A Nemzeti Választási Bizottság
20/2016. számú határozata
A Nemzeti Választási Bizottság Magyar Zoltán, a Jobbik Magyarországért Mozgalom (1113 Budapest, Villányi út 20/B.) meghatalmazott képviselője (a továbbiakban: Szervező) által benyújtott országos népszavazási kezdeményezés tárgyában – 8 igen és 0 nem szavazattal – meghozta a következő
határozatot:
A Nemzeti Választási Bizottság az
„Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés olyan határozatot fogadjon el, amelyben felkéri a Kormányt uniós csatlakozási szerződésünk módosításának kezdeményezésére annak érdekében, hogy magyar termőföld tulajdonjogát – a Magyar Állam, az önkormányzatok és az egyházak kivételével – csak belföldi magyar állampolgárok szerezhessék meg?”
kérdést tartalmazó aláírásgyűjtő ív hitelesítését megtagadja.
A határozat ellen annak a választások hivatalos honlapján való közzétételét követő 15 napon belül az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet személyesen, levélben vagy elektronikus dokumentumként a Kúriához címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nyújthat be a Nemzeti Választási Bizottságnál (1054 Budapest, Alkotmány u. 3.; levélcím: 1397 Budapest Pf: 547., e-mail: nvb@nvi.hu). A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2016. április 15-én 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem elektronikus dokumentumként való benyújtása esetén a kérelem benyújtójának jogi képviselője minősített elektronikus aláírásával látja el a kérelmet. Az elektronikus dokumentumként benyújtott kérelem mellékleteit oldalhű másolatban elektronikus okirati formába kell alakítani. A bírósági eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy – a szakvizsga-bizonyítvány egyszerű másolatának csatolásával – saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. A felülvizsgálati kérelem benyújtóját tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg.
Indokolás
I.
Magyar Zoltán a Jobbik Magyarországért Mozgalomnak a Fővárosi Törvényszék kivonata szerinti törvényes képviselőjétől, Vona Gábortól származó meghatalmazással eljárva 2016. március 9-én, 13 óra 59 perc 10 másodperckor 22 támogató választópolgár adatait és aláírását tartalmazó aláírásgyűjtő ívet nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz a népszavazás kezdeményezéséről, az európai polgári kezdeményezésről, valamint a népszavazási eljárásról szóló 2013. évi CCXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Nsztv.) 3. § (1) bekezdése szerinti hitelesítés céljából. A benyújtott támogató aláírások megfeleltek az Nsztv. 4. § (1) bekezdésében foglaltaknak.
A Szervező az Nsztv. 4. § (2) bekezdésében rögzített előzetes feltétel meglétének igazolására az aláírásgyűjtő ívek mellé csatolta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban: Hatóság) NAIH-95430/2016. számú, 2016. március 3-án kelt határozatát, melyben a Hatóság a Jobbik Magyarországért Mozgalmat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 68. § (6) bekezdésében foglaltak szerint, mint adatkezelőt nyilvántartásba vette.
A Nemzeti Választási Iroda elnöke az Nsztv. 10. §-ában rögzített hatáskörében eljárva a kérdés benyújtásától számított 5 napon belül elvégezte a kezdeményezés előzetes formai vizsgálatát, és mivel az a jogszabályi követelményeknek megfelelt, azt a Nemzeti Választási Bizottság elé terjesztette.
II.
Az Nsztv. 11. §-a szerint a Nemzeti Választási Bizottság a kérdést akkor hitelesíti, ha az az Alaptörvényben, valamint az Nsztv.-ben a kérdéssel szemben támasztott követelményeknek megfelel. A szervező által benyújtott kérdés csak abban az esetben hitelesíthető, ha az aláírásgyűjtő ív is megfelel a jogszabályban foglalt előírásoknak.
A Nemzeti Választási Bizottság azt vizsgálta meg, hogy a Szervező országos népszavazási kezdeményezése megfelel-e az egyéb jogszabályi feltételeknek, köztük az Nsztv. 8. § (1) bekezdésében rögzített, úgynevezett párhuzamossági moratórium rendelkezéseinek.
Dr. Halász József 2016. március 7-én, 13 óra 33 perckor az „Akarja-e, hogy a Magyar Országgyűlés kezdeményezze Magyarország kilépését az Európai Unióból?” kérdést tartalmazó népszavazási kezdeményezést nyújtott be a Nemzeti Választási Bizottsághoz. A Nemzeti Választási Bizottság a kérdés hitelesítését 19/2016. számú határozatával megtagadta, amennyiben a határozat ellen felülvizsgálati kérelmet nem nyújtanak be, az 2016. április 15-én emelkedik jogerőre.
Az Nsztv. 8. § (1) bekezdés b)-g) pontjai szerint a kérdés benyújtását követően nem nyújtható be azonos tárgyú kérdés
„b) a kérdés hitelesítését megtagadó döntés jogerőre emelkedéséig,
c) a népszavazási kezdeményezés visszavonásáig,
d) az aláírásgyűjtő ívek benyújtására rendelkezésre álló határidő eredménytelen elteltéig,
e) a népszavazás elrendelésének elutasításáról szóló határozat jogerőre emelkedéséig,
f) a népszavazás megtartásáig, vagy
g) a 31. § (2) bekezdése szerinti időszak lejártáig”.
Az Nsztv. 8. § (3) bekezdése értelmében két kérdés abban az esetben tekinthető azonos tárgyúnak, ha azok – akár részben – azonos vagy egymást kizáró kötelezettséget rónának az Országgyűlésre.
A Kúria Knk.IV.37.234/2015/2. számú határozatában kifejtette, hogy az Nsztv. 8. §-ának alkalmazásával a Nemzeti Választási Bizottság a népszavazáshoz való jog zavartalan gyakorlását biztosítja. A teljes vagy a részbeni azonos, egymást kizáró jogalkotói kötelezettség lényegében a jogalkotói egyértelműség követelményének vizsgálatát jelenti arra az esetre, amennyiben a két népszavazási kezdeményezés alapján érvényes és eredményes népszavazás megtartására kerülne sor. E követelmény nem teljesül akkor, ha a kérdések tárgyukat tekintve legalább részben azonosságot mutatnak, avagy azzal éppen ellentétesen, egymást kizáró tartalmúak.
A Kúria Knk.IV.37.234/2015/2. számú határozatában megállapította továbbá, hogy az Nsztv. 8. § (1) bekezdése alapján az Nsztv. párhuzamossági moratóriuma - az Országgyűlésre háruló jogalkotási kötelezettség alapállásából vizsgálva - a tárgybeli azonosságot a kérdések akár részbeni azonosságához, teljes azonosságához, illetve egymást kizáró jellegéhez kötötte.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy mind dr. Halász József népszavazási kezdeményezése, mind a Jobbik Magyarországért Mozgalom kérdése – az Nsztv. 8. § (3) bekezdésében foglaltak szerint – részben azonos tárgykörre vonatkozik. Ugyanis mindkét kezdeményezés az Európai Uniós csatlakozási szerződésben foglalt kötelezettséget érinti. A dr. Halász József által benyújtott kérdés a csatlakozási szerződés felmondásával kezdeményezné Magyarország Európai Unióból való kilépését, míg a jelen eljárás tárgyát képező kérdés a csatlakozási szerződésnek egy bizonyos irányú módosítását kívánja elérni. A Bizottság megítélése szerint Magyarország Európai Unióból történő kilépését követően a csatlakozási szerződés módosítása lehetetlenné válna. Mindezek alapján megállapítható, hogy a két népszavazási kérdés egymást kizáró kötelezettséget róna az Országgyűlésre.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a dr. Halász József által 2016. március 7-én benyújtott kezdeményezés és a – jelen eljárás tárgyát képező – a Jobbik Magyarországért Mozgalom által 2016. március 9-én (sorrendben másodikként) benyújtott kezdeményezése részben egymást kizáró kötelezettséget rónának az Országgyűlésre, ezért azok az Nsztv. 8. § (3) bekezdése szerint részben azonos tárgyúnak tekinthetők.
Fentiekben kifejtett indokok alapján tehát a Bizottság megállapítja, hogy a 19/2016. NVB határozattal elbírált és a jelen eljárás tárgyát képező kezdeményezés az Nsztv. 8. § (3) bekezdése értelmében részben azonos tárgyúnak tekinthetők. Ezért az „Egyetért-e Ön azzal, hogy az Országgyűlés olyan határozatot fogadjon el, amelyben felkéri a Kormányt uniós csatlakozási szerződésünk módosításának kezdeményezésére annak érdekében, hogy magyar termőföld tulajdonjogát – a Magyar Állam, az önkormányzatok és az egyházak kivételével – csak belföldi magyar állampolgárok szerezhessék meg?” kérdést tartalmazó kezdeményezéssel kapcsolatban a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy az az Nsztv. 8. § (1) bekezdés b)-g) pontjaiban felsorolt követelményeknek nem felel meg.
III.
A Nemzeti Választási Bizottság egyebekben rögzíti továbbá azt a tényt is, hogy a Jobbik Magyarországért Mozgalom 2014. február 6-án jelen eljárás tárgyát képező kérdéssel szó szerint megegyező népszavazási kérdést nyújtott be hitelesítésre.
A Nemzeti Választási Bizottság a 842/2014. számú határozatával a kérdés hitelesítését megtagadta. A Bizottság határozatában megállapította, hogy a kérdésben az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja értelmében nem lehet országos népszavazást tartani, mivel az nemzetközi szerződésből eredő kötelezettséget, vagyis tiltott tárgykört érint.
A Bizottság 842/2014. számú határozatával szemben felülvizsgálati kérelmet nyújtottak be. A Kúria a Knk.IV.37.446/2014/3. számú végzésében a Nemzeti Választási Bizottság 842/2014. számú, a kérdés hitelesítését megtagadó határozatát helybehagyta.
A Kúria e döntésének indokolásában rögzítette, hogy már a Csatlakozási Szerződés feltételrendszerének módosítására irányuló kérdés is az Alaptörvény 8. cikk (3) bekezdés d) pontja szerinti tilalomba ütközik, mivel „[d]acára annak, hogy a Csatlakozási Szerződés hatályba lépésétől kezdődően szükségképpen módosította az Európai Unió alapító szerződéseit, azaz elsődleges jogforrásait és ezzel uniós jogként a belső jog részévé vált, mégsem lehet eltekinteni annak nemzetközi szerződéses formájától. A Csatlakozási Szerződést, az abban foglalt kötelezettségvállalást az Országgyűlés törvényben hirdette ki, ezzel tette a magyar jogrend részévé. A Csatlakozási Szerződés az abban vállalt kötelezettségek tekintetében az uniós jogrend részét képezi, miközben nemzetközi szerződésként nem oldódott fel az uniós jogban.”
IV.
Az Nsztv. 9. § (1) bekezdése értelmében a népszavazásra javasolt kérdést úgy kell megfogalmazni, hogy arra egyértelműen lehessen válaszolni, továbbá a népszavazás eredménye alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy terheli-e jogalkotási kötelezettség, és ha igen, milyen jogalkotásra köteles.
Az országos népszavazás alkotmányos rendeltetése, hogy a választópolgárok az ország sorsát érintő legfontosabb, és egyben az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben közvetlenül hozzanak döntést, mely döntés a törvényhozóra kötelező. Ebből a kötelező jellegből adódóan a népszavazási kérdés egyik alapvető kritériuma és intézményi garanciája, hogy annak konkrét, országgyűlési döntés szintjét elérő módon kell egyértelműnek lennie, azaz döntésre közvetlenül alkalmas módon kell azt megfogalmazni. Ennek, az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében meghatározott, népszavazási egyértelműség követelményének a választópolgár és a jogalkotó tekintetében is fenn kell állnia. A jogalkotói egyértelműség alapkritériuma, hogy az Országgyűlés számára világos legyen az, hogy a népszavazás eredménye pontosan mire kötelezi, valamely jogalkotástól való tartózkodásra vagy éppen ellenkezőleg, jogalkotásra. Ez utóbbinak, konkrétnak és határozottnak kell lennie, azaz a törvényalkotó számára világosnak kell lennie, hogy milyen tartalmú jogalkotásra köteles. A jogalkotói egyértelműség azért kívánja meg, hogy a népszavazásra bocsátott kérdésben született eredmény alapján az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy milyen tartalmú jogalkotási kötelezettség terheli, mert az Alaptörvény 8. cikk (1) bekezdése szerint „[a]z érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező”. A hitelesítési eljárás keretében, a népszavazási eljárás céljához kötötten vizsgált, úgynevezett népszavazási egyértelműség feltételének megfelelő kezdeményezés lehet csak népszavazásra bocsátható és országgyűlési döntéshozatalra alkalmas. Tekintettel arra, hogy az aláírásgyűjtő íven megfogalmazott kérdés a népszavazási eljárás legmeghatározóbb eleme, a kezdeményezés benyújtóját, a szervezőt, felelősség terheli abban, hogy milyen kérdésben kíván népszavazást kezdeményezni.
Szervező által benyújtott népszavazási kérdés az alábbiak miatt nem felel meg az egyértelműség népszavazási eljárásban alkalmazandó követelményének.
A Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a népszavazási kezdeményezés a választópolgári egyértelműség követelményének amiatt nem felel meg, mert az valójában számos részkérdést tartalmaz. A kérdés – kivételként felsorolva –vonatkozik a Magyar Állam, az önkormányzatok és az egyházak termőföld tulajdonjog szerzésére is, így a választópolgárnak nincs lehetősége megkülönböztetést tenni a felsorolásban szereplő szervezetek között. A Nemzeti Választási Bizottság álláspontja szerint a Szervező által benyújtott népszavazási kérdés ezért valójában több kérdést foglal magába, melyek külön-külön is megválaszolhatók lennének. A Nemzeti Választási Bizottság kiemeli, hogy a kérdés a választópolgári egyértelműség követelményének azon okból sem felel meg, mert több részkérdésnek egy kérdésben való szerepeltetésével a választópolgároknak nincs lehetőségük azok között különbséget tenni és a kezdeményezésről részkérdésenként véleményt nyilvánítani.
A benyújtott népszavazási kérdés a fent részletezett indokok alapján nem felel meg az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében rögzített, az egyértelműség népszavazási eljárásban alkalmazandó követelményének.
V.
A fentiekben alapján a Nemzeti Választási Bizottság megállapítja, hogy a kezdeményezésben szereplő kérdés nem felelt meg az Nsztv. 8. § (1) bekezdés b)-g) pontjaiban felsorolt és az Nsztv. 9. § (1) bekezdésében foglalt követelményeknek, ezért a határozatban részletesen kifejtett indokokra tekintettel a kérdés hitelesítését – az Nsztv. 11. §-a alapján – megtagadta.
VI.
A határozat az Nsztv. 3. § (1) bekezdésén, a 8. § (1) bekezdésén, a 9. § (1) bekezdésén, a 11. §-án, a jogorvoslatról szóló tájékoztatás az Nsztv. 29. §-ának (1) bekezdésén és a választási eljárásról szóló 2013. évi XXXVI. törvény 223-225. §-án, az illetékekről szóló tájékoztatás az 1990. évi XCIII. törvény 37. § (1) bekezdésén, a 43. § (7) bekezdésén, valamint a 62. § (1) bekezdés s) pontján alapul.
Budapest, 2016. március 31.
Prof. Dr. Patyi András
a Nemzeti Választási Bizottság
elnöke