A Nemzeti Választási Bizottság
295/2019. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség (1062 Budapest, Lendvay utca 28, képviseli: Vidovicsné Szabó Tünde, a továbbiakban: Beadványozó) által benyújtott fellebbezés tárgyában – 10 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság a Csongrád Megyei Területi Választási Bizottság 16/2019. (VIII. 23.) számú határozata ellen benyújtott fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül elutasítja.
A határozat ellen a meghozatalától számított 3 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3., levélcím: 1397 Budapest, Pf.: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2019. szeptember 1-jén 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illeték-feljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
[Az első fokon eljárt választási bizottság döntése]
[1] A Szentesi Polgári Szövetség Egyesület 2019. augusztus 21-én a Csongrád Megyei Területi Választási Bizottsághoz (a továbbiakban: TVB) benyújtott, a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán, valamint a nemzetiségi önkormányzati képviselők választásán a választási irodák hatáskörébe tartozó feladatok végrehajtásának részletes szabályairól és a választási eljárásban használandó nyomtatványokról szóló 20/2019. (VII. 30.) IM rendelet 7. melléklete szerinti P3-as formanyomtatványon kérte jelölő szervezetként való nyilvántartásba vételét a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi általános választásán.
[2] A TVB a Szentesi Polgári Szövetség Egyesületet a 16/2019. (VIII. 23.) számú határozatával jelölő szervezetként nyilvántartásba vette.
II.
[A fellebbezés tartalma]
[3] Beadványozó 2019. augusztus 26-án 15 óra 57 perckor elektronikus úton fellebbezéssel élt a TVB 16/2019. (VIII. 23.) számú határozatával szemben. Az érintettség indokolásaként jelölő szervezeti minőségére hivatkozott. Álláspontja szerint az, hogy a TVB a támadott határozattal Beadványozóhoz hasonló nevű és emblémájú szervezetet vett nyilvántartásba hátrányosan befolyásolja az érdekeit.
[4] Előadta, hogy szervezete egyezően a Szentesi Polgári Szövetség Egyesülettel ugyanabban a választókerületben, Szentesen kíván jelöltet és listát állítani. Megítélése szerint „az azonos választókerületben tevékenykedő jelölő szervezetek esetében kimutatható, hogy egy másik jelölő szervezet oldaláról állított jogsérelem közvetlenül kihathat saját jogaikra és kötelezettségeikre”.
[5] A fellebbezésben idézte a Szentesi Polgári Szövetség Egyesületnek a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásában rögzített célját és cél szerinti besorolását.
Megítélése szerint a jelölő szervezetek közhiteles nyilvántartásában már szereplő FIDESZ - Magyar Polgári Szövetség szentesi jelöltjei vonatkozásában megtévesztő a Szentesi Polgári Szövetség neve, a rövidített neveként alkalmazott teljes neve, valamint az emblémája is. A Szentesi Polgári Szövetség Egyesület emblémáján szereplő felirat a névhasonlóság miatt, valamint az alkalmazott szín hasonlósága azt a megtévesztő látszatot kelti, hogy a Szentesi Polgári Szövetség jelöltjei valójában a Beadványozó szentesi jelöltjei. Megítélése szerint fokozza a megtévesztést a Szentesi Polgári Szövetség Egyesület elnökének személye, akit 2014. október 12-én a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség támogatásával választották meg képviselővé Szentes 8. számú egyéni önkormányzati választókerületében.
[6] Jogsértésként a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontját, a 3. § 3. pont c) alpontját, a 132. §-t, a 133. § (2) bekezdését és a 134. §-át jelölte meg.
[7] Hivatkozva a Ve. 134. §-ában írtakra, előadta, hogy megítélése szerint az csak úgy értelmezhető, hogy a választáson részt venni kívánó jelölő szervezetnek „abban a formában struktúrában kell megfelelnie a jogszabályban írtaknak, amilyen formában, a választáson el kíván indulni”. Előadta, hogy „[a] változással, gyakorlatilag egy teljesen új szervezetet lehet létrehozni, mint ahogy az történt a jelen eljárásban is. A „Szentesi Polgári Szövetség Egyesület” jogelődje az „Árvácskák Mindenkiért Egyesület” a közgyűlését 2019. július 12.-én tartotta meg. Ezen fogadta el az új elnökségét és alapszabályát, a létesítő okirat kelte pedig 2019. augusztus 5 volt. Meg kell jegyezni, hogy az alapszabály változása következtében az egyesület politikai tevékenységet gyakorlóvá vált, holott ezt megelőzően az Árvácska Mindenkért Egyesület általános civil szervezet volt, politikai tevékenységtől mentese működött”.
[8] Álláspontja szerint a fentiekben hivatkozott változásokat a Szegedi Törvényszék 2019. augusztus 16-án vette nyilvántartásba. Hozzátette, hogy „[e]zen időpontig, a jelenlegi struktúrájában az egyesület nem szerepelt jogerősen a bírósági nyilvántartásban, így ezen okból nem fogadható el a jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vétele. A választás kitűzésekor, a jelölő szervezet még nem volt jogerősen nyilvántartásba véve, a jelenlegi elnökkel, elnökséggel és alapszabállyal”.
[9] Előadta, hogy a szervezet bejelentésének időpontjában, ami a TVB határozata alapján 2019. augusztus 15. volt, a képviselő nem járhatott el joghatályosan a választási szerveknél, mivel akkor még nem volt jogerősen bejegyezve az új elnök és az új elnevezés sem.
[10] Hivatkozott a Ve. 133. § (1) bekezdésére, amely szerint a területi választási iroda a civil szervezetek közhiteles bírósági nyilvántartásában ellenőrzi a bejelentett szervezet létezését és adatait, valamint ezzel összefüggésben idézte a Kúria Kvk.II.37.146/2014/2. számú végzését.
[11] Beadványozó álláspontja szerint bár a Szentesi Polgári Szövetség Egyesület a civil szervezetek közhiteles nyilvántartásának adatai szerint a bejelentéskor létezett, „az azonban nem állítható, hogy a választás kitűzésekor is létezett volna”.
[12] Megítélése szerint azzal, hogy a Szentesi Polgári Szövetség Egyesület a jelölő szervezetként történő nyilvántartásba vételét megelőzően a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában több adatát is megváltoztatta, „így új névvel, új céllal, új képviselővel és új székhellyel lép fel, az valójában a Ve. 3. § 3. pont c) alpontjában foglaltak, valamint a Cnytv. rendelkezéseinek kijátszására irányul, megsértve a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontja szerinti alapelvet. Ha pedig a civil szervezet lényeges adata a választás kitűzését követően változik meg, lényegében a Ve. többi tételes rendelkezésének kijátszására kerül sor, hiszen a választás kitűzésekor a civil szervezetek névjegyzékében szereplő egyesület és a változásbejegyzési eljárás lezárását követően fellépő egyesület között – adatait tekintve – nem mutatható ki azonosság, vagyis a Szentesi Polgári Szövetség Egyesület a választás kitűzésekor nem szerepelt jogerősen a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában, ekként pedig nem is lehetett volna nyilvántartásba venni azt jelölő szervezetként.”
[13] Beadványozó rögzítette, hogy a Szentesi Polgári Szövetség Egyesület 2019. július 26-án nem szerepelt jogerősen a bírósági nyilvántartásban, mivel akkor még a változásbejegyzési eljárás sem kezdődött meg.
[14] Kifejtette, hogy mivel a közhiteles nyilvántartás nem a jelenlegi adatokkal tartotta nyilván a Szentesi Polgári Szövetség Egyesületet 2019. július 26-án, ezért a TVB által tett megállapítás törvénysértő, és a nyilvántartásba vétel iránti kérelmet a Ve. 133. § (2) bekezdése alapján vissza kellett volna utasítania. Azzal, hogy a TVB a nyilvántartásba vétel mellett döntött, megsértette a Ve. hivatkozott rendelkezéseit is.
[15] Beadványozó álláspontja szerint azért is törvénysértő a TVB döntése, mert a jelölő szervezetek nyilvántartásában már szereplő FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség szentesi jelöltjei vonatkozásában megtévesztő a Szentesi Polgári Szövetség neve, a rövidített neveként alkalmazott teljes neve, valamint logója is. Előbbi esetben a TVB döntése a Ve. 134. §-ába, utóbbi esetében pedig a Ve. 2. § (1) bekezdés e) pontjába ütközik. A hivatkozott hasonlóságok álláspontja szerint alkalmasak annak látszatát kelti, hogy a Szentesi Polgári Szövetség jelöltjei valójában Beadványozó szentesi jelöltjei. Fokozza a megtévesztést a Szentesi Polgári Szövetség Egyesület elnökének személye is, akit 2014-ben a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség támogatásával választották meg helyi önkormányzati képviselővé. Álláspontja szerint a Szentesi Polgári Szövetség Egyesület elnökének a tudatosan kívánja megtéveszteni a választókat, ami miatt a TVB-nek vizsgálnia kellett volna a névhasonlóságot és a Beadványozó által említett egyéb körülményeket is.
[16] Beadványozó fellebbezéséhez csatolt egy dokumentumot, amelyben Vidovicsné Szabó Tünde a FIDESZ-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt képviseletében úgy nyilatkozott, hogy a szervezeteknek a TVB határozata ellen benyújtott fellebbezéséhez kapcsolódóan, a képviseleti jogát igazoló meghatalmazás „leadásra került a jegyzőnél Szegeden, melyet Kubatov Gábor adott részére”.
[17] A Csongrád Megyei Területi Választási Iroda (a továbbiakban: TVI) a fellebbezés felterjesztése során megküldte a Vidovicsné Szabó Tünde részére a TVI-nél leadott meghatalmazást.
III.
[A Nemzeti Választási Bizottság döntése és jogi indokai]
[18] A fellebbezés érdemi vizsgálatra nem alkalmas.
[19] A Ve. 221. § (1) bekezdése alapján a választási bizottság elsőfokú határozata ellen az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet nyújthat be fellebbezést.
[20] A fellebbezés adatai szerint azt a Nemzeti Választási Bizottság által a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választásán jogerősen nyilvántartásba vett jelölő szervezet, a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség nyújtotta be a törvényes határidőn belül. A fellebbezés adatai szerint a másodfokú eljárásban a jelölő szervezetet Vidovicsné Szabó Tünde képviseli. A fellebbezéshez csatolt dokumentum szerint nevezett a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség képviseletére a Kubatov Gábortól kapott meghatalmazás alapján jogosult, amely a fellebbezést megelőzően leadásra került a választási szerveknél.
[21] A TVI a fellebbezés felterjesztése során megküldött, egy dr. Kerényi Jánostól származó, 2019. augusztus 19-én kelt meghatalmazást, amelyen meghatalmazottként Csongrád megyére kiterjedő illetékességgel Vidovicsné Szabó Tünde szerepel. Mindezek alapján a Nemzeti Választási Bizottság elsődlegesen azt vizsgálta meg, hogy Vidovicsné Szabó Tünde jogosult-e a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség képviseletére.
[22] A civil szervezetek közhiteles nyilvántartásának adatai szerint Vidovicsné Szabó Tünde nem törvényes képviselője FIDESZ – Magyar Polgári Szövetségnek. Ezt követően a Nemzeti Választási Bizottság a választási informatikai rendszer adatait vizsgálta, tekintettel arra, hogy a Ve. 4. melléklete szerint az tartalmazza a jelölő szervezet által meghatalmazott személyeket.
[23] A Ve. 3. § (1) bekezdés 7. pontja szerint a meghatalmazott a közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező személy. A képviseletre vonatkozó általános szabályokat Ve.-n túl a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) tartalmazza. A Ptk. 6:11. §-a határozza meg a képviselet fogalmát, amely szerint a Ptk. eltérő rendelkezése hiányában más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi. A képviseleti jog jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, létesítő okiraton vagy meghatalmazáson alapulhat. A Ptk. 6:15. §-a rendelkezik a meghatalmazásról, amelynek (1)-(3) bekezdései szerint a meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni. A meghatalmazáshoz olyan alakszerűségek szükségesek, amilyeneket jogszabály a meghatalmazás alapján megtehető jognyilatkozatra előír. A meghatalmazás visszavonásig érvényes.
[24] A FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt törvényes képviselői a Ve. 3. § (1) bekezdés 7. pontjában foglaltaknak megfelelően, a polgári perrendtartásról 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 325. § (1) bekezdése szerinti teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazták Kubatov Gábort, hogy a jelölő szervezetek nevében területi korlátozás nélkül a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán teljes jogkörrel eljárjon. Kubatov Gábor a Ve. 3. § (1) bekezdés 7. pontjának megfelelő meghatalmazásban a két jelölő szervezettől kapott képviseleti jogát tovább delegálta többek között dr. Kerényi Jánosra, oly módon, hogy nevezett a jelölő szervezetek képviseletére Bács-Kiskun megye, Békés megye és Csongrád megye területén jogosult. Mindezek alapján megállapítható, hogy dr. Kerényi János jogosult a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség képviseletére Csongrád megyében.
[25] A fellebbezéshez felterjesztett iratok szerint dr. Kerényi János képviseleti jogát szintén tovább kívánta delegálni kizárólag Csongrád megye tekintetében Vidovicsné Szabó Tünde részére. A meghatalmazáson szerepelnek a meghatalmazó személyes adatai (név, személyi azonosító, lakcím) és a meghatalmazott személyes adatai, az illetékességre vonatkozó korlátozás, valamint 2 tanú neve, lakcíme és aláírása, valamint a meghatalmazás érvényességére vonatkozó rendelkezés. A meghatalmazáson azonban nem került feltüntetésre, hogy dr. Kerényi János, mely jelölő szervezet, illetve szervezetek tekintetében gyakorolt képviseleti jogát ruházza tovább Vidovicsné Szabó Tündére. A Bizottság álláspontja szerint mivel a meghatalmazás nem tartalmazza, hogy a meghatalmazott mely jelölő szervezet, illetve jelölő szervezetek képviseletére jogosult, az nem felel meg a Ve. 3. § (1) bekezdés 7. pontjában írtaknak, ennél fogva Vidovicsné Szabó Tünde nem volt jogosult a FIDESZ – Magyar Polgári Szövetség képviseletére és annak nevében fellebbezés előterjesztésére.
[26] A Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja szerint a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani, ha nem a 221. § (1) bekezdés szerinti jogosult nyújtotta be.
[27] Tekintettel arra, hogy a fellebbezés iratai szerint Vidovicsné Szabó Tünde szabályos meghatalmazás hiányában nem volt jogosult a fellebbezési eljárás során a fellebbezést benyújtó jelölő szervezet képviseletére, ezért az általa benyújtott jogorvoslati kérelmet, mint nem az arra jogosulttól származót a Bizottság a Ve. 231. § (1) bekezdés a) pontja alapján érdemi vizsgálat nélkül utasította el.
IV.
[A határozat alapjául szolgáló jogszabályi rendelkezések]
[28] A határozat a Ve. 3. § (1) bekezdés 7. pontján, a 221. § (1) bekezdésén, a 231. § (1) bekezdés a) pontján, a 4. mellékletén, a Ptk. 6:11. §-án és 6:15. §-án, a Pp. 325. § (1) bekezdésén, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ve. 222. § (1) bekezdésén, a 223. § (1) bekezdésén, a 224. § (1), (2) és (5) bekezdésén, az illetékekről szóló tájékoztatás az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2019. augusztus 29.
Dr. Rádi Péter
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke