét nemcsak a választópolgár, hanem a jogalkotó szemszögéből is vizsgálni szükséges. Az egyértelműség követelménye olyan kritériumot is tartalmaz, amely szerint a kérdésben tartott eredményes népszavazás a törvényalkotót meghatározott és egyértelmű jogalkotási kötelezettséggel lássa el. Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése világosan kimondja, hogy a kérdés akkor hitelesíthető, ha a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a szervező által országos népszavazásra feltenni kívánt kérdés az alábbi indokok miatt nem felel meg e törvényi követelménynek.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a szervező által benyújtott népszavazási kezdeményezés arra irányul, hogy vasárnap minden multi nyitva legyen.
A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a szervező által országos népszavazásra feltenni kívánt kérdésben szereplő „multi” fogalma mind a választópolgár, mind a jogalkotó számára meghatározhatatlan és pontatlan, ezáltal a kérdésre nem lehet egyértelműen válaszolni.
Tekintettel arra, hogy a kezdeményezésben szerepelő multi kifejezés jelentéstartalma bizonytalan és értelmezhetetlen, így egy eredményes népszavazás esetén a jogalkotó számára nem lenne egyértelmű, hogy a népszavazás eredményének hogyan tudna eleget tenni, azaz pontosan milyen alanyi körre vonatkozóan kellene a vasárnapi nyitva tartás szabályát megalkotnia.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a népszavazási kezdeményezés a választópolgári és a jogalkotó egyértelműség követelményének amiatt sem felel meg, mert a köznapi értelemben használt „multi” fogalom leginkább a multinacionális gazdasági társaság fogalmával azonosítható, annak a rövidített, hétköznapi nyelvben élő változata. A hétköznapi szóhasználat azonban gyakran, pontatlanul a transznacionális vállalatokat is azonosítja ezzel a fogalommal.
A multinacionális gazdasági társaság a több külföldi tag által létrehozott gazdasági társaság, míg a transznacionális vállalat a hazai tulajdonosi körrel működő gazdasági társaság, mely azonban tevékenységét több országban fejti ki.
A kérdés jelenlegi megfogalmazásában arra irányul, hogy valamely – a tulajdonosi kör összetétele vagy a végzett tevékenység helyszíne alapján megkülönböztetett – gazdasági társaság minden vasárnap nyitva legyen.
A nyitva tartás azonban nem értelmezhető a gazdasági társaság, mint – az üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező – vállalkozás vonatkozásában, csak az általa végzett tevékenység folytatása céljából létesített vagy használt épület, épületrész, helyiség stb. esetében.
A gazdasági társaságok létrehozása különböző gazdasági tevékenységre irányulhat, így például kereskedelmi, szolgáltatási vagy termelési tevékenység végzésére is. A kérdésből nem derül ki egyértelműen, hogy amennyiben az abban használt „multi” fogalom gazdasági társaságra utal, illetve azzal azonosítható, úgy mely tevékenységet végző társaságok esetében kívánja alkalmazni a vasárnapi nyitva tartásra való kötelezést.
A Nemzeti Választási Bizottság – tekintettel arra, hogy a kérdés megfogalmazása nem felel meg a jogszabályban foglalt követelményeknek, az Nsztv. 9. § (1) bekezdése alapján az aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta.
III.
A határozat az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, a 9. § (1) bekezdésén, a 10. §-án és a 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2015. január 9.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke