23/2016. számú NVB határozat - a dr. Halász József magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában

A Nemzeti Választási Bizottság

23/2016. számú határozata

 

A Nemzeti Választási Bizottság a dr. Halász József (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 9 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő

 

határozatot:

 

A Nemzeti Választási Bizottság az

 

„Akarja-e, hogy a Magyar Országgyűlés kezdeményezze Magyarország kilépését az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéből (NATO-ból)?”

 

kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.

 

A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. május 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.

 

Indokolás

I.

Szervező személyesen eljárva 2016. március 29-én 10 óra 06 perckor 32 érvényes támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.

Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására az aláírásgyűjtő ívek mellé csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2016. március 23-án kelt NAIH-96083/2016. számú határozatát, melyben a Hatóság Szervezőt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.

A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított öt napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai és tartalmi vizsgálatát, és mivel az a jogszabályi követelményeknek megfelelt, a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.

II.

Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.

Az Alaptörvény 8. cikke határozza meg az országos népszavazás alkotmányos alapjait és korlátait. Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A közvetlen hatalomgyakorlás kivételes jellegéből következően a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv hatáskörébe tartozik, illetve nem tartozik az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében felsorolt, úgynevezett tiltott tárgykörök közé.

Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja szerint nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. Az Alaptörvény 8. § (3) bekezdés d) pontja szerinti tilalomnak akkor kell érvényesülnie, ha az eredményes népszavazás nem csupán a kihirdető törvényt, hanem a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségeket is érinti.

A Nemzeti Választási Bizottság jogelődje, az Országos Választási Bizottság (továbbiakban: OVB) 30/2012. számú határozatával a szintén Szervező által benyújtott „Akarja-e, hogy Magyarország Kormánya bejelentse kiválási szándékát az Észak-atlanti Szerződésből a Szerződés 13. cikke alapján.” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta. Az OVB álláspontja szerint az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek tekintetében általános jelleggel kizárja a népszavazás lehetőségét, így annak lehetőségét is, hogy az adott nemzetközi szerződés megszüntetése kérdésében – mely mind a szerződésből eredő összes jog, illetve összes kötelezettség megszűnését eredményezi – népszavazást lehessen tartani. Az OVB kifejtette, hogy a nemzetközi kötelezettség megszüntetése is a nemzetközi kötelezettségről való döntés. Erről csak a nemzetközi szerződés megszüntetésére jogosult szerv dönthet, azonban ez a döntés már szabad belátásán alapul, nincs lehetőség ennek népszavazás útján történő kikényszerítésére.

Az OVB határozata ellen benyújtott kifogást a Kúria bírálta el és Kvk.II.37.184/2012/2. számú végzésében az OVB határozatát helyben hagyta. A Kúria kifejtette, hogy „….egy nemzetközi szerződés felmondásának népszavazás útján való kikényszerítése nemcsak joggyakorlást, de a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről való döntést is jelent. A nemzetközi szerződés egy állam kötelezettségvállalása más állam(ok) felé, a vállalt kötelezettségek betartása, illetve azok alóli mentesülés a nemzetközi jog által szabályozott keretek között történhet, mely indokolja az e körben tartandó népszavazás alaptörvényi kizárását.”

Magyarország csatlakozását az Észak-atlanti Szerződéshez az Országgyűlés a Magyar Köztársaságnak az Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozásáról és a Szerződés szövegének kihirdetéséről szóló 1999. évi I. törvénnyel határozta el. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az Észak-atlanti Szerződéshez történő csatlakozásával Magyarország az abban meghatározott nemzetközi jogok és kötelezettségek alanya lett. Az Észak-Atlanti Szerződés Szervezetéből történő kilépés esetén ezen nemzetközi jogok és kötelezettségek Magyarország tekintetében megszűnnének, amely megalapozza az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjában meghatározott érintettséget. Mivel a nemzetközi szerződés érintettsége a népszavazási eljárások kapcsán tiltott tárgykörnek minősül, így jelen kérdésben ezen okból nem tartható országos népszavazás.

III.

Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontja szerint nem lehet országos népszavazást tartani az Alaptörvény módosítására irányuló kérdésről.

Az Alaptörvény 47. cikk (3) bekezdés d) pontja értelmében a Kormány dönt a Magyar Honvédség és a külföldi fegyveres erők ugyanezen cikk (2) bekezdése szerinti, az Európai Unió vagy az Észak-atlanti Szerződés Szervezete döntésén alapuló alkalmazásáról, valamint más csapatmozgásról.

A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint Magyarország részvétele az Észak-atlanti Szerződés Szervezetében az Alaptörvény fent hivatkozott rendelkezése által alaptörvényi szintű szabályozás tárgya, Magyarország alkotmányos rendszerének részét képezi. Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéből történő kilépés esetén az Alaptörvény fent hivatkozott rendelkezése nem lenne alkalmazható, ennek következtében egy eredményes országos népszavazás esetében a jogalkotó az Alaptörvény módosításával a fenti rendelkezés hatályon kívül helyezésére kényszerülne.

A fent hivatkozottak alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy egy érvényes és eredményes országos népszavazás esetén a választópolgárok népszavazáson kifejtett akarata, és az Alaptörvény 47. cikk (3) bekezdés d) pontja között ellentét állna fenn. Ezt az ellentétet a jogalkotó kizárólag az Alaptörvény érintett rendelkezéseinek módosításával tudná feloldani. Ebben az esetben azonban az országos népszavazás eredménye az Alaptörvény hatályos rendelkezéseinek módosítása lenne, amely az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) pontjában meghatározott tiltott tárgykört érint. A jelen eljárás tárgyát képező népszavazási kérdésben ezen okból nem tartható országos népszavazás.

IV.

A fentiekben írtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben szereplő kérdésben nem lehet országos népszavazást tartani, tekintettel arra, hogy a kérdés az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) és d) pontjában foglalt tiltott tárgykört érint, ezért a kérdés hitelesítését – az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva – megtagadta.

V.

A határozat az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés a) és d) pontján, 47. cikk (3) bekezdés d) pontján, az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén, 6. § (1) bekezdésén, 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.

 

Budapest, 2016. április 25.

 

 

 

 

                                                                     Prof. Dr. Patyi András

                                                             a Nemzeti Választási Bizottság

                                                                                 elnöke