A Nemzeti Választási Bizottság
298/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a L. S. (a továbbiakban: Beadványozó1), A. A. I. (a továbbiakban: Beadványozó2) és M. K. (a továbbiakban: Beadványozó3; a továbbiakban: Beadványozók) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 8 igen és 2 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 5-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[A fellebbezés tartalma]
[1] Beadványozók 2019. augusztus 30-án 11 óra 40 perckor elektronikus úton „kifogás” megjelölésű jogorvoslati kérelmet nyújtottak be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a Pest Megyei Választási Bizottság Fóti Lokálpatrióta Egyesület nyilvántartásba vételi határozata ellen a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-ára hivatkozással, a Ve. 2. § (1) bekezdésének a) és e) pontjában foglalt alapelvek, valamint a Ve. 133. §-ának megsértése miatt.
[2] Előadták, hogy „Fóton, a Fóti Lokálpatrióta Egyesület (2151 Fót, Napfény u. 1., nyilvántartási száma: 13-02-0004549, képviseli: Bartos Sándor elnök) jelölő szervezetként vetette magát nyilvántartásba. A jelöltállításhoz szükséges ajánlások gyűjtése – a jelöltek által – folyamatban van.” Ezért a „jogsértés folyamatosan fennáll, így a Ve. 209. §. (2) bekezdésében foglaltak az irányadók.”
[3] Kifejtették, hogy „a jelölő szervezet Alapszabálya szerint (17.§), az önkormányzati választásokon való indulásról való döntés az Egyesület Taggyűlésének a hatáskörébe tartozik. Az Egyesület ilyen határozatot nem hozott.” Álláspontjuk szerint „az Egyesület Elnökének Bartos Sándornak nincs olyan Alapszabályon alapuló joga, amely felhatalmazza arra, hogy bármilyen választási szerv felé ilyen tartalmú nyilatkozatot tegyen.” Ezért meggyőződésük szerint Bartos Sándor megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés a) és e) pontjában foglalt választási alapelveket azzal, hogy „a Fóti Lokálpatrióta Egyesület legfőbb szervének felhatalmazása hiányában regisztrálta azt jelölő szervezetként.”
[4] Előadták, hogy az „Egyesület hatályos alapszabálya több ponton nem felel meg a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben foglaltaknak, ám az egyesület nem tett eleget a Ptké. 11. §. (1) bekezdésében foglalt létesítő okirat módosítási kötelezettségének.”
[5] Fentiekben kifejtett indokok alapján Beadványozók, mint az egyesület tagjai arra kérték a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a Pest Megyei Területi Választási Bizottságnak a Fóti Lokálpatrióta Egyesületet jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételéről rendelkező határozatát semmisítse meg.
II.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[6] A Ve. 301. §-a alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán is alkalmazni rendelt Ve. 221. § (1) bekezdése értelmében a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet fellebbezést nyújthat be.
[7] A Nemzeti Választási Bizottság a Ve. fent hivatkozott rendelkezése alapján megállapította, hogy Beadványozók tévesen jelölték meg a Ve. 208. és 209. §-ait kérelmük jogalapjaként, valamint tévesen kifogásnak nevezték azt. Ugyanakkor a jogorvoslati kérelemből kétséget kizáróan megállapítható, hogy az a Pest Megyei Területi Választási Bizottságnak a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választási eljárásban hozott elsőfokú határozata ellen került benyújtásra, így az tartalma alapján fellebbezésként értékelhető.
[8] A fellebbezés érdemi vizsgálatra az alábbi okok miatt nem alkalmas.
[9] A Nemzeti Választási Bizottság utalt arra, hogy 2018-ban jelentősen módosultak a Ve. rendelkezései, így a fellebbezés előterjesztésére vonatkozó követelmények is. Míg a jogszabályi változásokat megelőzően fellebbezést a kifogáshoz hasonlóan bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet nyújthatott be, addig 2018. szeptember 1-jét követően a fellebbezés során minden esetben szükségessé vált az érintettség igazolása a kérelmezői oldalon is.
[10] A Bizottság rögzítette azt is, hogy az új jogszabályi környezetben a fellebbezés benyújtása kapcsán már több esetben vizsgálta magánszemély fellebbezés benyújtására vonatkozó jogosultságát, amely döntések közül a 48/2019. számú határozatában foglalt érvelést bírósági felülvizsgálat nyomán a Kúria is értékelte.
[11] A Kúria az NVB döntését a Kvk.I.37.510/2019/2. számú végzésével 2019. április 23-án helybenhagyta. E döntésében a legfőbb bírói fórum kifejtette, hogy „[h]elytállóan hivatkozott a kérelmezett arra, hogy az egyes választásokkal kapcsolatos törvények módosításáról szóló 2018. évi XXXVI. törvény 77. §-ának 2018. szeptember 1-jei hatályba lépése következtében a Ve. jogorvoslati rendszerében azonos módon határozza meg az egyes jogorvoslati szinteken a jogosultak alanyi körét. (…) Mindkét kérelem befogadásának feltétele tehát az egyéb formai feltételek mellett az is, hogy a kérelmező az ügyben érintett legyen. A Kúria ítélkezési gyakorlata (pl. a Kvk.I.37.597/2014/5., Kvk.I.37.493/2014/3. és Kvk.III.37.298/2014/2. számú döntések) értelmében a Ve. 222. §-ának (1) bekezdése szerinti érintettség akkor állapítható meg, ha a kérelmező saját jogaira és kötelezettségeire az állított jogsérelem közvetlenül kihat.”
[12] A Nemzeti Választási Bizottság irányadónak tekintette az Alkotmánybíróságnak a Kúria Kvk.IV.37.360/2014/2. számú végzése ellen benyújtott alkotmányjogi panasz vizsgálata során meghozott 3081/2014. (IV. 1.) AB végzésében kifejtetteket is, amely szerint „[a] Ve. a jogorvoslat szabályai között az adott ügyben való érintettség fogalmát nem határozza meg, az érintettség fogalom használatával az eljárásban részes felekhez képest más résztvevői körre utal – mely elvi síkon lehet többek között akár, akinek jogát, jogos érdekét, jogi helyzetét az ügy érinti –, ezt azonban mindig az adott ügyben, esetről esetre a jogorvoslati kérelmet elbíráló szerv (…) dönt el”. (ABH 2014, 1594)
[13] A Kúria Kvk.VI.37.638/2019/3. döntésében pedig azt is kifejtette, hogy „[a]z érintettség igazolása a kérelmezőt terheli.”
[14] Fenti indokolás alapján a Bizottság megállapította, hogy jelen eljárásban Beadványozók érintettségük alátámasztásaként a fellebbezésükben pusztán arra hivatkoztak, hogy ők a Fóti Lokálpatrióta Egyesület tagjai, akik a szervezet hatályos alapszabálya szerint nem járultak hozzá a szervezetnek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választási eljárásában való részvételéhez. Ezen túl a Pest Megyei Területi Választási Bizottság döntésével szemben, vagy annak jogsértő voltával kapcsolatban nem fogalmaztak meg érveket. Az általuk előadottak igazolására nem közöltek olyan adatot, tényt, illetve nem csatoltak be olyan bizonyítékot sem, amely igazolhatná, hogy a kifogásolt tevékenység rájuk személy szerint, jogaiknak gyakorlása, illetve kötelezettségeik teljesítése tekintetében közvetlenül milyen módon hatott ki.
[15] Mivel a választási eljárásban annak sommás jellegéből adódóan hivatalbóli bizonyítás felvételére nincs mód, ezért Beadványozókat terheli a fellebbezés valamennyi formai és tartalmi kellékének határidőben való előterjesztése, így az érintettség igazolása is, amelyre jelen ügyben nem került sor. [Kvk.I.37.391/2014/2., Kvk.IV.37.286/2018/2. számú döntései]
[16] A Bizottság utalt arra is, hogy a Ve. fent hivatkozott előírása alapján a fellebbezésnek konkrétnak kell lennie, annak a döntést hozó elsőfokú választási bizottság megnevezésén túl tartalmaznia kell a támadott határozat pontos megjelölését is, melyre jelen esetben nem került sor.
[7] A Ve. 224. § (3) bekezdése alapján a fellebbezés kötelező tartalmi elemei az alábbiak:
- a fellebbezés 223. § (3) bekezdése szerinti jogalapja;
- a fellebbezés benyújtójának neve, lakcíme (székhelye) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címe;
- a fellebbezés benyújtójának személyi azonosítója, illetve ha a külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár nem rendelkezik személyi azonosítóval, a magyar állampolgárságát igazoló okiratának típusa és száma, vagy jelölő szervezet vagy más szervezet esetében a bírósági nyilvántartásba-vételi száma.
[8] A Ve. 231. § (1) bekezdés d) pontja szerint érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani a fellebbezést, ha nem tartalmazza a 224. § (3) bekezdésében foglaltakat.
[10] A Nemzeti Választási Bizottság a fellebbezés vizsgálata alapján rögzítette, hogy az nem tartalmazza a felülvizsgálandó határozat számát. A jogorvoslati kérelem csupán annak tényét rögzíti, hogy azt melyik választási bizottság mely jelölő szervezet kapcsán hozta.
[12] Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapította, hogy a fellebbezés nem felel meg a Ve. rendelkezéseinek, nem nevezi meg konkréten a felülvizsgálandó döntést, rézsben téves jogalapra hivatkozik, továbbá nem tartalmazza az érintettség igazolását sem amely okok miatt azt a Ve. 231. § (1) bekezdés a) és d) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[17] A határozat a Ve. 221. §-án, 224. § (3) bekezdésén, a 228. § (1) bekezdésén, 231. § (1) bekezdés a) és d) pontján, a 232. §-án, a 301. §-án és a 307/P. § (3) bekezdés b) pontján, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. szeptember 2.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke