A Nemzeti Választási Bizottság
22/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság a dr. Halász József (a továbbiakban: Szervező) magánszemély által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 9 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Akarja-e, hogy a Magyar Országgyűlés kezdeményezze Magyarország kilépését a Nemzetközi Valuta Alapból (IMF-ből)?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. május 10-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Szervező személyesen eljárva 2016. március 29-én 10 óra 00 perckor 24 érvényes támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából.
Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására az aláírásgyűjtő ívek mellé csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) 2016. március 23-án kelt NAIH-96084/2016. számú határozatát, melyben a Hatóság Szervezőt az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított öt napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai és tartalmi vizsgálatát, és mivel az a jogszabályi követelményeknek megfelelt, a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.
Az Alaptörvény 8. cikke határozza meg az országos népszavazás alkotmányos alapjait és korlátait. Az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése alapján az országos népszavazás funkciója az, hogy az Országgyűlést a népszavazásra feltenni kívánt kérdés tekintetében meghatározott irányú döntésre kényszerítse. A közvetlen hatalomgyakorlás kivételes jellegéből következően a népszavazáshoz való jog több feltétel együttes fennállása esetén gyakorolható: a rendeltetésszerű joggyakorlás mellett a nép csak olyan kérdésben ragadhatja magához a döntést, amely a képviseleti szerv hatáskörébe tartozik, illetve nem tartozik az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdésében felsorolt, úgynevezett tiltott tárgykörök közé.
Az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja szerint nem lehet országos népszavazást tartani nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségről. Az Alaptörvény 8. § (3) bekezdés d) pontja szerinti tilalomnak akkor kell érvényesülnie, ha az eredményes népszavazás nem csupán a kihirdető törvényt, hanem a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségeket is érinti.
A Nemzeti Választási Bizottság jogelődje, az Országos Választási Bizottság (továbbiakban: OVB) 32/2012. számú határozatával a szintén Szervező által benyújtott „Akarja-e, hogy Magyarország Kormánya bejelentse kilépési szándékát a Nemzetközi Valuta Alapból, az alapokmány XXVI. Cikkének 1. szakasza alapján.” kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadta. Az OVB álláspontja szerint az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja hatályos nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségek tekintetében általános jelleggel kizárja a népszavazás lehetőségét, így annak lehetőségét is, hogy az adott nemzetközi szerződés megszüntetése kérdésében népszavazást lehessen tartani. Az OVB kifejtette, hogy a nemzetközi kötelezettség megszüntetése is a nemzetközi kötelezettségről való döntés. Erről csak a nemzetközi szerződés megkötésére jogosult szerv dönthet, azonban ez a döntés már szabad belátásán alapul, nincs lehetőség ennek népszavazás útján történő kikényszerítésére.
Az OVB határozata ellen benyújtott kifogást a Kúria bírálta el és Kvk.II.37.186/2012/2. számú végzésében az OVB határozatát helyben hagyta. A Kúria kifejtette, hogy „….egy nemzetközi szerződés felmondásának népszavazás útján való kikényszerítése nemcsak joggyakorlást, de a nemzetközi szerződésből eredő kötelezettségekről való döntést is jelent. A nemzetközi szerződés egy állam kötelezettségvállalása más állam(ok) felé, a vállalt kötelezettségek betartása, illetve azok alóli mentesülés a nemzetközi jog által szabályozott keretek között történhet, mely indokolja az e körben tartandó népszavazás alaptörvényi kizárását.”
Magyarország csatlakozása a Nemzetközi Valutalaphoz a Nemzetközi Valuta Alap alapokmányának kihirdetéséről szóló 1982. évi 6. törvényerejű rendelettel került kihirdetésre. A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a Nemzetközi Valuta Alaphoz történő csatlakozásával Magyarország a Nemzetközi Valuta Alap alapokmányában meghatározott nemzetközi jogok és kötelezettségek alanya lett. A Nemzetközi Valutaalapból történő kilépés esetén ezen nemzetközi jogok és kötelezettségek Magyarország tekintetében megszűnnének, amely megalapozza az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontjában meghatározott érintettséget. Mivel a nemzetközi szerződés érintettsége a népszavazási eljárások kapcsán tiltott tárgykörnek minősül, így jelen kérdésben ezen okból nem tartható országos népszavazás.
A fentiekben leírtak alapján a Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítését - az Nsztv. 11. §-ában foglalt jogkörében eljárva - megtagadta.
III.
A határozat az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontján, az Nsztv. 1. § (1) bekezdésén, 6. § (1) bekezdésén, 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. április 25.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke