29/2016. NVB határozat - A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt elnöke Kásler Árpád által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

29/2016. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság A Haza Nem Eladó Mozgalom Párt (5711 Gyula, Fehér-Körös u. 69., rövidített név: A Haza Pártja) elnöke Kásler Árpád (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 8 igen és 0 nem szavazattal – meghozza a következő

 

határozatot:

 

A Nemzeti Választási Bizottság az

 

„- Egyetért-e Ön azzal, hogy II. Rákóczi Ferenc, Széchenyi István, Deák Ferenc, Kossuth Lajos földi maradványai az Országház Felsőházi termében (Felsőházában) kerüljenek végső elhelyezésre, hogy szellemiségükkel vigyázzák a jelen és jövő politikusait?”

 

kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.

 

A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. május 25-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

 

Indokolás

I.

Szervező – a bírósági nyilvántartás szerint képviseleti joggal rendelkező Kásler Árpád útján – 2016. április 18-án 8 óra 30 perckor 26 érvényes támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.

Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására az aláírásgyűjtő ívek mellé csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2016. április 13-án kelt NAIH-97506/2016. számú határozatát, melyben a Hatóság Szervezőt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.

A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított öt napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai és tartalmi vizsgálatát, és mivel az a jogszabályi követelményeknek megfelelt, a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.

II.

Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.

Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. Ugyanezen cikk (2) bekezdése szerint országos népszavazás tárgya az Országgyűlés feladat- és hatáskörébe tartozó kérdés lehet. A közvetlen hatalomgyakorlás kivételes jellegéből következőleg a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv hatáskörébe tartozik.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2:50. § (1) bekezdése szerint meghalt ember emlékének megsértése miatt bírósághoz fordulhat a hozzátartozó vagy az, akit az elhunyt végrendeleti juttatásban részesített. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a hivatkozott Ptk. rendelkezés alapján egy elhunyt személlyel kapcsolatos kegyeleti jog gyakorlására – beleértve a földi maradványokkal történő rendelkezést – az Országgyűlés nem feltétlenül rendelkezik hatáskörrel, annak kérdésében a hozzátartozók, leszármazók hozzájárulásával hozható döntés. Mivel az Alaptörvény fent hivatkozott 8. cikk (2) bekezdése értelmében kizárólag az Országgyűlés feladat-és hatáskörébe tartozó kérdés lehet országos népszavazás tárgya, ezért jelen kérdésben országos népszavazás nem tartható.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja továbbá, hogy a fent nevezett személyek közül II. Rákóczi Ferenc temetkezési helye Kassán, a Szlovák Köztársaság területén található.

Az Alaptörvény 1. cikk (1) bekezdése az Országgyűlést jelöli meg Magyarország legfőbb népképviseleti szervének. Ugyanezen cikk (2) bekezdés b) pontja szerint az Országgyűlés törvényeket alkot. A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 6. §-a értelmében egy jogszabály területi hatálya főszabály szerint Magyarország területére, ugyanezen § (2) bekezdésének b) pontja értelmében a személyi hatálya Magyarország területén a természetes személyekre, jogi személyekre és jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre, valamint Magyarország területén kívül a magyar állampolgárokra terjed ki. Ezen okból a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az Országgyűlés által alkotott törvények címzettjei rendszerint olyan jogalanyok, akik Magyarország területén tartózkodnak vagy egyéb, személyüket érintő okból tartoznak a magyar joghatóság hatálya alá.

Figyelemmel arra, hogy II. Rákóczi Ferenc földi maradványai Magyarország területén kívül találhatók, így azoknak Magyarországra szállítása egy érvényes és eredményes országos népszavazás esetén a Szlovák Köztársaság állami szerveivel való együttműködéssel lenne lebonyolítható. Tekintettel a fentiekre és az államok egyenlőségére, mint a nemzetközi jog általánosan elismert elvére, az Országgyűlés nem jogosult olyan törvény meghozatalára, amely a Szlovák Köztársaság állami szerveit kötelezné bármely döntés meghozatalára vagy intézkedés megtételére. Mivel a kérdés részben olyan törvény megalkotására irányul, amely a Magyar Állam szerveinek joghatóságán kívül eső jogalanyok számára állapítana meg kötelezettséget, a Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint ezen okból sem tartozik az Országgyűlés hatáskörébe.

III.

Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése értelmében a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.

Az országos népszavazás alkotmányos rendeltetése, hogy a választópolgárok az ország sorsát érintő legfontosabb, és egyben az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben közvetlenül hozzanak döntést, mely döntés a törvényhozóra kötelező. Ebből a kötelező jellegből adódóan a népszavazási kérdés egyik alapvető kritériuma és intézményi garanciája, hogy annak konkrét, országgyűlési döntés szintjét elérő módon kell egyértelműnek lennie, azaz döntésre közvetlenül alkalmas módon kell azt megfogalmazni. Ennek, az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében meghatározott, népszavazási egyértelműség követelményének a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia. A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak, konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú jogalkotásra köteles. A jogalkotói egyértelműség azért kívánja meg, hogy a népszavazásra bocsátott kérdésben született eredmény alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy milyen tartalmú jogalkotási kötelezettség terheli, mert az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése szerint „[a]z érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező”. A hitelesítési eljárás keretében, a népszavazási eljárás céljához kötötten vizsgált, úgynevezett népszavazási egyértelműség feltételének megfelelő kezdeményezés lehet csak népszavazásra bocsátható és országgyűlési döntéshozatalra alkalmas. Tekintettel arra, hogy az aláírásgyűjtő íven megfogalmazott kérdés a népszavazási eljárás legmeghatározóbb eleme, a kezdeményezés benyújtóját, a szervezőt, felelősség terheli abban, hogy milyen kérdésben kíván népszavazást kezdeményezni.

Szervező által benyújtott népszavazási kérdés az alábbiak miatt nem felel meg az egyértelműség népszavazási eljárásban alkalmazandó követelményének.

A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kérdés szövegezése szerint a magyar történelem négy jelentős alakja földi maradványainak a jelenlegi temetkezési helyükről történő átszállításáról kellene a választópolgároknak dönteniük. Emiatt a Szervező által országos népszavazásra feltenni kívánt kérdés valójában több kérdést foglal magában, melyek külön-külön is megválaszolhatók lennének. A több részkérdésnek egy kérdésben való szerepeltetésével a választópolgároknak nincs lehetőségük azok között különbséget tenni és a kezdeményezésről részkérdésenként véleményt nyilvánítani, amely jelen ügyben – tekintettel az érintett személyeknek a magyar történelemben betöltött kiemelkedő, szimbolikus szerepére – különösen indokolt lenne.

A kérdés továbbá azon okból sem felel meg a választópolgári egyértelműség követelményének, hogy II. Rákóczi Ferenc földi maradványai – szemben a kérdésben szereplő másik három személlyel – Kassán, a Szlovák Köztársaság területén találhatók. Ezen okból az ő földi maradványainak elhelyezésének együtt szerepletetése a többi, Magyarország területén eltemetett személy földi maradványainak elhelyezésével a kérdésben azt a hamis látszatot kelti a választópolgár számára, hogy az ő esetében is képes az Országgyűlés kizárólag egyoldalú döntésével, harmadik fél közreműködése nélkül eleget tenni a választópolgárok országos népszavazáson kifejtett akaratának.

A kérdésben szerepel továbbá „az Országház Felsőházi termében (Felsőházában)” szófordulat. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Magyar Országgyűlés a hatályos Alaptörvény értelmében egykamarás, annak keretében második kamara (Felsőház) nem működik. A kérdés ezért ezen okból is megtévesztő a választópolgárok számára, mivel azt a látszatot kelti, hogy Magyarország hatályos államberendezkedésének része egy, „Felsőház” néven működő második kamara.

Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság 490/2007. (XII. 18.) OVB határozatát helybenhagyó 70/2008 (IV. 30.) AB határozatában (továbbiakban: Abh.) vizsgálta az egyértelműség követelményét összetett mondatokból álló részkérdések esetében. Az Abh. megállapította az egyértelműség hiányát abban az esetben, amikor „két részkérdés közötti ellentmondás pedig abban ragadható meg, hogy a választópolgár nem tud egyértelmű igennel vagy nemmel válaszolni mindkettőre” (ABH 2008 627, 632). A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a „hogy szellemiségükkel vigyázzák a jelen és jövő politikusait” tagmondat a kérdés első tagmondatának indokolását jelenti, a választópolgárnak megmagyarázza, hogy a kérdést a Szervező álláspontja szerint milyen okból kellene támogatnia. Elképzelhető, hogy a választópolgár az első tagmondatban szereplő kérdésfeltevéssel egyetért, azonban az indokolást, magyarázatot tartalmazó második tagmondatban foglaltakat nem támogatja. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a kérdés a fentiek alapján értelemzavaró, mivel nem lehetséges a választópolgár számára, hogy a kérdésre egyértelműen igennel vagy nemmel válaszoljon, így a kérdés ezen okból sem felel meg az egyértelműség népszavazási eljárásban alkalmazandó követelményének.

IV.

A fentiekben leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben szereplő kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény 8. cikk (2) bekezdése alapján, tekintettel arra, hogy a kérdés nem kizárólag az Országgyűlés hatáskörébe tartozó jogviszonyokat érint. Ezenfelül a kérdés az Nsztv. 9. § (1) bekezdése szerinti, az egyértelműség népszavazási eljárásban alkalmazandó követelményének sem felel meg.

A Nemzeti Választási Bizottság ezért a kérdés hitelesítését - az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva - megtagadta.

V.

A határozat az Alaptörvény 8. cikk (1) és (2) bekezdésén, az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén, 6. § (1) bekezdésén, 9. §-án, 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

 

Budapest, 2016. május 10.

 

 

 

                                                                     Prof. Dr. Patyi András

                                                              a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                  elnöke