296/2019. NVB határozat - a B. A. magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

296/2019. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a B. A. (a továbbiakban: Beadványozó) magánszemély által benyújtott kifogás tárgyában – 6 igen és 4 nem szavazattal – meghozta a következő

határozatot:

A Nemzeti Választási Bizottság a kifogást elutasítja.

A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 1-jén 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviseletkötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.

Indokolás

I.

[A kifogás tartalma]

[1]           Beadványozó 2019. augusztus 29-én 8 óra 41 perckor elektronikus úton kifogást nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény (a továbbiakban: Ve.) 208. §-a alapján a Ve. 151. § (1) bekezdésére hivatkozással. Kifogásában előadta, hogy a TV2 Média Csoport Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: Médiaszolgáltató) TV2 médiaszolgáltatásának 2019. augusztus 25. és 28. közötti hírműsoraival megsértette a Ve. 2. § (1) bekezdés c) és e) pontjaiban foglalt alapelveket.

[2]           Kifejtette, hogy a Médiaszolgáltató „TV2 Tények című hírműsoraiban csak és kizárólag a Fidesz-KDNP jelölő szervezet önkormányzati kampányáról számolt be”. Hozzátette, hogy „a műsorokat nézve az az érzése támad a választónak, hogy a Fidesz-KDNP-n kívül nem létezik más párt, szervezet, vagy jelölt, aki indulna az önkormányzati választáson és egyáltalán kampányolna, vagy megszólalna bizonyos kérdésekben.”

[3]           Beadványozó kifogásában a Médiaszolgáltató alábbi műsorszámait jelölte meg tételesen, rögzítve azt is, hogy a műsorszámon belül melyek azok a szereplések, nyilatkozatok, amelyek a vélelmezett jogszabálysértést alátámasztják.

2019. augusztus 25-én:

„Tények 18 órakor: Hiteltelenek az ellenzék ígéretei (Tarlós István-Fidesz).”

2019. augusztus 26-án:

„Tények reggel: Hiteltelenek az ellenzék ígéretei (Tarlós István-Fidesz);

Tények 18 órakor: Visszavágót vizionál az ellenzék (Tarlós István-Fidesz) és

Leadták Tarlós ajánlóíveit;

Tények röviden: Visszavágót vizionál az ellenzék (Tarlós István-Fidesz).”

2019. augusztus 27-én:

„Tények reggel: Leadták Tarlós ajánlóíveit.”

2019. augusztus 28-án:

 „Tények 18 órakor: Hivatalosan is jelölt lett Tarlós (Tarlós István-Fidesz).”

[4]           A kifogás tartalmazza valamennyi megjelölt műsorszám internetes elérhetőségét (linkjét) is.

[5]           Beadványozó a műsorszámok kapcsán kifejtette, hogy azokat „megtekintve nyilvánvaló, hogy a Tv2 kampányidőszakban készített és közzétett hírműsorai nem tartalmazzák semelyik másik jelölő szervezet, vagy jelölt álláspontját, sőt, egyáltalán megjelenését sem napokon keresztül a tévécsatorna műsoraiban.”

[6]           Az általa előadottak alátámasztásaként hivatkozott a Kúria Kvk.I.37.353/2018/2., a Kvk.I.37.388/2018/2., a Kvk.III.37.465/2014/2. és a Kvk.V.37.540/2014/3. számú végzéseiben foglaltakra, továbbá a Nemzeti Választási Bizottság 556/2018., 941/2014. és az 1094/2019. számú határozataira is.

[7]           Álláspontja szerint ismerve csatorna eddigi gyakorlatát, miszerint egyszerűen nem érdeklik őket a törvények, várható, hogy a korábbi választási kampányokhoz hasonlóan most sem fogják betartani azokat.

[8]           A jogsértés kiterjedt, súlyosan szándékos megvalósulására tekintettel kérte a Nemzeti Választási Bizottságot, hogy a leírt tényállás és a kifogásban megjelölt bizonyítékok alapján a Ve. 218. § (2) bekezdés a) pontja alapján állapítsa meg a Ve. 2. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt esélyegyenlőség a jelöltek és a jelölő szervezetek között és e) pontjába foglalt jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvek megsértését, a Ve. 218. § (2) bekezdés b) pontja alapján pedig tiltsa el Médiaszolgáltatót a további jogszabálysértéstől.

[9]           Beadványozó a Ve. 152. § (2) bekezdése alapján „a jogsértő tevékenység tartós, ismétlődő jellegére, valamint a jogszabálysértés súlyára és szándékosságára tekintettel” kérte a törvényi szerinti legmagasabb összegű bírság megállapítását a Tv2-vel szemben.

[10]        A Ve. 152. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltakra tekintettel végezetül azt kérte, hogy a Nemzeti Választási Bizottság kötelezze Médiaszolgáltatót, hogy határozata rendelkező részét annak közlésétől számított három napon belül, a jogsértő közléssel azonos napszakban és ahhoz hasonló módon tegye közzé.

[11]  A Nemzeti Választási Iroda Médiaszolgáltatót értesítette a kifogásról és határidő tűzése mellett tájékoztatta arról is, hogy kifejtheti a kifogással kapcsolatos álláspontját.

[12]        Médiaszolgáltató a számára kijelölt határidőben a Beadványozó kifogásával kapcsolatban az alábbi észrevételeket tette. Kifejtette, hogy a hírműsorok közvetítésével Médiaszolgáltató nem a kampányban vett részt, kizárólag a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. (a továbbiakban: Mttv.) törvényben foglalt kötelezettségének tett eleget, amikor a hírműsorszám a közélet aktuális eseményeiről adott tájékoztatást. Tarlós István főpolgármester-jelölt ajánlóíveinek leadásáról való tájékoztatás jogszerűségének igazolásaként az Mttv. 38. § (1) bekezdésére, a 230. § 10. pontjára hivatkozott.

[13]        A hírműsor kampányra vonatkozó hatására tett észrevételek kapcsán kifejtette, hogy „Kérelmező a Kifogásban nem jelölte meg, hogy milyen hatással volt a tájékoztatási kötelezettségünk teljesítése a kampányra, és álláspontunk szerint ennek nem is tud eleget tenni, mivel a hírműsorszámnak semmilyen hatása nincs a kampányra, ez nem politikai műsor, vagy politikai reklám.”

[14]        Az esélyegyenlőség körében hivatkozott a NVB 128/2019. számú határozatában kifejtett álláspontjára, a kapcsolódó kúriai joggyakorlatra, valamint a Kúria EBH2018.K.15. határozatában foglaltakra.

[15]        Összegzésként az alábbi megállapításokat tette: „egyértelműen megállapítható, hogy a kifogásban előterjesztett alapelvek sérelme nem valósult meg, hiszen ez esetben a médiaszolgáltató valamennyi műsorszámát a választási eljárás időszakában, de legalább átfogó részében kell vizsgálni. A kifogást beterjesztő által hivatkozott 4 napos vizsgálati időszak nem elégséges egy 50 napos kampány időszak esetén. Ezen kívül a kifogást előterjesztő a konkrét események és hírek megjelölésével azt sem igazolta, hogy más jelöltek érdekei mely okból szenvedtek csorbát a médiaszolgáltató szerkesztési gyakorlata alapján, amelynek igazolása szükségszerű a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértésére való hivatkozás esetén.”

[16]        Médiaszolgáltató fentiekben kifejtett álláspontja szerint a jogsértés megállapítása és a bírság kiszabása iránti kifogás megalapozatlan, ezért kéri a kifogás elutasítását.

II.

[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]

[17]        A kifogás nem megalapozott.

[18]        A Ve. 301. §-a alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán a Ve. I-XII. Fejezetét, továbbá a 250. § (6) bekezdését a XIV. Fejezetben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

[19]        Beadványozó Médiaszolgáltató tevékenységét a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választása választási kampányában való részvételével összefüggésben támadta. A Ve. 151. § (1) bekezdése szerint a médiaszolgáltatók és a sajtó, illetve a filmszínházak választási kampányban való részvételével – a Ve. rendelkezéseinek megsértésével – kapcsolatos kifogást a Nemzeti Választási Bizottság bírálja el.

[20]        A Ve. 139. § (1) bekezdése, valamint a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. október 13. napjára kitűzött választása eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról szóló 19/2019. (VII. 29.) IM rendelet (a továbbiakban: IM rendelet) 25. §-a alapján a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása során a választási kampányidőszak 2019. augusztus 24-től 2019. október 13-án 19.00 óráig tart.

[21]  A Ve. alapelvi követelmények teljesülését érintően a lineáris médiaszolgáltatás esetében nem az egyes műsorok, hanem a műsorfolyam vizsgálatát kell elvégezni. Ez van összhangban a Kúria egységes joggyakorlatával is.

[22]  A műsorfolyamnak két „összetevője” van. Egyrészt a műsorfolyam feltételezi az adott ügy szempontjából összehasonlításra alkalmas meghatározott tartalmú műsorszámokat. (Kvk.III.37.375/2015/3., Kvk.III.37.376/2015/3., Kvk.VI.37.432/2018/2. Kvk.IV.37.516/2019/4.) A műsorfolyam másik eleme a vizsgált időtartam. Azt, hogy a választási szerveknek a lineáris médiaszolgáltatást érintő kifogás alapján az összehasonlításra alkalmas műsorszámok tekintetében milyen időtartamra – napra, hétre, hónapra – nézve kell elvégezni a vizsgálódást, a műsorfolyam természetéből kiindulva lehet meghatározni. A Kúria a Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzésében olyan műsorszámot vizsgált, amely naponta csak egyszer, a reggeli főműsoridőben került sugározásra. Erre tekintettel abban az ügyben a két hetes időtartamot tekintette elégségesnek az alapelvi sérelmek vizsgálatánál. A Kvk.I.37.572/2019/2. számú végzésében az Mttv. 203. § 17. pontja szerinti hírműsorszámot vizsgált, amely különböző napszakokban, eltérő terjedelemben, de naponta többször is jelentkezett, így a Kúria álláspontja szerint ott akár egy napon belül is lehetőség volt a vélemények kiegyensúlyozására.

[23]        A Kúria a Kvk.I.37.572/2019/2. számú végzésében azt is rögzítette, hogy a műsorfolyamokkal összefüggésben a „két hetes” megjelenési gyakoriság elvárása nem általánosítható, azt mindenkor az érintett műsorszám ismeretében, egyedileg kell meghatározni. Ennek alátámasztásaként rögzítette, hogy egy naponta többször megjelenő műsorszám hat napon át tartó vizsgálata elégséges időtartam a Ve. szerinti alapelvek érvényesülésének vizsgálatához.

[24]        A műsorfolyam egyes tartalmi elemeinek vizsgálatát a Bizottság a Kúria Kvk.II.37.651/2019/4. számú határozatával helybenhagyott 117/2019. számú NVB határozattal egyezően végzi, különös tekintettel a Kúria Kvk.V.37.637/2019/6. számú végzésére, miszerint „[n]em minősül választási kampánynak az állami szerv jogszabályban meghatározott feladata során végzett tevékenysége”.

[25]        Az esélyegyenlőség alapelve és erre tekintettel a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelme akkor állapítható meg, ha a médiaszolgáltató valamennyi műsorszámát a választási eljárás időszakában, de legalább átfogó részében vizsgálva bizonyítható, hogy valamely jelölt, jelölő szervezet indokolatlanul kevesebb megjelenési lehetőséget kap más, azonos jogi helyzetben lévő jelölttel, illetve jelölő szervezettel szemben. [Kvk.III.37.465/2014/2., Kvk.V.37.540/2014/3., Kvk.I.37.388/2018/2. és Kvk.I.37.353/2018/2. számú végzések]

[26]        A Bizottság a Kúria Kvk.V.37.683/2019/6. számú végzésére hivatkozva rögzíti, hogy helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választása „közérdeklődésre számot tartó esemény, így a kérelmező tevékenységének a választási kampányidőszakban meg kell felelnie a jelöltek és jelölő szervezetek esélyegyenlőségére vonatkozó választási alapelvnek. A kereskedelmi médiaszolgáltatóknak azonban a választásokkal kapcsolatban kifejezett törvényi tájékoztatási kötelezettsége nincs, ezért műsorszerkesztési joga gyakorlásakor a közszolgáltatóknál nagyobb szabadsággal rendelkezik, és - alapjogi szempontból - ezen joga szigorúbb feltételekkel korlátozható”. Idézve Kúria megjelölt határozatát rögzíti továbbá, hogy a „kereskedelmi médiaszolgáltatóra a kampányidőszakra vonatkozóan rótt kötelezettség teljesítésének vizsgálata ennek megfelelően nem végezhető el csupán a kifogásban megjelölt időkeretet illetően, mert az folyamatos kötelezettségnek tekintendő. Ezért önmagában az a tény, hogy az összesen 50 napos kampányidőszakból kifogással érintett 5 napban nem történt a kérelmező általi médiamegjelentetés, a jelölőszervezet választási esélyegyenlőségének sérelmét nem okozhatja”.

[27]        A Bizottság hivatkozva a Kúria előző bekezdésben jelölt végzésére rögzíti, hogy „önmagában az a tény, hogy az összesen 50 napos kampányidőszakból a kifogással érintett 5 napban nem történt Beadványozó által hiányolt médiamegjelentetés, a jelölő szervezetek választási esélyegyenlőségének sérelmét nem okozhatja. Annak megállapítására akkor van törvényes lehetőség, amennyiben a Médiaszolgáltató tevékenységében a mellőzés, vagy annak szándéka az irányadó teljes időszakra fennáll, amely körülmény a jelen esetben nem áll fenn”.

[28]        A Bizottság fentiek alapján a kifogásban megjelölt augusztus 25-e és 28-a közötti időszakban Beadványozó által jelen ügyben jogszabálysértő tartalomként megjelölt négy adásnapon 6 műsort és ezen belül 6 riportot és egy „összefoglalót” vizsgált.

[29]        A Bizottság a műsorszámok vizsgálata során fentiekre tekintettel értékelte a Beadványozó által bizonyítékként megjelölt riportokat és megállapította, hogy a vizsgált időszakban az alábbi négy műsorszámban közölt két riport és azok ismétlése hozható összefüggésbe a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásával és a FIDESZ-KDNP jelölő szervezetekkel.

 

2019. augusztus 25-én:

Tények 18 órakor: a riport Tarlós István főpolgármester által a Kossuth rádióban adott interjúban elhangzottakat idézi, melyben a főpolgármester az „ellenzék” önkormányzati választási kampányát bírálja, ígéreteit hiteltelennek és megvalósíthatatlannak tartja, míg a saját városvezetése alatt elért sikereket, fejlesztéseket és jövőbeli terveket hangsúlyozza. Mindeközben az ellenzéki politikusok láthatók hang nélküli videofelvételekről.

2019. augusztus 26-án:

Tények reggel: a 2019. augusztus 25-én a Tények 18 órakor c. műsorban sugárzott riport (Tarlós István főpolgármester a Kossuth rádióban adott interjújában elhangzottak) ismétlése.

Tények 18 órakor: Tarlós István által a Mokka című műsorban adott interjújának részletekben történő ismétlése, melyben a főpolgármester-jelölt az „ellenzéket” bírálja. Mindeközben ismét az ellenzéki politikusok láthatók hang nélküli videofelvételekről. Ezt követően Kocsis Máté a FIDESZ- frakcióvezetője bejelenti, hogy „összegyűltek Tarlós István főpolgármester-jelölt ajánlásai”. Majd Dr. Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes úgy nyilatkozik, „Tarlós István a legalkalmasabb ember Budapest vezetésére”. A riportot a következő bejelentés követi: „Fidesz közlemény:” Tarlós István ajánlóívei leadásra kerültek a Főváros Választási Irodán.

Tények röviden: a 2019. augusztus 26-án a Tények 18 órakor c. műsorban sugárzott riport (Tarlós István a Mokkában) rövid, mindösszesen pár másodperces összefoglalója.

[30]        A Beadványozó által megjelölt további két műsorszámot (2019. augusztus 27. Tények reggel és a 2019. augusztus 28. Tények 18. órakor) és az azokban megjelölt két riportot „Leadták Tarlós ajánlóíveit” és „Hivatalosan is jelölt lett Tarlós” a Bizottság nem értékelte figyelembe vehető tartalmúnak, tekintettel arra, hogy azok a budapesti főpolgármester választással kapcsolatosan kizárólag azt a hírértéket hordozzák, mely szerint Tarlós István főpolgármester-jelölt adta le elsőként a nyilvántartásba vételéhez szükséges mennyiségű ajánlóívet továbbá, hogy azok ellenőrzését követően Tarlós István került főpolgármester-jelöltként elsőként nyilvántartásba vételre a Fővárosi Választási Bizottság által. Ajánlóív leadására ezen túlmenően sem aznap sem azóta nem került sor, így erről más jelölt vonatkozásában Média-szolgáltatónak nem volt lehetősége beszámolni.

[31]        A Nemzeti Választási Bizottság a kifogásban megjelölt tartalom alapján megállapította, hogy kizárólag a fent bemutatott négy műsorszám kettő, részben megegyező riportja értékelhető jelölő szervezet kampányban képviselt álláspontjának bemutatásaként, amely a műsorfolyam hosszúságára, és az egyéb közéleti események nagy terjedelmű bemutatására tekintettel nem elegendő sem az esélyegyenlőség, sem a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelvének sérelmét megvalósító műsorszerkesztési gyakorlat megalapozásához.

[32]        A Bizottság a Kúria fent idézett gyakorlatát alapul véve megállapítja továbbá, hogy a műsoridő korlátozottságát is figyelembe véve a szerkesztői szabadság indokolatlan korlátját jelentené a kifogásban megjelölt négy nap megjelenései alapján Médiaszolgáltató műsorszerkesztői gyakorlatát az esélyegyenlőség megsértésnek minősíteni.

[33]   A Bizottság rögzíti ezen felül, hogy az esélyegyenlőség sérelmének igazolására Beadványozónak konkrét események, hírek megjelölésével kellett volna igazolnia, hogy mely más jelölő szervezetek érdekei, mely okból szenvedtek csorbát a médiaszolgáltató szerkesztési gyakorlata által. „Nem lehet ugyanis a kiegyensúlyozott tájékoztatás megsértésére hivatkozni akkor, ha a jelölőszervezet vonatkozásában egyébként sem lett volna olyan aktuális hír, amely bemutatásának elmulasztásával a műsorszolgáltató egy másik jelölőszervezettel szemben őt hátrányos helyzetbe hozza.” [Kvk.II.37.651/2019/4. számú végzés]

[34]   Jogsértés megállapításának hiányában bírság kiszabása sem merülhet fel, azonban a kifogásban Médiaszolgáltató által az előző választási eljárás során tanúsított magatartását értékelési körbe vonó érvelésére figyelemmel a Bizottság lényegesnek tartja kiemelni a Kúria Kvk.IV.37.609/2019/3. számú végzésében kifejtett azon álláspontját, amely szerint „a bírság kiszabására minden esetben az aktuális választási eljárás kampányidőszakában elkövetett szabályszegés okán kerülhet sor. A Ve. 139. § (1) bekezdése alapján a választási kampányidőszak a szavazás napját megelőző 50. naptól a szavazás napján a szavazás befejezéséig tart. (…) Fogalmilag tehát ezen időszakon belül végezhető választási kampánytevékenység és követhető el kampánytevékenységben való részvétellel okozott jogsértés. Ennél fogva a választási bizottságoknak is az aktuális választási eljárásban van hatásköre a választási szabályoknak való megfelelés és a megállapított jogsértés ismétlődő jellegének vizsgálatára.” Mindezek alapján a Bizottság nem lát jogi lehetőséget a megelőző választási eljárásokban Médiaszolgáltató által elkövetett jogsértések vizsgálatára.

[35]        A fenti indokok alapján a Nemzeti Választási Bizottság Beadványozó kifogását a Ve. 220. §-a alapján elutasította.

III.

[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]

[36]        A határozat a Ve. 139. § (1) bekezdésén, a 141. §-án, a 151. §-án, a 152. § (1) bekezdésén, a 220. §-án, a 301. §-án, a 307/P. § (3) bekezdés a) pontján, a 331. §-án, a 345. § (2) bekezdés b) pontján, az IM Rendelet 25. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

Budapest, 2019. augusztus 29.

 

                                                                                                Dr. Rádi Péter

                                                                                  a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                                       elnöke